Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.
Ülésnapok - 1892-355
355. országos ülés 1894. : . jimlus 18-án, hétfőn. 203 hozzátartozóik ellátásáról, kikről állami, vagy más hasonló termeszein közrendelkezéssel gondoskodva nincs« czíiníí törvényjavaslat (írom. 554.) harmadszori olvasása. Olvastatik a törvényjavaslat. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: A kérdés az, t. ház, méltóztatnak-e e töivényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni igen, vagy nem? (Igen!) Méltóztatnak hozzájárulni, hogy elfogadottnak jelentsem ki? (Igen!) A t. ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és igy most már méltóztatnak hozzájárulni, hogy az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás czéljából a főrendiházzal közöltessék. (Helyeslés.) Kérem a t. Lázat, méltóztassék hozzájárulni, hogy e két törvényjavaslat harmadszori olvasására vonatkozó része a jegyzőkönyvnek hitelesíttessék, hogy a főrendiházhoz átküldhető legyen. (Halljuk!) Perczel Béni jegyző (olvassa a jegyzőkönyv illető pontjait). Elnök: Van e megjegyzés a jegyzőkönyv olvasott részeire ? (Nincs!) Akkor az ezennel hitelesítve van. Következik a napirend szerint az Oroszországgal 1894. május 18/6-án kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 652. sz. törvényjavaslat. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a közgazdasági bizottság jelentése (írom. 657) az általános tárgyalás alapjául olvasottnak tekintessék ? (Igen!) Olvasottnak tekintetik. Az előadó xítr fog szólani. Görgey Béla, a közgazdasági bizottság előadója: T. képviselőház! Nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy a közgazdasági bizottság nevében és megbízásából azon kereskedelmi egyezményt, mely szerintem az újabban kötöttek között hazánkra, mint ez idő szerint még túlnyomólag nyers- és őstermelő államra nézve a legelőnyösebb, a t. ház előtt képviseljem. Előnyösnek mondom, mert ha sorra veszszük az utóbbi időben Ausztria-Magyarország által a ránk nézve főbb fontossággal biró kereskedelmi szerződéseket, azt látjuk, hogy vagy az azokhoz fűzött várakozásainknak nem feleltek meg, vagy pedig mezőgazdasági érdekeinket egyik, vagy másik irányban sértik. A német kereskedelmi szerződésben iparvámjaink leszállítása folytán fogyasztó közönségünk olcsóbb portókéhoz jut, és nincsen továbbra is kiszolgáltatva oly mértékben, mint eddig az osztrák ipar túlkövetéléseinek. Az állategészségügyi konvenczió által állattenyésztésünk szép lendületet vehet, ellenben azon várakozásunk és reményünk, hogy a német gabonavámok leszállítása 'folytán Magyarország búzája, rozsa a többi búza- és rozstermelő piaczon másfél márkányi prémiumával fog versenyezhetni, nem teljesült, mert Németország a szerződés megkötése után rövid idővel más gabonatermelő országoknak s legújabban Oroszországnak is ugyanazokat a kedvezményes leszállított gabona vámtételeket engedélyezte. Ha az olasz szerződést tekintjük, az igen jó és üdvös volna ránk nézve, ha nem foglaltatnék benne ama fatális borvám-záradék, mely alkalmazásában szőlőgazdáink veszedelmét képezheti, nemcsak, hanem újabb időben Francziaországot is ránk haragította, miként azt Tarell képviselőnek a franczia kamarában tett interpellácziója is igazolja, melynek fonalán erdészetünk, juhászatunk, sőt maimászatunk is fenyegetve van. A szerb kereskedelmi szerződésben foglalt azon körülmény folytán, hogy az egész szerb terület határvám-forgalmi területnek minősíttetett, Szerbia a rendesnél ötven százalékkal olcsóbb gabona- és állatvámokat élvez. Legkevesebb veszedelmet rejt magában a román szerződés, de ebben is foglaltatnak oly elemek, hogy könnyen fejlődhetik oly helyzet, hogy Románia egyes mezőgazdasági termeivényeivei konkurrencziába léphet Magyarország termékeivel. Elég ráutalnom a sertéstenyésztést illető veszedelemre. Csakis a védelmem alá rendelt orosz szerződés az, mely ily veszedelmeket nem rejteget, és bár valami nagyon sokat tőle nem is várhatunk, de előrelátható, hogy eanek folytán várakozásainkban csalódni sem fogunk. Tudom jól, hogy gazdaközönségünk agráriusabb része annyira intimidálva van, hogy ezen szerződésben is lólábnak véli felismerni gabonavámjainknak a szerződési időtartamra való lekötését. De erről majd későbben szólok, most csak azt jegyzem meg, hogy azt hiszem, miszerint teljes objektivitással ecseteltem az előbb emiitett kereskedelmi szerződések hátrányait. B. Jeszenszky Lászlő I Miért nem akkor, mikor fel volt vetve a kérdés ? Görgey Béla előadó: Majd megfelelek erre is. Midőn ezt konstatálom, ebből azt a reményt merítem, hogy a t. ház el méltóztatik nekem hinni, miszerint a közgazdasági bizottság nevében előadandó véleményem nem csupán előadói kötelességemből, de valóságos belső meggyőződésemből ered. Nekünk, t. ház, eddigelé Oroszországgal vajmi kevés kereskedelmi összeköttetésünk volt. Volt ugyan egy 1860-ban kelt kereskedelmi egyezményünk, mely 1893 ig, tehát azon időpontig, a midőn Oroszország a különbözeti vámrendszert honosította meg, nekünk elég 26*
