Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-345

345. orsn&gns ülés 1894. május 22-én, kedden. 13 veszélyek elhárítására és megszüntetésére a leghathatósabb eszköz; kívánom azért, mert kellő előkészítés mellett kivihetőnek tartom, hogy az anyakönyvvezetés polgári közegek alkalmazása mellett behozható legyen, sőt azt tartom, hogy maguknak a polgároknak kevés megterhelésével is meg lehet ezen körzeteket alkotni. De különösen az állam érdekei szempontjából kiváimm a polgári anyakönyvvezetés behozatalát, hogy ezen igen fontos funkczió, mely az állampolgárok születését, házasságát, halálozását nyilvántartja, az állam közegei által teljesíttessék egyöntetűen, úgy, mint azt az állam rendeli, és egyformán, minden felekezetre és minden nemzetiségre való tekintet nélkül, és — a mit különösen hangsúlyozok — teljesíttessék az állam hivatalos nyelvén. (Helyeslés a középen.) De ha, t. ház, daczára ezen felfogásomnak és daczára annak, hogy magam is közreműködtem arra, hogy az általános polgári anyakönyvek behozatalára vonatkozó előmunkálatok megtétessenek, nem vagyok azon helyzetben, hogy ezen javaslatot elfogadjam, az abból következik, hogy ezen javaslatban némely intézkedések, de különösen egy oly fontos intézkedés foglaltatik, melyhez részemről hozzájárulni nem látom czélszertínek. Ezen intézkedés, t. ház, a következő. A mai hazai anyakönyvvezetés, csekély kivételektől eltekintve, — a melyek fennállanak, és épeü azért, mert fennállanak, kívánom is a polgári anyakönyvek behozatalát, — általában jó, az anyakönyvvezetők megbízhatók. Ha t. ház, a közigazgatás szervezete, vagy legalább annak egy igen fontos része, a községek szervezete létesült, meg vagyok győződve, hogy lehetséges lesz ezen szervezetben egy közeget teremteni, mely minden nehézség nélkül, teljes megbízhatósággal meg fog ezen feladatnak felelni, anélkül, hogy szükséges lenne nagy költséggel egy arravaló külön közeget felállítani. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ha tehát, t. ház, a helyzet ma az, mint azt jeleztem, és a jövőben ágy alakítható, a mint azt kilátásba helyeztem, akkor nem akarok azon szerintem igen rövid időközben egy provizóriumot alkotni, a mely bármily jól vezettessék is az anyakönyv, már magánál azon körülménynél fogva, hogy ez ideiglenes átmeneti intézkedés lenne, sok rázkódtatással és nehézséggel járna. (Ügy van! Ugy van! a baloldalon,) T. ház! A körzetek megállapítása a kormányra, illetőleg a belügyminiszterre van bízva. A községi törvény létesítése alkalmával azon alapelvek, melyek szerint a kis községek körzeteket fognak képezni, magában a községek szer vezéséről szóló törvényben fognak megállapíttatni. Hogy ezen körzetek egybevágók legyenek, és most úgy állapíttassanak meg, a mint azok a jövőben alakulni fognak, az előreláthatólag nem lesz lehetséges, és így ki vagyunk téve annak, hogy más közegek fogják ezen provizóriumban az anyakönyveket kezelni, mint az alakítandó körzetekben. (Élénk helyeslés a baloldalon.) De nem is látom gyakorlatilag kivihetőnek ezen intézmény létesítését az általános adminisztráczió szervezéséig, vagy legalább is a községek szervezéséig. Hiszen méltóztatnak tudni, hogy ha a házassági jogról szóló törvényjavaslat a jelen alakjában el is fogadtatnék és törvényerőre emeltetnék, annak rendelkezései 1895. Julius l-ig életbe nem léptethetök. Ezen határidőre, vagy ha nem épen ezen határidőre, de igen rövid idő nlatt létesíteni lehet a községek szervezéséről szóló törvényt; nem látok tehát semmi nehézséget abban, és ha külön indítványt tennék, azt abban az alakban tenném, hogy az állami anyakönyvek behozatalára vonatkozó intézkedések úgy, a mint azok legnagyobb részben az előttünk fekvő javaslatban foglaltatnak, magukra az anyakönyvi körzetekre, valamint az anyakönyvvezetőkre vonatkozó intézkedések vagy magában a községi törvényben nyerjenek megoldást, vagy ezen törvénynyel egyidejűleg egy kitlön törvényben, a mi által el volna kerülhető az az ideiglenes állapot, mely elő fog állani akkor, ha az előttünk fekvő törvényjavaslat törvényerőre emeltetvén, annak intézkezdései most léptettetnének életbe. (Ugy van! bal felől) Még egy aggodalmam van, t. ház, és ez a költségek kérdésére vonatkozik. Megvallom, a t. belügyminiszter úr előterjesztése, mely szerint az anyakönyvi intézmény költségei előreláthatólag nem fognak kitenni 800.000 frtnál többet, nem nyugtat jmeg engem a tekintetben, hogy ennyivel a költség csakugyan fedezhető lesz. De, t. ház, a költség kérdése ezen igen fontos ügyben előttem nem mérvadó. Egy jó és végleges intézmény létesítésére, mely az állam érdekében van, nagyobb költséggel is szíve«en hozzájárulok, de kidobott pénznek tartom egy provizórium létesítésére, bárhogyan alkottatnék is az meg, ezt az összeget is. (Helyeslés a középen.) De igen tartok attól, t. ház, hogy ha ezen intézmény költsége nem is lesz nagyobb, mint az a 800.000 forint, a melyet a belügyminiszter úr felemlít, de köztudomású dolog, hogy a községi elöljáróságok már is annyira túl vannak terhelve teendőkkel, hogy ha még ezen törvény életbelépése folytán az anyakönyvvezetés teendőivel is fel fognak ruháztatni, okvetlenül szükséges lesz a községi elöljárósági közegek szaporításáról gondoskodni, a mi által a mi adózási