Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.
Ülésnapok - 1892-354
198 354. országos ülés 1894. juiiius 16-án, szombaton. gatóság eljásából eredt konsternáczióra. A pénzügyigazgatóság konstatálta, hogy öt évre visszamenőleg — ámbár tehette volna 15 évre visszamenőleg is — minden évről több ezer forintra menő bélyeghiány van a közjegyzői okiratokban, s ez évi május 31-én kezdte a fizetési meghagyásokat a közönségnek kézbesíttetni, minek folytán az idén 1300 esetben áll a fizetési meghagyás részint kézbesítés alatt, részint már ki van kézbesítve, és 12.000 forintot meghaladó összeg az, a mit az egyszeres bélyegilleték kitesz, a mely 1 2.000 frtuyi elsikkasztott bélyegek után jónak, méltányosnak és törvényesnek látta a pénzügyigazgatóság, hogy ez ideig 26.000 forint felemelt bélyegilletéket rójjon ki a közönségre. Ott áll tehát a szentesi közönség, illetőleg 9 /io részben a szentesi lakosság, x jio részben Szeglár és a többi érdekelt községek lakossága, mint a mely terület a szentesi királyi közjegyző hatásköre alá tartozott, hogy 38.000 forintot kell megfizetnie azért, mert az ezelőtti időkben 12.000 forint bélyeget kiszolgáltatott vagy természetben, vagy készpénzben az illető közjegyző kezéhez. Mert hiszen, ha még oly cseKély méltányosság és törvény-respektálás lett volna is a szegedi pénzügyigazgatóságban, nem kellett volna egyéb, mint megtekinteni azon közokiratokat, a melyek mindegyikén és a róluk kiadott hiteles kiadványok minden egyes példányán rajta v-n, igazolva a közjegyző által, hogy a féltől a bélyeget, vagy annak árát felvette. Elképzelhető, hogy midőn egyszer egy királyi közjegyző hagyatéka, tehát egy hiteles személy után ilyen nu-grohanásokban részesül a közönség, mébán fölháborodik, és ez a körülmény indít engem arra, hogy a következő interpelláeziót intézzem a t. miniszterelnök úrhoz, mint pénzügyminiszterhez. (Halljuk! Halljuk/ Olvassa). »Interpelláezió a miniszterelnök úr, mint pénzügyminiszterhez a szentesi volt kir. közjegyző Hoffer Antal által elkövetett bélyegsikkasztás tárgyában. Van e róla tudomása a pénzügyminiszter úrnak, hogy Hoffer Antal szentesi kir. közjegyző elhalálozása után a szegedi pénzügyigazgatóság nevezett közjegyző irodájában 1893-ik év végéről 5 évre visszamenőleg bélyegszemlét tartott és mind az 5 évről nagy mennyiségű bélyeghiányt konstatált ? Van-e tudomása róla a pénzügyminiszter úrnak, hogy a föntebbiek következtében ez ideig 1306 rendbeli fizetési meghagyás kiadása lett elrendelve, és hogy ezen fizetési meghagyások ez ideig több, mint 12.000 forint egyszeres illetéknek s azon fölül több, mint 26.000 forint fölemelt illetéknek, tehát ezideig több, mint 38.000 forintnak megfizetése iránt tesznek meghagyást azon felek terhére, kik ezen utóbbi 5 év alatt a szentesi kir. közjegyző által közjegyzői okiratot vétettek föl? Van-e róla továbbá tudomása a pénzügyminiszter urnak, hogy ezen hiányzó bélyegeket nevezett kir. közjegyző a felektől beszedte, mit minden esetben bizonyít úgy a közjegyzői okiratra, valamint a felek kezéhez kiszolgáltatott közjegyzői okiratról kiállított hiteles kiadványra fölvezetett díjjegyzék, és bizonyítja az is, hogy nem a felek renitencziájából származott a bélyegek hiánya, mivel egy esetben sem vétetett lelet föl eme hiányról, a mi elleneseiben a kir. közjegyzőnek törvényes kötelessége lett volna? És ha ezen tényekről nem volna tudomása a pénzügyminiszter úrnak, hajlandó-e eme sikkasztás földerítése czéljából külön e czélra kiküldött közeg által vizsgálatot rendelni el és olyan intézkedést tenni, hogy a szentesi volt közjegyző, Hofter Antal által elsikkasztott bélyegek áráért, valamint a fölemelt bélyegilletókért ne azon ügyfelek zaklatassanak, és esetleg ne azok szenvedjenek a kö^el napokban már végrehajtást, kik igazolni tudják, hogy e tekintetben kötelezettségüknek eleget tettek?« Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólani. Wekerle Sándor miniszterelnök ós pénzügyminiszter: T. ház! A hozzám intézett interpelláczióra válaszképen annyit mondhatok, hogy igenis van a főispánnak hozzám intézett jelentéséből tudomásom arról, hogy a szegedi pénzügyigazgatóság 5 évre visszamenőleg bélyegszemlét tartatott, és hogy ennek alapján igen sok — a számot nem tudom — fizetési meghagyás adatott ki, a melyben az egyszeres és felemelt illeték újólag kéretik a felektől oly esetekben, mikor a közjegyzőnek már megfizették a bélyegületéket. A főispán a szegedi pénzügyigazgatóságot azonnal megkereste, hogy az illetékbeszedést tartsa függőben, és épen azért intézett hozzám jelentést, hogy ezt aí intéz kedését jóváhagyjam. Ennek következtében ma terveztetett egy rendelet a tekintetben, hogy az illetékek beszedése egyelőre t irtassék függőben, (Helyeslés.) mig alaposan meg fogom vizsgáltatni az ügyet. Annyit előre kijelentek, hogy fölemelt illetéket ez alkalomból nem tartok méltányosnak szedni, itt a méltányosságot tartom szem előtt, s az egyszeres illetékekre nézve szintén el fogok menni a méltányosság azon határáig, a meddig fennálló törvényeinknél fogva mehetek. Kérem a t. házat, hogy ebbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Balogh képviselő urat illeti a szó.
