Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-353

358. nrizngn* ülés 1894. június 15-én, pénteken. 173 szolgálatot tett közgazdaságunk azon felvirág­zása és fejlesztése tekintetében, melynek mai pénzügyi eredményeinket és gazdasági előhala­dásunkat tulajdoníthatjuk. Ezt, t. ház, azért tar­tottam szükségesnek megjegyezni, hogy az itt felhozott ellenvetésekkel szemben az érem má­sik részét is megvilágosítsam. Egyébiránt a bankkérdés mikéntjéről akkor lesz helyén tár­gyalni, ha az erre vonatkozó javaslatok a t. ház elé kerülnek. Most csak annyit jegyzek meg, hogy én a bankegyezmény kérdéséné! mindig kettőt fogok szem előtt tartani: először az ál­lam érdekeit, közjogi helyzetünket, másodszor közgazdasági és pénzügyi viszonyainkat, és csak ezek elfogadható biztosítása és megóvást mel­lett fogok propozicziót tenni a bankszerződés megújítására, vagy általában kötésére. Most, t. ház, még csak egy ellenvetésre vagyok bátor reflektálni. Ugy tüntetik fel a t. képviselő urak és különösen Horánszky Nándor képviselő úr, mintha én íizt a kötelezettséget vállaltam volna, hogy három év múlva felvesz­szük a készfizetéseket. Bocsánatot kérek, ez áta­lán nem áll. Igenis egy memorandumban, helye­sebben minisztertanácsi előterjesztésemben, a mely bizalmas és benső természetű, és a mely­ben úgy állapítottam meg programmunkat, hogy avval pujjirozzuk, elősegítsük bizonyos kérdések megoldását, beszélhettem erről, itt azonban esak az hozható jogosan és a politikai eljárás bevett szabályai szerint szóba, a mire nézve nyilváno­san és itt teszek ígéretet. Itt sem három, sem öt évre ígéretet nem tettem, kifejtettem, mikor szóba hozatott, hogy igen elhibázott határozott időhöz kötni a készfizetések felvételét, és csak Beöthy Ákos t. képviselő úrnak hagyhatom fenn a valutarendezésnek azon módját, a melylyel azt határozott időhöz akarja kötni, a ki azt, hogy mi^ időhöz nem kötjük, nagy hiánynak tekinti. Én e tekintetben abszolúte semminemű kö­telező ígéretet nem tettem, és azért erre engem jog­gal provokálniuk nem is lehet. Itt,t. ház, azzal a ténynyel állunk szemben, hogy két év választ el bennünket a valutarendezési törvény meg­hozatalától; akkor nem tettem Ígéretet arra nézve, hogy a valutarenőezésnek egyik fő- és tulaj­donképeni sarkpontja, az arany-beszerzés, mikorra lesz valósítható, és akkor még csak kilátásba sem helyeztük, hogy mikorra szerezzük be az aranyat, és ma azt mondhatjuk, hogy a valuta­rendezéshez szükséges aranykészlet, legalább részünkről, tökéletesen be van szerezve. Ha a 312 millió forintot veszszük alapúi, a melyből 40 millió a törvényjavaslat szerint egykoroná­sokkal fedezendő, akkor a fenmaradó 272 mil­lió forintnak ránk eső hányadánál 23 millióval több aranykészletünk van. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Nem mondom, mert azt senkisem tud­hatja megmondani, hogy ez az aranyösszeg elég-e a végleges rendezésre, hogy lesz-e szük­ség nagyobb összegre. Horánszky Nándor: Lesz bizony, azt már meg lehet mondani. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Ez egy 35°/o-os rezerv, az államjegyek beváltására szükséges összegen túl, ha lesz szükség, van még fedezet is, mely bármikor értékesíthető; a valutaprogramm e te­kintetben is bevált. De midőn két évi idő választ el bennünket az alaptörvények létrejöttétől, és az államjegyek bevonására szükséges teljes aranymennyiség, sőt ezen túl is még 23 millió effektív aranyban be van szerezve, akkor nem tartom jogosultaknak azokat az ellenvetéseket, azokat a kishitű felszólalásokat, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) azokat a kritikákat, a melyeket ellenünk gyakorolnak. (Élénk helyeslés jobb felől) Kritikával lehet pártállásokat erősíteni, (Helyes­lés jobb felöl.) lehet gyengíteni is, (Derültség a jobboldalon.) de valutát rendezni sohasem lehet. (Élénk helyeslés a jobloldalon.) Mi tökéletesen programmszerűen járunk el. Az államjegyeknek egy jelenlékeny részét bevonjuk oly módon, a mint azt nézetem szerint bevonni okszerűen az egyedüli mód, bevonjuk úgy, hogy az aranyat a banknál deponáljuk, és erre a banktól átvett teljes fedezetű értékeket hozunk forgalomba. Mert magát az aranyat forgalomba hozni meg nem engedett dolog volna, mivel ez elkallódnék akkorra, a mikorra az a valuta rendezésére szük­séges lesz. Ez a mód, melyet mi követünk, teljes biztosítékot nyújt, mert kikötöttük és kikötjük a bankkal kötendő egyezményben, hogy az arany visszavehető, de a bankszerződés meg nem újíttatik; visszavehető az a két törvény­hozás és a kormány kívánságára előbb is. Horánszky Nándor t. képviselő úr még egy kérdést tett, t. i. hogy mi történik, ha meg nem újítjuk a bank szabadalmát? Legyen megnyu­godva a t. képviselő úr, ha nem nyittatik meg a bankszabadalom, ámbár azt hiszem, meg fog nyittatni elfogadható feltételek mellett, de ha nem nyittatnék is meg, csak nem képzeli a t. képviselő úr, hogy bank nélkül fogunk lenni ? Akkor lesz más bank, és akkor ezen más bank felállítása alkalmával fogjuk a kellő feltételeket megállapítani és a valutarendezésre vonatkozó kérdéseket elintézni úgy, a mint azok a valuta rendezés czéljainak teljesen megfelelnek. Minthogy a bank irányában minden biztosí­tékot megszereztünk arra nézve, hogy tőle az aranyat bármikor visszavehetjük; mivel ez az eljárás tökéletesen megfelel felállított program­muriknak ; mivel — merem mondani — ez az egyedüli mód, mely a valuta rendezésére az egyedül helyes lépést képezi, kérem a t. házat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom