Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-327

327. országos ülés 1894, április 17-én, kedden. SR egyházaknak magyarországi községi illetőségű híveit illeti, e tekintetben még csak kétely sem merülhet fel, mert azok a magyarországi községi illetőségű magyar honpolgárok a magya.i törvény uralma alatt lesznek; azok először polgári házasságot lesznek kötelesek kötni, és azután szabadságukban áll megkötni az egyházi házasságot is. (Helyeslés.) Megfordítva lehet talán némi kétség a dologban; t. i. kétség férhet ahhoz, ha magyarországi területen van az egyházi székhely és ehhez tartoznak például horvát-szlavonországi területek; én azonban azt gondolom, hogy minden további törvényes intézkedés nélkül is az ilyen lelkész azon híveire nézve, a kik nem állanak a magyarországi jog uralma alatt, azon híveire nézve, a kik a saját területük jogának uralma alatt állanak, ezután is el foghat járni, mint egyházi közeg, megkötheti az érvényes házasságot, a melyet azon terület szabályai szerint fogunk megítélni, a mely terület joga alatt az az illető községi illetőségű magyar honos áll, és ennek következtében nem is fog a büntető szabály alkalmazandó lenni. Wekerle Sándor miniszterelnök ós pénzügyminiszter: De csak a horvátokra! Teleszky István előadó: Azt gondolom, hogy így lesz alkalmazandó a törvény és ennek folytán e tekintetben a törvénybe külön intézkedés felvételét nem tartom szükségesnek. (Helyeslés) Elnök: Kíván-e még valaki szólani, t. ház? Ha senki sem, a vitát bezárom. A kérdés az, t. ház, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) méltóztatik-e a törvényjavaslat 147. §-át eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr által beadott módosítással? (Felkiáltások: Nem!) Ugy gondolom, t. ház, hogy külön szavazás nélkül kijelenthetem, hogy az eredeti szöveg mellőzésével méltóztatik az előadó ár által javasolt áj szöveget elfogadni. (Helyeslés.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a a 148. szakaszt). Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha senki sem kíván, a 148. §-t elfogadottnak jelentem ki. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 149. szakaszt). Elnök: Kíván valaki hozzászólani? Ha senki sem kíván, a 149. §-t elfogadottnak jelentem ki. T. ház! A házassági jogról szóló törvényjavaslat általánosságban, valamint részleteiben letárgyalva lévén, (Hosszantartó, zajos, meg-megújuló éljenzés a jobb- és szélső baloldalon.) javaslom a t. háznak, méltóztassék hozzájárulni, hogy ezen törvényjavaslat harmadszori olvasásban a holnapi ülésben tárgyaltassék. (Helyeslés.) Mivel pedig, t. ház, a holnapi ülés folyamán még más törvényjavaslatok és jelentések is volnának tárgyalandók, erre nézve bátor vagyok a következő javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk!) Talán méltóztatnak hozzájárulni, hogy a ma letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása a többi kérdések letárgyalása után utolsónak maradjon. (Helyeslés.) A mennyiben ezt elfogadni méltóztatik, a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésen tárgyalandók volnának még: a mentelmi bizottság két jelentése Drakulics Pál képviselő ár mentelmi ügyeire vonatkozólag; továbbá az 1892. évi XXI. tcz. alapján kiküldött országos ellenőrző bizottság (586. sz.) jelentése az országgyűlés mindkét házához; a közlekedésügyi bizottság (596. sz.) jelentése a budapest-esztergomi h. é. vasút engedélyezésének megtörténte tárgyában benyújtott (558. sz,) kereskedelemügyi miniszteri jelentés iránt; a közlekedésügyi bizottság (597. sz.) jelentése a kaposvár-mocsoládi h. é. vasút engedélyezéséről szóló kereskedelemügyi miniszteri jelentésre vonatkozólag; a közlekedésügyi bizottság (590. sz.) jelentése a G-unjától Bosznia határáig vezetendő h, é. vasút engedélyezésének megtörténtéről benyújtott (559. sz.) kereskedelemügyi miniszteri jelentés iránt; a közlekedésügyi bizottság (598. sz.) jelentése a versecz-kubini h. é. vasiit engedélyezéséről szóló törvényjavaslatra nézve; a könyvtári bizottság (604. sz.) jelentése a képviselőház könyvtárának az 1892/97-iki országgyűlés második ülésszaka alatt történt gyarapodásáról és számadásairól, valamint a harmadik ülésszak javadalma tárgyában; a zárszámadás-vizsgáló bizottság (481. sz.) jelentése az 1893. számadási év I. és II. negyedében előfordult túlkiadásokról és hitelátruliázásokról; a zárszámadás-vizsgáló bizottság (606. sz.) jelentése, az állami számvevőszéknek, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1893 : VII. tcz.) az 1893. számadási év III. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzatnélktíli kiadások- és hitelátruházásokról 538. sz. alatt bemutatott jelentése tárgyában ; a zárszámadás-vizsgáló bizottság (605. sz.) jelentése a m. kir. állami számvevőszéknek a Magyarország és Horvát-Szlavonországok között 1890. évre eszközölt leszámolás megvizsgálásáról szóló 595. sz. jelentése tárgyában; a zárszámadás-vizsgáló bizottság (562. sz.) jelentése: