Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-325
30 32ä « országos ülés 1894. április 14-én, szombaton. jén bátor leszek javaslatot tenni az osztályok mellőzésével való napirendre tűzése iránt. Következik az indítvány- és interpellácziós könyvek felolvasása. Molnár Antal jegyző: Tisztelettel jelentem, bogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul vétetik. Molnár Antal jegyző: Az interpellácziós könyvben április bó 14-iki kelettel Endrey Gyula interpellácziója van bejegyezve a belügyminiszter úrhoz, Kossuth halála és a gyászszertartásuk idején elkövetett visszaélések és rendőri és katonai brutalitások tárgyában. (Mozgás jobb felöl.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr az ülés végén fogja interpelláczióját megtenni. Egyúttal jelentem, hogy a Vörös János képviselő úr által szerdán bejelentett interpellácziót a képviselő úr visszavonván, annak megtartása elesik. Most áttérünk a napirendre. Napirenden van Ugron Gábor képviselő úr által a kormány iránti bizalmatlanság megszavazása tárgyában bejelentett indítvány indokolása. Tekintettel a házszabályok 149. szakaszára Ugron Gábor képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) Ugron Gábor: T. ház! Egy reggel az Alpesektől a Kárpátokig zúgott a hír, hogy Kossuth Lajos meghalt. A Kárpátoktól szállott hegyről-hegyre, völgyről-völgyre a gyász. A uemzet szemében \ pedig észrevétlenül, mint a harmat, ült egy köuy. A nemzet nagy fiát, hősét, vértanuját gyászolta Kossuth Lajosban, a ki érte küzdött, érte szenvedett. A nemzet hódolt nagyságának, a melylyel a világ bámulatát és csodálatát érdemelte ki nemcsak magának, hanem a nemzetnek is. (Igaz! Úgy van! a balés szélsőbalon.) Ravatalánál a? egész világ csatlakozott hozzánk részvétével. A vörös-fehér-zöld zászló két alakban öltött gyászt, s az olasz nemzet testvérként bonilt karjainkba. (Igaz/ Úgy van / a bal- és szélső baloldalon.) Elsiratta őt a nemzet, a mint elsiratjuk azt a kit szerettünk, a ki szeretett minket, és a ki jót tett velünk, a nélkül, hogy mi jót tehettünk volna vele. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A nagy múlt volt ő, és nem a sivár jelen. Nagysága bátorított, hogy a jövő is szülhet ily nagyot. Dicsőségünk volt ő s nem reménységünk ; hisz ő nem fegyverünk, a melyet forgatunk, hanem ereklyénk, a melyet szentül őrzünk. (Úgy van! a szélső balon.) Történelmi alakja nem halt meg, mert nem született. Nem született, mert több, mint 300 éve keletkezett. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Századok ölén növekedett, ily régóta fejlődött a nemzetnek kegyelete és részvéte, ezért oly mérhetlen és oly mélységes az. (Igaz! Úgy van! a szélső báloldalon.) A magyar nép kegyelete Kossuth Lajos iránt nem új érzés, nem titkos gondolat, nem rejtett ezélzat, nem összeesküvés, hanem józan és becsületes embereknek háladatossága és szeretete, a mely a maga egyszerűségében és természetességében hat. (Igaz! a szélső baloldalon.) Kossuth Lajos a nemzet legutolsó epochájáuak főhőse, a kinek történelmi alakja már 1867-ben egy befejezett mű-egészet képez. A nemzetnek szeretete, a nemzetnek költészete az epopea hősét megtisztítva a jelennek salakjától, mint a történelemnek tanulságát, példáját s a jövendőnek biztatását tekintette és hordozta magában. (Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) A nép lelke épen olyan, mint a természet, mindenki szemeinek nyitva áll, de csak az tud belőle olvasni, a ki nagyságát megérti és szépségét átérzi. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A nép a gyász napjaiban a legutolsó pórig elhozta a ravatalhoz a maga kegyeletét, elhozta a maga gyászát. Csak egy hiányzott onnan : a magyar nemzet kormánya és a magyar államnak képviselete. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Miért hiányzott ez onnan? Hiszen a mióta az 1848-iki törvények a restitutio in integrum elve alapján helyreállíttattak, mióta az 1867 : III. törvényczikk meghozatott s a mióta a király fejét érintette szent István koronája: azóta e nemzet soha az alkotmányosság és törvényesség alapjáról egy perczre sem távozott el. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Mi is azért állunk itt, azért küzdünk, hogy az alkotmányt és a törvényességet védelmezzük mindenkivel, még önökkel szemben is. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon. Derűl'ség jobb felöl.) A multak megítélésében a kormányt csak egyedül a kiegyezésnek szelleme kellett volna, hogy vezesse, mely azt mondja, hogy az idő minden sebet begyógyít, a sir előtt pedig megszűnik minden ellentét. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem szabad és nem lehet, hogy majdnem egy fél század múlva is a nemzetnek egy történelmi harcza és küzdelme felett e nemzetnek minden rétege között ne legyen az ítélet egyenlő és egyforma, s az Ítélet csak az lehet, hogy az többé nem ítélhető meg a jelennek szempontjából, hanem csak egyedül a történelem szempontjából. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Ha a magyar állam, a magyar kormány megjelenik a ravatalnál, megjelenik a temetésnél : az időnek kiegyenlítő tényét hajtotta volna végre, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és mindenki előtt csak az az egy tudat ébredett volna fel, hogy a nemzet kiegyezése őszinte érzületeket keltett, melyben kölcsönösen tiszte-
