Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-340
340 2* 0- országos ülés 1894. május 16-én, szerdán. sincs. Abban van a korrumpáló intenczió, ha arra adatik megbízás, hogy pénznek vagy egyéb becses előnyöknek ígéretével azon lapnak eddigi szellemi vezetőit nyerjék meg az ellenkezőre saját elveinek ezen előnyökért való megtagadásával. (Felkiáltások bal felöl! Ez történt! Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Elnök: Méltóztassanak csendben lenni! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Azt mondják, ez történt. Kivel történt? Három képviselő úr szólalt fel. Az egyik azt mondta, hogy ő vele a tárgyalásokban erről ínég szó sem volt. Már most önök alkalmasint, ha állítják ezt, el is hiszik. Azután Bolgár Ferencz képviselő űr szólalt fel, de én nem hallottam, hogy neki azt az ajánlatot merték volna tenni, hogy: megfizetünk, sokkal nagyobb anyagi előnyökben fogsz részesülni, hanem ebben változtasd meg a lap alapelvét ; a mint előadja, arra történt ezélzás, hogy megveszszük a lapot, ha akar, maradhat szerkesztő, de az egyházpolitikában más irányt kell követnie. (Derültség a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Itt van Holló képviselő úr is; a mit ő ki nyilatkoztatott, csak az, hogy ő előre megmondotta, hogy ne éljenek az urak abban a hitben, hogy lapjának politikai iránya megváltoztatható. De ha mindebben, górcsövön át, talán egyéb körülmény miatt, a mi fel nem hozatott, látnak korrumpáló intencziót, legyen, akkor nem értem, miért nem lökték ki az illetőt, s miért tárgyaltak vele oly nyugodtan, mintha semmi sértés nem történt volna. (Tetszés jobb felől.) Hanem tegyük fel, hogy a képviselő urak felfedeznek ebben valami korrumpáló intencziót. Hát mi bizonyít egy más körülményt, mely egyedül lényeges, — engedelmet kérek — lehet a feltételezésre nagy hajlandóság, de azt nem fogadhatjuk el, hogy magától értetik, hogy mindez a kormánynak akaratára és ösztönzésére vezethető vissza. Semmi plauzibilitás tehát nincs, mert a plauzibilitás, hogy itt a' kormányt valamivel vádolni lehessen, az volna, ha nyoma volna valamely körülménynek, mely arra mutat, hogy a kormány határozott egyének ily megszerzésére korrumpáló megbízatást adott. Ezt még nem is állítják, és ezen közlemény legtávolabbról sem mutatja azt. Ezért t. képviselőtársamnak azon feltételét, hogy itt plauzibilitás forog fenn, megengedem, hogy pártszemüvegen meg lehet látni, de nem elfogulatlan szemüvegen. (Igaz! Ügy van! jobb felöl. Zaj; Elnök csenget.) És különösen óvakod junk azt hinni, hogy ilyen felszólalásokkal bármely sajtónak elvhűségét biztosítosítani lehet. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ez olyan dolog, hogy mindenkit kell, hogy védjen saját meggyőződése és jelleme; parlamenti debatteokkal, parlamenti vizsgálattal ellenben senkit sem lehet önmaga ellen, vagy más ellen, ha ilyenre hajlandó, megvédeni. (Nagy zaj. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Nem a sajtóról van szó!) Igen, arról volt szó, hogy ez a sajtó reputácziója érdekében szükséges. (Nagy zaj a szélsőbalon. Felkiáltások: Arról is! Zaj. Elnök csenget.) ónody Géza l Hogy a miniszteri reputáczió helyreállíttassák, arról van szó! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Ezért, t. ház, megvallom, hogy a kérdés másik oldalára nézve nem látok semmi tisztázni valót. Maga az, hogy az ellenzék a vita folyama alatt oly sokszor változtatta álláspontját, mutatja, hogy szilárdan egyik ponton sem képei megállni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza : T. ház i (Nagy zaj. Elnök csenget. Felkiáltások •. Holnap! Holnap! Halljuk! Halljuk!) Jogom volna hosszasabban szólni anynyival inkább, mert intenczióim számtalanszor félremagyaráztattak, de csak röviden szólalok fel. Az igazságügyminiszter úr beszéde folyamán azt mondta, hogy nem Polónyi Géza úrtól függ . . . Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Biztatásától! Polónyi Géza: Nem hallottam jól, de körülbelül az volt az értelme, hogy nem tőlem, hanem a törvénytől függ az, hogy a parlamenti vizsgáló bizottságnak mi a hatásköre. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Hatalma. Polónyi Géza: Ha a miniszter úr csak eddig ment volna nyilatkozatában, t. ház, azt mondanám, hogy teljesen igaza van, legfeljebb azt kérdezhetném, miért veti ezt nekem szememre, a ki a parlamenti vizsgáló bizottság kiküldését nem is kértem? (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Méltóztassék megengedni, ha ezen túhnenőleg azt hallom a miniszter úrtól, hogy itt oly parlamenti vizsgáló bizottság kéretik, melynek semmiféle juriszdikczionáíis hatósága nincs, hogy ezelőtt a bizottság előtt szabad igazat mondani, vagy sem, és hogy annak semmiféle konzequencziái nincsenek: akkor méltóztassék megengedni, hogy én a törvényre való hivatkozással azt mondjam, hogy ezt felesleges volt mondani, és ezzel legfeljebb annyit bizonyított a miniszter úr, hogy a parlamenti bizottságok hatásköréről kellőleg tájékozva nincsen, (Derültség a jobboldalon.) a mit nyomban be fogok bizonyítani. T. ház! Hogy a parlament a saját bizottságait milyen hatáskörrel küldi ki, az tisztán és kizárólag a képviselőház autonóm hatásköréhez tartozik. (Ellenmondások jobb felől. Nagy zaj.)
