Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-339
512 389. országos ülés 1894. május 9-én, szerdán. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Azért felelősséget soha sem fogok vállalni, ha egy pár külföldi lap már csak azért is, hogy érdekes híreket közöljön, tért fog engedni valótlan közleményeknek. (Igaz! Úgy van! jobb felől.) A sajtóirodát úgy berendezni, hogy minden valótlan közleménynek elejét vegyük: ilyenre vállalkozni lehetetlenség. Az informatív sajtószolgálatnak feladata csak az lehet, hogy a valódi tényállás a külföldi közönség előtt is feltüntettelek, és e tekintetben még preventive is megtörténtek a szükséges intézkedések, mert már a kolozsvári Memorandum-pör beállta előtt tudtuk azt, hogy valótlan hírek fognak terjesztetni, és a hivatalos sajtó iroda, helyesebben szólva, az egyik sajtóközeg, a mely szintén hivatalos színezettel bír, a belföldi és különösen a külföldi lapokat már elfíre óvta és intette attól, hogy valótlan közleményeknek tért ne engedjenek, mert ily macbrinácziók vannak készülőben. Én, t. ház, az e tekintetben mondandók befejezéséül még csak egyet vagyok bátor megjegyezni, tudniillik azt, hogy a mint egyrészről teljes szabadságot kívánunk biztosítani mindenkinek és így a Kolozsvárra jött egyes vidéki románoknak is az iránt, hogy egyéni jogaikban ne korlátoztassanak egész addig a határig, a míg magatartásuk közveszélyessé nem lesz: úgy másrészről legyen meggyőzőbe a t. ház, hogy nem az itteni felszólalások következtében, hanem már idejekorán megtétettek az intézkedések, hogy ha az következnék be, a mi eddig be nem következett, — mert hiszen valótlanok azok a hírek, először, hogy oly túlzott számban jelennek meg idegenek, másodszor, mintha ott bárminemű összeütközés, vagy tettlegesség merült volna fel, akár a katonaság és közönség, akár a rendőrségés a közönség között; természetesen nem is kell említenem azt, hogy teljesen légből kapottak azok a hírek, mintha ott sebesülés, vagy halálesetek is történtek volna, — mondom, megtétettek az intézkedések, hogy ha bárminemű kihágás, vagy rendzavarás történnék, a katonaság készenlétben tartassék, és ha a rendes rendőrség nem lenne elégséges a netáui háborgók megfékezésére, akkor igenis a katonai erő is igénybe vétessék. (Helyeslés.) A mi Beöthy Ákos t. képviselő úr azon megjegyzését illeti, hogy Romániában népgyűlések tartatnak és ezeken folyik az agitáczió, hát ezek igen sajnos jelenségek, de legyen meggyőződve a t. képviselő úr, hogy sem én, sem a külügyminiszter nem mulasztottuk el e tekintetben a szükséges lépéseket megtenni. De azután, t. ház, egyes akadémikus jellegű, tisztán szimpathiákat talán túlzottan kifejező népgyűlési határozatoknak, vagy sürgönyöknek megint nem szabad nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mint a mennyivel azok bírnak és a romániai hatóságoktól sem lehet messzebbmenő intézkedéseket követelni, mint a mennyit egy szabad államban tehet a kormány. Ezeket, legyen meggyőződve a t. ház, teljes erélylyel és nyomatékkal meg ia fogjuk követelni. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy itt határozathozatalnak szüksége nincs, és így én is csatlakozom Herman Ottó t. képviselőtársam azon indítványához, hogy a napirendre áttérjünk. (Élénk helyeslés.) Elnök: T. ház! Minthogy a napirend előtti felszólalás határozathozatal tárgyát nem képezheti, áttérünk a napirendre. A napirend szerint következik a zárszámadás-vizsgáló bizottság 629. száma jelentése az állami számvevőszéknek a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1893: VII. tcz.) az 1893-iki számadási év IV. negyedében előfordult túlkíadásuk-, előirányzatnélküli kiadások- és hitelátrah ázásokról benyújtott jelentése tárgyában. Olvastatni fog a jelentés. Perczel Béni jegyző (olvassa a jelentésé). Elnök: Kíván valaki szólani? Senkisem. Méltóztatik hozzájárulni ? (Igen.) Akkor kimondom a határozatot, hogy a bizottság jelentését méltóztatik tudomásul venni és azt csatolmányaival együtt hasonló ezélból a főrendiházzal közölni. A napirend szerint következik a zárszámadás-vizsgáló bizottság 630. számú jelentése az állami számvevőszéknek Magyarország és Horvát-Szlavonországok között 1891. évre eszközölt leszámolás megvizsgálásáról szóló jelentése tárgyában. Olvastatni fog a jelentés. Perczel Béni jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Kíván valaki szólani, t. ház ? Senkisem ? Méltóztatik hozzájárulni? (Igen!) Kimondom a határozatot, miszerint a jelentést tudomásul venni méltóztatik. A jelentés a főrendiházzal közöltetni határoztatík > és annak idején az 1868. évi XXX. tcz. értelmében annak idején a horvát-szlavón országgyűlésnek is meg fog küldetni. Napirend szerint következik az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslat tárgyalása, azonban, t. ház, azon javaslattal járulnék a t. ház elé, és kérném, méltóztassék hozzájárulni, hogy ma már ezt ne tárgyaljuk. Bészben az idő is előrehaladt, részben pedig a miniszter urak általában, de különösen az igaz ságügy miniszter úr, ki ezen törvényjavaslatnál (Fölkiáltásy a szélsőbalon: Nagyon is!) és kulÖnöäen-^annak egyik fejezeténél első sorban érdekelve van, a
