Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-324

24 324. országos ülés 1894* április 13-án, pénteken. élek. és beszélek, engedjék meg, hogy nyugodtan mondhassam el az előadandókat. Hegedüs Sándor: Mi csendben vagyunk. (Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek. Kérem a t. kép­viselő urakat, hogy ne beszélgessenek. (He­lyeslés.) Polónyi Géza: T. ház! Ha nem monda­nám is, mindenki érteni fogja, hogy itt arról van szó, hogy a véderő kötelékébe tartozó egyé­nekre nézve a nősűlési engedély feltétele tisztán és kizárólag a hadsereg köreinek tartatik fenn, a nélkül, hogy maga a törvényhozás foglalkoz­nék azzal a kérdéssel, hogy mely feltételekhez akarja kötni a nősülés engedélyét, és mely fel­tételekhez nem. A gyakorlatban mostanáig úgy valósult a véderőhöz tartozókkal szemben a diszpoziczió, hogy a hadügyi kormányzat lustrumok szerint változtatva, nemcsak kauezióhoz köti a nősűlési engedélyt, a melynek mennyiségét is folyton vál­toztatta, — mert akau n zió egy ízben tizenkétezer, másik ízben huszonnégyezer forint volt, most pedig harminczezer forint a főhadnagyoknál, — hanem a ranghoz is. A jelenlegi státus szerint a hadnagynak egyáltalában nem adatik nősűlési engedély, a főhadnagynak csak akkor, ha har­minczezer forint kauczió áll rendelkezésére, és ha a konkrétual státus nincs betöltve, ha a nő­sűlési korlát nincs túlhaladva. A törzstisztekre nézve más czinózurát állapít meg, mert azok­nak a nősülést részben kauczió nélkül is meg­engedik. Az a párt, a mely a közös hadsereg intéz­ményét, mint ilyent, semmiféle alakzatában, sem­miféle vonatkozásaiban soha el nem ismerte, soha el nem fogadta, és a közös hadsereg, mint instituczió, számára soha semmit meg nem sza­vazott, ily kivételes engedélyt a közös hadsereg számára soha meg sem szavazhatna. Nem sza­vaznám meg azonban a hadsereg számára az ilyen engedélyt még akkor sem, ha nekünk magyar nemzeti hadseregünk volna, a mi, fájdalom, nin­csen. Mert én ahhoz, hogy az államnak a véderő kötelékében a legterhesebb adót teljesítő polgá­raira nézve a katonai hatóságoknak megenged­jem azt, minden korlátozás nélkül, hogy a nőstí­lésnek feltételeit ők állapítsák meg, a ma­gam részéről soha hozzá nem járulnék, (He lyeslés a szélső baloldalon.) Mert, t. képviselőház, a katonaságnak azt a jogot megadni, hogy tet­szés szerint akár a kor tekintetében, akár más tekintetben a törvénytől eltérőleg oly feltételeket állapítson meg, melyekhez a nősűlési engedélyt köti, — s hogy ezt az engedélyt a tisztelt nem magyar érzelmű és nem is magyar generális és közös hadseregbeli tiszt urak tetszésük sze­rint módosíthassák: különösen a mi viszonyaink mellett egyenesen veszélyes, nemcsak a népesség szaporodása szempontjából, hanem veszélyes már a jogegyenlőség szempontjából is. Mert a mely tör­vény egyenlő jogalapon, egyenlő jogelvek sze­rint akar statuálni és szaukczionálni, az nem en­gedheti meg, hogy a közös hadseregnél, vagy a honvédségnél a házasság a katonai hatóságtól feltételezetten másképen érvényesüljön, mint más polgároknál. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Lehet arról szó, hogy a kauczió, mint ilyen, helyes diszpozíczió-e, vagy sem; lehet arról szó, hogy a hadsereg kötelékébe tartozó egyének közö'.t a nősülést ad libitum ne engedjük meg; tudom azt, hogy minden hadseregnél, legalább az euró­pai hadseregeknél, a nősülés bizonyos korlátok közé van szorítva, és az a határozati javaslat, a melyet be fogok nyújtani, ezt az álláspontot respektálja is, és szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy a katonaság, a mely más feladatok betöl­tésére van első sorban hívatva, a koidátlanúl való nősülés mellett ezen magasabb hivatástól el ne vonassék, de itt nem erről van szó. Itt nincsen arról szó, hogy a kauczió, mint vagyon­jogi biztosíték a házasság czéljai elérésére s a két házasulandó fél számára társadalmi szem­pontból, vájjon helyes instituczió-e, vagy sem, hanem szó van arról, hogy a törvényhozás, mint ilyen, lemondjon-e, lemondhat-e arról a jogáról, hogy a katonákkal szemben is és a véderő kötelékébe tartozó minden polgárral szem­ben maga a törvényhozás legyen az, a mely megállapítsa a feltételeket, hogy ki milyen fel­tételek mellett nősülhet? (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Még a honvédségnél sem, mely pedig — azt mondjuk, —magyar kormányzati hatóság alatt áll, még itt sem engedném meg, hogy a nősűlési engedélynek feltételeit ne a törvény­hozás, hanem a katonai hatóságok maguk álla­pítsák meg. (Helyeslés á szélső baloldalon.) Hogy a törvény ilyen egyszerű idézésével e jogot minden korlátozás nélkül, minden szankczió nélkül a katonai hatóságoknak engedjük át, azt nem tartom lehetségesnek. (Zaj.) Kérem, ilyen zajban nem lehet beszélni. Elnök: (Csenget). Csendet kérek! Polónyi Géza: A mi viszonyaink mellett pedig az is megfontolandó. Nekünk közös had­seregünk van, melyről bármit beszélhetünk po­litikai szempontból, de tagadhatatlan, hogy abban a magyar érzelmek még nem vertek gyökeret, hogy ott ellenséges áramlatokkal találkozunk. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Én ahhoz az eshetőséghez, hogy a közös hadseregbeli ve­zető egyéniségek politikai intencziója szerint lehetségessé váljék például az, hogy magyar fiúknak, kik a közös hadseregben szolgálnak, nő­sűlhetése megtagadtassák, hogy ez tisztán a közös hadseregbeli intéző körök tetszésétől té-

Next

/
Oldalképek
Tartalom