Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-338

292 338. országos ülés 18M. május 5-cn, szombaton. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatnak-e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik ezen törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta és így a törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás czéljából a főrendiházzal közöltetni határoztatik. T. ház! Napirend szerint következik a kérvények tárgyalása. A 15-ik sorjegyzékben 20. folyószám alatt foglalt kérvény következik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Lichter Mór és társai kérvénye Kossuth Lajos visszaír onosítása iránt. Elnök: Az előadó úr fog szólani. Szász Károly, a kérvónyi bizottság előadója: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Lichter Mór és társai Kossuth Lajos visszahonosítása iránt kérvényeznek. A kérvény voltaképen Kossuth Lajos visszahonosítása tárgyában adatván be, ebből a szempontból a minden hazafit egyaránt lesújtó gyász folytán tárgytalanná vált. A kérvényi bizottság többsége azonban eltekintve Kossuth Lajos vieszahonosításától, a kérvénynyel szemben azon álláspontra helyezkedett, hogy a honosítási törvény egyes szakaszainak esetleges revíziója elől nem zárkózhatik el, és ennélfogva a következő határozati javaslattal terjeszti a kérvényt a ház elé. »A kérvény kiadatik a belügyminiszter úrnak az iránti megfontolás végett, hogy általános szempontokból az 1879. évi L. tez. reviziójára vonatkozólag tegyen esetleg előterjesztést. Elnök: T. ház! A kérvényi bizottságban a kérvény tárgyaltatván, ezen javaslattal szemben kisebbségi vélemény és határozati javaslat adatott be, melynek képviseletére Nánásy Ödön képviselő úr volna jogosítva, ki azonban nincs jelen. Szederkényi képviselő úr kíván szólni. Szederkényi Nándor: Kérem, t. ház, a kisebbségi vélemény és határozati javaslat felolvasását. Elnök: Fel fog olvastatni a kisebbségi vélemény és az erre vonatkozó határozati javaslat. Hock János jegyző (olvassa). Elnök: Szederkényi Nándor képviselő urat illeti a szó. Szederkényi Nándor: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A kisebbségi vélemény aláírói nincsenek ugyan jelen, én azonban magamévá teszem azt; de különben is jogom van e tekintetben felszólalással élni, és ajánlom a t. háznak a kisebbségi vélemény elfogadását. Igaz, t. ház, hogy midőn e kérvény beterjesztetett, annak egy nagy indoka is volt, az tudniillik, hogy akkor még élő nagy hazánkfia, Kossuth Lajos, azon honosítási törvény súlya alól, mely őt hontalanná tette, feloldassák, és a törvény megváltoztattassák. Ez volt egyik főczélja a kérvénynek, és ez volt czélunk nekünk is, a kik e törvény megváltoztatását sürgettük. De e mellett egy igen nagy, fontos nemzeti érdek is indított bennünket arra, hogy a honosítási törvény megváltoztatását sürgessük, és kimondjuk azt, hogy a távollét által senki sem veszítheti el állampolgári jogát. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mi egész más viszonyok közt vagyunk, mint más nemzetek. Nekünk e haza minden polgárát óvnunk kell attól, hogy elveszszen a haza számára. Ezt kifejeztük a törvény meghozatala alkalmával is. Igaz, hogy ez az intézkedés Európa egyes államaiban fennáll, de a világ legelőrehaladottabb és legszabadelvííbb népei e törvényt soha nem alkalmazták, mert az term;'szeti jog, hogy ki mivel született, azt csak önmaga hozzájárulásával vesztheti el. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez az indoka annak, a miért sürgettük és sürgetjük a törvény megváltoztatását. Igaz, hogy ez nagy hazánkfiára immár tárgytalanná vált. Mi idejében megtettük a lépéseket, hogy elégtételt szolgáltassunk a történelemnek, hogy kitöröljük törvénykönyvünkből azt az intézkedést, a mely a haza legnagyobb fián a legnagyobb sérelmet követte el, a melyet a kép viselőház előidézhet. De ennek daczára is fentartjuk kívánságunkat, mert a magyar hazának született polgára csak önmaga akaratából vesztheti el állampolgárságát, és a mint nem járultunk eddig, úgy nem járulunk a jövőben sem oly intézkedéshez, mely őt bármi oknál fogva, főleg pedig távollét által az állampolgárok sorából törli, és bármely felmerülő alkalommal mindig követelni fogjuk, hogy a törvény megváltoztattassák. Ajánlom a kisebbségi vélemény elfogadását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni, t. ház? Ha senki sem kíván szólni, akkor a vitát bezárom. A kérdés az, méltóztatnak-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, a melynek értelmében ezen kérvény kiadatnék a belügyminisz térnek ; vagy evvel szemben méltóztatnak-e a kisebbségi vélemény alapján beadott határozati javaslatot elfogadni? Gondolom, nem méltóztatnak kívánni, hogy a határozati javaslat újra felolvastassák. (Felkiáltások: Nem!) A kérdést tehát a szerint fogom feltenni: méltóztatnak-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni: igen, vagy nem ? A mennyiben azt el méltóztatnak fogadni, a kisebbségi vélemény alapján beadott