Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-335

2^4 835

» országos ülés 18í Schóber Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1. szakaszát, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 2. szakaszt). Elnök: Kíván valaki szólni? Makfalvay Géza: T. ház! . . . Elnök: Kérnem kell a t, képviselő urakat, méltóztassanak feliratkozni, ha szólani kívánnak, mert így rendelik ezt a házszabályok, és csak így lehetek én a tanácskozást illetőleg kellőleg tájékozva. Makfalvay képviselő urat illeti a szó. Makfalvay Géza: Indítványozom, hogy a 2-ik §. 1. pontjában szúrassanak be ezen szavak: »méhmagzat, vagy« és akkor ezen első bekezdése a §-nak következőleg fog szólani: »1. ha az örökös, utóörökös vagy a kötelesrészre jogosított kiskora vagy az 1877: XX. törvényczikk 28. §-a alapján gondnokság alá van helyezve, avagy »méhmagzat, vagy« még meg nem született személy«. Elnök: Kíván valaki szólani? Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Ajánlom a módosítványt a t. háznak elfogadásra. Elnök: A vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatnak e a beadott módosításhoz hozzájárulni? (Igen!) Ennek következtében a törvényjavaslat 2 ik §-át a beadott módosítással elfogadottnak jelentem ki. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 3. szakaszt). Bartók Lajos jegyző: Várady Károly! Várady Károly: T. ház! A törvényjavaslat 3-ik §-a arról intézkedik, ki van jogosítva az örökösödési eljárás megindítását kérelmezni. A 3-ik pontban szól a törvényjavaslat a hagyományosokról és hitelezőkről. Úgy találom, t. ház, hogy még van egy harmadik oly egyéniség is, a ki épúgy, vagy talán még inkább kívánhatja, hogy neki ÍJ megadassák az örökösödési eljárás megindításának kérelmezésére i való jog, mint a hagyományos, vagy a hitelező; még pedig abban az esetben, ha valakinek zárlattal biztosított tulajdoni igénye jogerősen kitűnik a telekkönyvből. Ez az eset akkor fordul elő, ha az örökhagyó gyermekei az örökség tárgyát képező ingatlant, vagy annak egy részét elidegenítik, mielőtt az örökség nekik át lenne adva. Minthogy az örökösök rendszerint nem sokat törődnek azzal, hogy mihamarább telekkönyvi tulajdonossá váljék az, a ki megvette az ingatlant, azért azt tartom, t. ház, hogy olyanoknak is meg kellene adni azt a jogot, hogy a hagyatéki eljárás megindítását kérelmezzék, a kiknek tulajdonjoga ilyként fel van jegyezve. Bátorkodom ezért a harmadik pont végére a következő indítványt előterjeszteni: » Végre az, a kinek javára a hagyatékhoz tartozó ingatlanra tulajdoni igény alapján az 1881. évi IX. törvényczikk 23. §-a a) és h) -.. május 1-én, kedden. pontja értelmében jogerejííleg zárlat rendeltetett és feljegyeztetett*. Elnök: Kíván még valaki szólani, t. ház? Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: T. ház! El kell ismernem, hogy az, a ki a hagyatéki ingatlant megszerezte és kinek tulajdonjoga telekkönyvileg is ki van tüntetve, valóban elegendő indokkal bir arra, hogy a 3. §. tétele szerint az örökösödési eljárás megindítását kívánhassa, miért is ajánlom a módosítás elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Úgy hiszem, méltóztatnak hozzájárulni a módosításhoz. Kijelenthetem tehát, hogy a t. ház a 3. §-t a 3-ik ponthoz indítványozott pótlással fogadja el, és ezen módon állapítja meg végleg a 3-ik §-t. Schóber Ernő jegyző: (olvassa a 4—6. szakaszokat, mélyek vita nélkül elfogadtatnak, olvassa a 7. szakaszt). Perczel Béni jegyző: Remete Géza! Remete Géza: T. ház! Ezen §. 4-ík bekezdése oly epetekről rendelkezik, melyekben az örökhagyónak több lakhelye van az országban, de ezek egyikén sem halt meg, hanem oly helyen, a hol rendesen nem lakott, és a hol ingatlan vagyona nincs. Továbbá rendelkezni akar e szakasz arról az esetről, midőn az örökhagyó külföldön halt meg, és akként rendelkezik a szakasz, hogy ilyen örökhagyók hagyatékának tárgyalására azon járásbíróság illetékes, a melynél a hagyatéki eljárás kéretett. Minthogy határozottan nem mondja ki ezen §., hogy a külföldön elhalt örökhagyókat érti, tehát, hogy e tekintetben kétely ne támadjon, kérem következő módosítványomnak elfogadását: a 7. §. 4-ik bekezdése 2. sorának vége felé ezen szavak után: »vagy ha az« teendő: »országon kivííl elhalt«. Elnök: Kíván valaki szólani, t. ház? Senkisem? A vitát bezárom. A kérdés az, t. ház, méltóztatik-e ezen módosítást elfogadni? Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Elfogadjuk! Elnök: Méltóztassék meghallgatni. Schóber ErnŐ jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: Gondolom, méltóztatik hozzájárulni, hogy a 7. §-ra vonatkozó ezen módosítással jelentsem ki a szakaszt elfogadottnak. (Helyeslés.) A szakaszt ezennel elfogadottnak jelentem ki. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 8. szakaszt; továbbá a 111. fejezet czímét, a 9. és 10. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 11. szakaszt). Elnök: Issekutz Győző képviselő úr kíván szólani. IssekutZ GyŐZÖ: T. ház! E §. 3-dik bekezdésében a »nyilvánítás« és »esetében« Sza-