Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-335
256 385. országos ülés 1894. május 1-én, kedden. a nagyobbat, és lia a hag3 T atéki eljárás nagyon bonyolult, és sok munkát igényel, megtartanám azt a mai rendszert, hogy a bíróság jogosítva Jegyen azt a díjat felemelni, mert sokkal igazságosabb az, ha az fizeti, a ki a több munkát okozta, mintha e díjtöbblettel általában mások is terheltetnek. Van a javaslatnak még egy intézkedése, (Halljuk! Halljuk!) mely nem közvetlenül drágítja ugyan meg az eljárást, mely azonban félek, azt fogja előidézni, hogy a feleknek mégis nagyobb kiadásuk lesz. Eddig ugyanis a leltári becsértéket földeknél rendszerint a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosa, épületeknél ;iz ;idó-alap képezte. Nem tudom, jól fogom-e fel a javaslat 42-ik szakaszát, a mely azt rendeli, hogy a mennyiben a felek másban nem állapodtak meg, ingatlannál két, illetőleg egy szakértő által való becslésnek van helye. Nagyon félek, hogy azt az életben úgy fogják értelmezni, hogy az ingatlanokat minden esetben szakértőkkel kell megbecsülteim, a miből nagy baj lesz a felekre, mert eddig az adó alapján való becslés mérsékelt és igazságos kulcs volt s változásoknak nem igen volt kitéve, de ha ezentúl szakértőkkel kell a hagyatékot megbeesíütetni, akkor nem lehet elkerülni azon értékemelést, melyet a birtok rohamosan nyer, vagy azért, mert jótermés volt, vagy a kamatláb leszállt, vagy nagyobb a kereslet, és így az örökösöknek majd sokszor oly becsérték után kell örökösödési illetéket fizetni, a mely tényleg nem létezik, vagy igen rövid ideig létezett. Ha rosszul fogom fel az intézkedést, s a javaslatnak nem az az intencziója, hogy minden esetben szakértővel kell a hagyatékot megbecsülteim, nagyon fogok örülni, ha e tekintetben megnyugtató felvilágosítást kapok. Nagyon jól tudom azt, hogy mikor az egyik örökösnek a másikat készpémzel kell kielégítenie, vagy osztályrésze értékét kell kiegyenlíteniök, vagy más esetekben is nagyon szükséges, hogy az ingatlannak akkori tényleges értékét tudják, mert különben az egyik, vagy a másik fél megrövi dűlhet. Ebből azonban csak az következik, hogy a javaslatba oly intézkedés vétessék fel, hogy akkor, ha egy örökös, egy érdekelt fél kívánja, a rendes szakértő által való becslésnek van helye, különben pedig a kataszteri tiszta jövedelem alapján való értékbecslés foglal helyet, a melyet a tárgyalás folyamán a szükséghez képest módosítani lehet. A mi azt a kérdést illeti, hogy e javaslat kiterjed-e mindenre, a mi a keretben megoldandó, e tekintetben a javaslatot kielégítőnek tartom. Azonban szerintem mégis vannak, még pedig a gyakorlati életben igen gyakran előforduló, oly lényeges kérdések, melyekre e javaslat ki nem terjed, ilyen például az, ha valakinek zálogjoga, vagy haszonbérleti, vagy más dologban való joga van egy ingatlanra bekebelezve, a jogosított meghal, és a terheltnek akár, mert a követelés megszűnt, akár más okból joga van azt töröltetni, az örökösök rendszerint szívesen kiállítják a törlési engedélyt, de a hagyatéki tárgyalásért, vagy örökösödési bizonyítványért folyamodni nem akarnak, vagy azért, mert a költségektől fáznak, vagy mert a legtöbb esetben hagyaték nincs, és így ezzel a törlési engedélylyel a terhelt semmire sem megy, mert a telekkönyvi hatóság csak úgy rendeli el a törlést, ha a folyamodó igazolja, hogy az engedély kiállítását az örökösök elismerik. Mit kell most ennek tennie ? Először törlési pert kell indítania, ebben a családi értesítővel, melynek minden egyes izéért 2 forint 50 krajezárt kell az anyakönyvvezetőnek fizetnie, igazolnia kell, hogy a nyilatkozatot kiállítók örökösök. De ez nem elég, hirdetményt kell a lapokban kibocsájtania, a netán ismeretlen örökösök megidézésére, és ezek képviseletére a bíróság ügygondnokot rendel. Ha ez az ügygondnok nagyon lelkiismeretesen fogja fel a kötelességét, vagy pedig egy kis jövedelmet.akar magának szerezni, végig kell a pert tárgyalnia, tehát itt vannak a családi értesítő költségei, a hirdetmény, a bélyegek, a munkadíjak, az ügygondnokoknak díjai, tehát a legszigorúbban számítva, egy 20 forintos tehertételnek a törlése belekerülhet 40—50 forintba. Ehhez járul még az, hogy a törlési per évekig elhúzódik, és addig az a fél az ingatlant meg nem terhelheti, el nem adhatja, vagy ha eladta, a vételárt nem kaphatja meg. Ezeken a bajokon segíteni kell, mert megeshetik az is, hogy az örökösödési eljárás folyamatban van, de oly bonyolult, hogy évekig tart befejezése, és igy ezt már ezért sem várhatja meg az, a ki valamely tehertételt töröltetni akar, tehát nagyon károsodnak a felek; és azt hiszem, hogy ezen a bajon segíteni is lehet. Azt képzelem, hogy oly esetben, a midőn az örökösödési eljárás folyamatban van, fel lehetne a tárgyaló kir. közjegyzőt, vagy a hagyatéki bíróságot jogosítani, hogy az ügyíratok alapján állíthasson ki egy oly joghatályú bizonyítványt, melyben kimondja, hogy kik az illetőknek örökösei, vagy a hol nincsen folyamatban, mivel a haláleset minden esetben hivatalból felvétetik, a hagyatéki bíróságot lehetne feljogosítani, hogy ilyen hatályú bizonyítványt kiállítson. Nem akarok e tekintetben pozitiv javaslatot tenni, inert nagyon jól tudom, hogy kellő előkészítés nélkül ilyen kérdést országos ülésben megoldani nagyon bajos; de igen kérem az igazságügyminiszter urat, hogy legyen szives e kérdéssel fog-alkozni; hiszen a tárgyalás folyama
