Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-324

324. országos ülés 18M. április 13-án, pénteken. \ 3 hogy ezért magáért felszólaltam volna. Lénye­gesebb megjegyzésem van a harmadik bekez­désre. Nem tagadom, hogy ha a fölmentést czél­szerííen más hatóságra lehetne bízni, például a bíróságra, vagy általában a gyámhatóságra, ebbe szívesen belemennék. A jelenlegi igazság­ügyminiszter úrról egész múltjánál fogva nem tételezhetem ugyan fel, hogy a fölmentést poli­tikai szempontból megadja vagy megtagadja, de elvégre a miniszteri állás pártpolitikai állás, és nem mindenki, a ki be fogja tölteni, fog el­zárkózhatni a pártszempontok elől. De ha már a házasságot az egész vonalon államosítani akarjuk, az eljárás gyorsítása szem­pontjából alig lehet másra bízni a felmentést, mint az adminisztratív hatóságra, még pedig sokkal inkább az igazságügyminiszterre, mint a belügyminiszterre, minthogy az ő állása mégis kevésbbé politikai jellegű. De épen annál a fel­mentésnél, melyről a 7. § ban szó van, hogy t. i. valakinek a törvényes kor elérése előtt is megengedhető-e a házasság, oly fontos az egyén­nek és magánviszonyainak ismerete, hogy a fölmentés megadását sokkal czélszerübb volna oly helyi hatóságra bízni, a mely közvetlen szemlélet útján alaposabban vizsgálhatja meg a körülményeket, ez esetben tehát a gyámható­ságra. Én ennélfogva a 7. §. utolsó pontja helyett e szöveget ajánlom: »A gyámhatóság felmentést adhat.« Kérem e módosítvány elfogadását. Elnök: Kérem a képviselő urat, szíves­kedjék indítványát írásban beadni. Remete Géza képviselő úr fog szólani. Remete Géza: T. ház! En is e szakasz utolsó bekezdését óhajtanám módosítani. E be­kezdés így szól: »Az igazságügyminiszter fel mentést adhat,« t. i. a 18 ik évet be nem töl­tött férfinak és a 16-ik évet be nem töltött nőnek felmentést adhat a házasságra. Én a 18 évet be nem töltött férfinak egyáltalában nem engedném meg, bármely körülmények közt, a felmentést megadni, a nőnél pedig szeretném megkötni az igazságügyminiszter úr kezét, hogy a 14. évet be nem töltött nőnek ne adhasson felmentést. E tekintetben adok be módosítást. Elnök: Kiván-e valaki szólani? Senki sem ? Kőrösi Sándor: T. ház! Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak feliratkozni. Kőrösi Sándor: Csak igen röviden kívá­nok hozzászólani a tett módosításhoz. Sághy Gyula t. képviselőtársam azt a módosítást nyúj­totta be, hogy az igazságügyminiszter helyett, a gyámhatóság adjon felmentést. Az én nézetem szerint nem volna helyes, ha a gyámhatóság ruháztatnék fel ezzel a joggal, mert tudjuk, hogy a gyámhatóság helyi és személyi befolyá­sok alatt áll, míg ellenben az igazságügy­miniszter nem áll olyan helyi befolyások alatt. Polónyi Géza : Hanem pártbefolyás alatt! Kőrösi Sándor: Pártbefolyás alatt sem áll; egyébiránt t. képviselőtársam megjegyzésérc azt felelhetem, hogy én nem hiszem, hogy pártra való tekintettel járjon el valamelyik miniszter, tehát az igazságügyi miniszter sem; sőt ha párt­tekintetből járna el valamely miniszter, akkor bizonyosan az ellenzéki képviselők volnának előnyben, mert azokat akarná megnyerni, min­ket már nem kell, mert mi úgy is támogatjuk a kormányt. (Derültség.) Ezt közbevetőleg megjegyezve, azért is ké­rem a törvényjavaslat eredeti szövegének meg­tartását, mert nem lehet képzelni, hogy az igaz ­ságügymiiiiszter a gyámhatóság meghallgatása nélkül határozzon, hanem bizonyosan minden esetben leküldi majd a kérvényt az illető gyám­hatósághoz, a gyámhatóság helyismereteinél fogva tanácsolni, vagy pedig ellenezni fogja az engedélyt, s akkor azután a leghivatottabb mégis csak az igazságügyminiszter lesz a felett ítélni, vájjon a gyámhatóságnak igaza van-e, vagy nincs. Ennélfogva nem fogadom el a módosít­vány t, hanem kérem megtartani az eredeti szö­veget. Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Teleszky István előadó: T. ház! A be­adott módosításokkal szemben kérem a bizott­ság eredeti szövegének fentartását. Sághy Gyula képviselő úr azon első módo­sítását, hogy az eredeti szöveg állíttassák helyre, azért nem fogadom el, mert a 7-ik §-ban szük­séges annak kimondása, hogy a fejlett kor mi­kor kezdődik. Tekintettel a törvényjavaslat 51-ik és többi §-aira, melyek ismételten hivatkoznak a fejletlen korra, ezen fogalom meghatározásá­nak az összhang végett benn kell lennie a szö­vegben. Nem fogadom el azt a módosítást sem, hogy a gyámhatóság adja meg a felmentést, és e tekintetben utalok arra, hogy az örökbefoga­dás és a törvényesítés kérdése is az igazság­ügyminiszter hatáskörébe tartozik. Ezek alapján kérem a szakasz változatlan elfogadását, (Helyeslés a jobboldalon.) nem tart­ván szükségesnek azt a korlátozást sem,melyet Remete Géza képviselő úr módosítása tartalmaz. Elnök: Kíván még valaki szólani ?(Nem.') Akkor a vitát bezárom. Az eredeti szöveggel szemben a 7. Szakasznál két módosítás adatott be. Kérem azokat felolvasni. Hock János jegyző (olvassa): Módosít­vány. Beadja Sághy Gyula. A 7-ik szakasz első és második bekezdése helyett »A férfiú 18, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom