Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-332

186 332. országos ülés 1894. •• április 2ő-én, szerdán. miniszter úrnak előbb elmondott beszédét, és ha azt összefoglalom, abban a beszédben egyebet, mint a mit az indokolásban és a közgazdasági bizottság jelentésében, s a mit a tegnapi napon is az előadó úr elmondott, nem találok. Azokra már a tegnapi napon és a inai napon több képviselőtársam reflektált, különösen Hoitsy t. képviselő úr adatokkal kimutatva, azokat telje sen, kezdettől végig megczáfolta. És én a t. miniszter úr mai beszéde után semmivel sem látom ezeket gyengítve, hunem mint például, — hogy esak egyet is mondjak — a mint utoljára méltóztatott adatokra hivatkozni, épen ily hivatkozás az egész, tudniillik felolvassa a miniszter úr, hogy az összes malmokban mennyi készlet áll rendelkezésre, és hogy azon négyszáz és egynehány ezer métermázsából kilenezvenezer métermázsa román búza. Igenis, áll ez akkor, midőn ők a mérleget elkészítik, midőn ők ezen romániai búzáti már túladtak. Ily adatokat méltóztatik felhozni és ilyenek mellett lehet igenis egyoldalúlag érvelni. Azon fő érvekkel szemben pedig, a mit méltóztatnak felhozni, hogy ezen vámszerződésben kölcsönös érdekkiegyenlítés van, hogy a magyar ipar fellendülése foglaltatik ebben, ez, mondom, igenis alaposan meg lett czáfolva Hoitsy igen t. képviselő úr által. És megvallom, t. ház, ha én az igen t. kereskedelemügyi miniszter úrral Bécsben az osztrák Reichsrathban ülnék és ott mondaná el nekem ezeket a t. minister úr, örömest gratulálnék és megszavaznám ezen szerződést. Ugron Zoltán: Én még akkor sem! Ha fél ország érdeke károsítva van, még akkor sem szavaznám meg! Wittmann János: De még ott is, mint osztrák delegátus, ba azt tudnám, hogy ezen szerződés nem kizárólag osztrák érdekben, hanem a monarchia másik államával közösen köttetik meg; ha azt látom, hogy a társországmezőgazdasági érdekei annyira meg vannak sértve, hogy ha tekintem az 1867-kí kiegyezést és a dualizmus alapjára állok, akkor még mint ilyen sem szavazom meg, ha már a magyar kormányban nincs annyi erély, hogy a saját államának érdekeit kellően megvédje. Az igen t. előadó úr tegnapi beszédére megjegyzem, hogy én, a ki az ő személyét nagyon tisztelem, a ki ismerem az ő nagy tevékenységét, ügyes előadását, tudom, hogy ebben a kérdésben minő nehéz szerepet vállalt, minő nehéz volt érvelnie belső meggyőződése elleD, az ő gyakorlata és az ő tapasztalata ellen és minő nehéz volt bebizonyítania azt, hogy ez Magyarország és a mi gazdasági érdekeink mellett van; mondom, én tudom azt, hogy minő nehéz szerepet vállalt a t. előadó úr akkor, midőn erre vállalkozott. Hanem hát, t. ház, ez esak a régi politikának folytatása. Az nem újság előttünk, hogy a t. kormány ily kérdésekben hatalmi kérdést csinál és hatalmi érdekben ország- és államellenes pozicziót foglal el Láng Lajos: Államellenes?! Wittmann János: ügy értem, hogy gazdasági-politikailag. Magyarország gazdaközönsége, t. ház, már régen, igen régen várja lázas türelmetlenséggel e kérdés megoldását; kíváncsian várták, vájjon a Romániával kötendő szerződésnél lesz e a magyar kormánynak annyi erélye, önállósága, de lesz e annyi bátorsága Becsesei szemben, hogy egyszer már a magyar gazda érdekét is védje s e mellett foglaljon állást? S mit látunk, t. ház? Azt, hogy még mielőtt nekünk, törvényhozóknak, alkalmunk lett volna tüzetesebben foglalkozni e szerződéssel s ezt tanulmányozni, az ország különféle vidékein oly faktorok, melyek közgazdaságunk iránt érdeklődnek, az országos gazdasági egyesület, de mások is felszólaltak s feliratot intéztek a t. házhoz, a melyben, ha azt figyelemmel nézzük, igen helyesen a mezőgazdasági érdekek által vezéreltetve foglalnak mellettünk állást, és a mely azonos az összes magyar gazdaközönségünk nézetével. Erre azt mondotta tegnap a t. előadó úr, hogy néhány gazdasági egyedílet nem lehet a mezőgazdaság érdekeinek képviselője, és nem lehet egyedül hivatva általános mezőgazdaságot létesíteni. Igaz, és sajnos, hogy iga?;, s épen ez igazolja azt, a mit már más alkalommal itt a házban felhoztam, hogy minden megyében van gazdasági egyesület s vannak másutt is, de van kétféle Az egyik megszolgálja őszintén, nyíltan és függetlenül kimondja érdekét és képviseli a mezőgazdaság tulajdonképeni érdekeit; a másik pedig csak azon van, hogy az állam pénzén luxusokat csináljon s ilyenkor a kormánynak tegyen szolgálatot, ilyenkor a maga érdekét elhallgattassa, mert ez a kormány érdekével ellentétben van. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Magyarország egy közgazdasági állam, melynek főágazata a mezőgazdaság. Mezőgazdaságunk s ennek felvirágzása képezi állami életünk egészséges alapját, s a mi békés társadalmi életünk biztoítéka nem a bécsi, nem az osztrák intézetekben és iparokban, hanem a földmívelők megelégedettségében s ezek boldogulásában rejlik. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Ezek, t. ház, oly tények, a melyeket — azt hiszem — senki sem fog megezáfolni megkisérleni. És íme, t, ház, ezen szerződésnél mit látunk? Azt, hogy az általános, országos köz-