Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-329
l|g 829. országos ülés 1894. április 19-én, csütörtökön. jegyzést tenni, és ez az, hogy ha ő nem ért az ezer iskola és kisdedóvoda felállítása alatt egyebet, mint hogy elhatározzuk azt, hogy ennyi iskolát létesítsünk s ezeket az évek hosszú során át létesítsük, akkor közöttünk valami nagy differenczia nincs. Csak azt nem tartanám indokoltnak, hogy most határozott számot mondjunk ki, mert hiszen az iskolák a valóságos szükség nek megfelelően létesítendők, iskolák és kisdedóvodák egymással helyes összeköttetésbe hozandók, hogy egyik a másiknak folytatását, illetőleg előfeltételét képezze, hogy azon tanügyi eredményeket, a melyeket biztosítani akarunk, ily úton biztosítsuk is. (Általános helyeslés.) Hiszen a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr előterjesztette programmját, az kiosztatott a ház tagjai közt, és ha azt a t. képviselő úr figyelmére méltatja, ott látni fogja azt, hogy épen a miniszter úr a közelebbi évekre 500 iskola felállítását, ezenkívül kisdedóvodák és menedékházak felállítását vette tervbe, még pedig 383 kisdedóvodát és 316 menedékházat, együttesen közel 1.200 iskolát akar a milleniumra felállítani, tehát még többet, mint a mennyit a képviselő úr kíván. Nekünk tervünk az, t, ház, hogy a folyó évben, valamint 1895-ben és 1896-ban, az ötszász népiskola közííl 400-at létesítünk. Azt hiszem, tanerőinknek és a szükségnek ez által teljes mértékben megtelünk s mindenesetre olyas valamit alkotunk, a mi kulturális szempontból maradandó s általános érdekű. (Helyeslés.) Ugyancsak Ugron Gábor képviselő úr kifogásolta azt, hogy sok csekélységet sorolunk itt fel. Csak arról lehet szó, t. ház, hogy bizonyos eszmekört írjunk le, melyben a millennium ünneplése alkalmával mozogni kívánunk. Ez által nem vállalunk kötelezettséget arra, hogy mindazt, a miről itt szó van, végre is fogjuk hajtani arra az időre; de másrészről azt sem akarom mondani, hogy csak ennyit fogunk tenni, mert például a vízszabályozási, öntözési kérdésekkel t. barátom, a földmívelésügyi miniszter úr igen behatóan foglalkozik, és én remélem, hogy talán nem hosszú idő választ el bennünket attól, midőn egy igen nagyszabású tervvel fog ezen a téren is előállani, a melyet azonban a milleniummal összeköttetésbe hozni én nem tartanám indokoltnak. (Helyeslés.) Vannak egyes közgazdasági létesítmények, t. ház, a melyek minden valószinííség szerint elkészülnek a milleniumra. Ilyen például a Vaskapu szabályozása, ilyen egyes hidak építése. Ha már ily nagyszabású dolgok elkészülnek ezen időre, akkor talán helyes, hogy az ezredév emlékét kössük ezekhez a nagy létesítményekhez, melyek önmagukban véve is imponálni fognak, de még inkább fognak imponálni és emlékezetesebbek lenni, ha egy ezredév ünneplése fűződik hozzájuk. (Helyeslés.) A mi a diadalívet illeti, t. ház, legyünk tisztában azzal is, hogy miről van itt szó. Itt arról van szó, hogy az ezredév történetét meg kell szólaltatni. Hogyan lehet megszólaltatni ? Meg fogjuk szólaltatni muzeumokban, képek formájában, meg fogjuk szólaltatni az utczán és köztereken szobrok alakjában. Az lehetetlen, hogy egy ezredév történetét egy szoborban ábrázoljuk ; ilyen szobrot létesíteni lehetetlen. Itt több szoborról van szó. A ki nem akarja ezeket a szobrokat egymás mellé rakni, vagy úgy szétosztani, hogy azok aztán nem fogják egy ezredév történetét együttesen feltüntetni, annak arra a gondolatra kell jönnie, hogy valamely architektonikus alapot keressen, a mely alkalmas e különböző szoborművek egyesítésére, felölelésére. így jutottam, t. ház, a diadalív eszméjéhez. (Helyeslés.) Korántsem gondoltam volna ezt egy sablonszerű görög-római diadalívvel, egy kapuval megoldani. Igenis, oly tervezetet is készíttettem, a mely egyszerű kópiája .kis alakban azon régi épületeknek, de már akkor is egészen mást terveztem, a mely nem is diadalkapu, hanem oly architektonikus létesítmény, mely alkalmas arra, hogy ott számos egyén szobra együttesen, összegyűjtve állíttassák fel. (Helyeslés.) Hogy milyen legyen a megoldás, ha ez iránt most határoznánk, ezzel természetesen igen nagy hibát követnénk el. Hogy ott lehetőleg ne sablonszerű mű legyen, hanem a mennyire lehet, oly motivumok használtassanak fel, melyek történelmi múltunknak is megfelelnek, ez oly primitív követelmény, melynek megfelelni ' mindenesetre törekedni fogunk. (Helyeslés.) A mi a székely motivumok felhasználását illeti, nem vállalok kötelezettséget, sőt őszintén \ azt hiszem, hogy azon székely motívumokat művészeink, a mennyire őket ismerem, igen kevéssé fogják ott szerepeltetni; hanem a kormány a saját részéről e tekintetben is megtette azt, hogy azon nagy műbecs, a mely a saját stílünkben s egyáltalán a hazai motívumokban rejlik, kellőleg összegyűjtessék és a gyakorlati életbe is bevezettessék, a mennyiben t. barátom a kereskedelmi miniszter úr a közoktatási miniszter úrral egyetértőleg ép most foglalkozik ezeknek a székely motívumoknak összeállításával, kiadásával, ipari és művészi czélokra való felhasználásával. (Helyeslés.) Ezeket azonban, t. ház, ha nemcsak arra törekszünk, hogy valamely művet létesítsünk, a hol ily motívumok is vannak, hanem ha azokat saját művészetünk önállósítása, külön feltüntetése végett át akarjuk vinni a gyakorlati életbe is, rendszeresen kell feldolgozni és bevezetni a gyakorlatba, s ez iránt tette meg a kezdeményező intézkedést a kormány. (Helyeslés.)