Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-321

366 321. országos ülés 1894. április 10-én, kedden. akkor látni fogjuk, hogy a tárgyalás során felhozott az az érvelés sem bír súlylyal, hogy a kötelező polgári házasság a vallásosságot és erkölcsiséget a vegyes vallású lakossággal biró államokban inkább veszélyeztetné. Szembeötlőbb eredményt látunk, ha Németország és Poroszország összesített adatait egybehasonlítjuk a rajnai porosz tartományok külön adataival, mert akkor azt fogjuk látni, hogy míg minden ezer születésből a törvénytelen gyermekek száma 1890-ben az egész német birodalomban 91-et, egész Poroszországban 77-et tett, addig a rajnai porosz tartományokban, a hol a kötelező polgári házasság már 1798-ban hozatott be, a hol tehát elég ideje lett volna vallásromboló hatását kifejteni, minden ezer születésből csak 37-et tesz ki a törvénytelen gyermekek száma. Még csak egy eklatáns statisztikai adatra vagyok bátor hivatkozni, (Halljuk! Halljuk!) a tárgyalás során felhozott amaz adattal szemben, hogy Németország némely városaiban mily nagy azon proiestáns házasságok száma, melyek nél a polgári kötést az egyházi kötés nem követi, E részben azt látjuk, hogy a kötelező polgári házasság behozatalát követő öt év alatt egész Poroszországban fokozatosan csökkent azon házasságok száma, melyek a polgári kötés után egyházilag is meg nem köttettek, átlag pedig míg egész Poroszországban minden protestáns házasságból 133 volt olyan, a mely egyházilag meg nem köttetett, addig ismét a rajnai porosz tartományokban minden ezer protestáns házasságból csak 28 volt olyan, a mely egy házilag meg nem köttetett. Ezek alapján, t. ház, én nem tekinthetem igazoltnak, hogy a kötelező polgári házasság a vallástalanságot •lőmozdítja, s azt hiszem, tévednek azok, a kik egyenes ágbeli rokonsági kapcsolatot látnak a kötelező polgári házasság, a vallástalanság, a szoczializmus és a dinamitmerényletek közt. (Derültség jobb felöl..) A szoczializmus problémája egyike a közelebbi jövő megoldandó fontos kérdéseinek. (Igás ! Úgy van!) De ne ámítsuk magunkat. Ha ennek a problémának a megoldása nem sikerül, ha a társadalomban a felforgató elemek fognának Európaszeite túlsúlyra vergődni: ennek ádáz követmezményei alól ugyan nem fognánk menekülni a miatt, hogy a kötelező polgári házasság helyett a szükségbeli polgári házasságot fognók törvénybe iktatni. (Élénk derüliség és tetszés jobb felöl.) Sőt nem fognánk menekülni akkor sem, ha a törvényjavaslat teljes elvetésével házassági jogunk mai bizonytalanságát tartanok fenn, (Derültség és tetszés jobb felöl.) Hiszen Bujanovics Sándor t. képviselő úr említette felszólalása során, hogy Amerikából a felvidékiek a szoczializmussal szaturálva jönnek haza, pedig megértettük a tárgyalás során, hogy Amerikában nincsen kötelező polgári házasság. (Derültség és tetszés jobb felől.) Ugron Gábor képviselő úr említette, hogy a szoczializmus az egész Alföldet és Magyarország városait kezdi meghódítani; gr. Batthyány Tivadar képviselő úr hivatkozott a pozsonyi szoczialisták gyűlésére és határozatára, pedig tudtommal sem az Alföldön, sem Pozsonyban nincsen behozva a kötelező polgári házasság. (Élénk derültség és tetszés a jobboldalon.) T. képviselőház í A tárgyalás során többször történt utalás a jogegyenlőségre. A jogegyenlőség, az 1848-iki törvényhozás ezen nagy vívmánya a házassági jog terén nem érvényesíttetett. Felekezeti válaszfalak gátolják az érvényesítését. Felekezeti válaszfalak, melyeken rést ütött az 1868. évi törvényhozás. Azok, a kik a törvényjavaslatot nem fogadják el, részben fenn akarják tartani ezeket a válaszfalakat, részben pedig újabb jelentékeny rést akarnak ütni azon. hogy a házassági jog egységes szabályozása annyira, a menynyire polgári kötés nélkül lehetséges, érvénye sülhessen : de ezen válaszfalaknak azon romjait, a melyek az újabban ütendő rések után még fenn fognak maradni, nem akarják eltávolítani. Pedig ezek a rommaradványok, ha nem akadályozzák is meg azt, hogy a házassági jogegység annyira, a mennyire lehet, érvényesüljön, lépten-nyomon akadályul fognak szolgálni úgy a jogrend biztosítására hivatott államnak, mint a valláserkölcsi ügyek gondozására hivatott egyháznak, és felekezet súrlódásoknak, felekezeti összeütközéseknek fognak támpontjául szolgálni. A törvényjavaslat teljesen ledönti az állampolgárokat, mint ilyeneket, a házassági jog terén elkülönítő felekezeti válaszfalakat; de a midőn ezt teszi, a teljes jogegyenlőség biztosítása mellett módot ad az egyházaknak, hogy hitelveiknek tisztán hitfelekezeti védbástyáit önmaguk építsék fel. (Helyeslés jobb felöl.) Én ezt tartom a leghelyesebb útnak, a miért is gr. Apponyi Albert képviselő úr hatá rozati javaslatának mellőzésével az igazságügyi bizottság nevében a törvényjavaslatot ajánlom elfogadásra. (Hosszas, élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. Felkiáltások: Öt peres szünetet kérünk 1) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem! (Szünet után.) Elnök: A felfüggesztve volt ülést ezennel megnyitom. Szó illeti az első határozati javaslat beadóját, Polónyi Géza képviselő urat. Polónyi Géza: T. ház! (Nagy zaj. Halljak ! Halljuk! a szélsőbalon. Elnök csenget.) A zár -