Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-320

340 320. országos ülés 18M. április 9-én, hétfőn. nem tudtunk más egyebet róla, mint főispáni működését, melyről itt nem akarok szólani, nehogy a kedélyeket felizgassam. Minden képviselőházi elnök úgy fogta fel működését, hogy neki a pártok felett kell állnia; a t. elnök úr képviselte a legnagyobb pártfel- I fogást. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) Igen érdekes a t. elnök úrnak egy nyilatkozata, melyet, mikor elnökké választatott, a t. szabadelvtípártnak bankettjén tett, és a melyet fel fogok olvasni, különösen azért, mert ez épen a legméltóbb válasz arra, a mit elmondott, mielőtt az elnöki széket elhagyta, a mikor azon erősködött, liogy ő egész életén keresztül hogyan állott a pártok fölött és milyen részrehajlatlanúl viselkedett. (Zaj és derültség a bal- én szélsőbalon.) Ezen a banketten a következőket mondotta: (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »Midőn a szabadelvű párt engem a képviselőház elnöki székébe beültetett, ezt nem is annyira érdemeim elismeréséül,« (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon. Félkiáltások: Bizony úgy van!) »mint inkább azon elv győzelmének kell tekintenem, hogy a párt saját, jól felfogott érdekében belátta, hogy a pártpolitikát és annak taktikáját a kormány, de első sorban a kormányelnök kezelheti csak.« Polónyi Géza: Akkor Szapáryvolt! (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Beöthy Ákos: »Azért ne vegyék rossz néven, minthogy személyes kérdésről és taktikáról van szó, ha azt mondom, hogy bírálat nélkül fogadtassák el és követtessék ezen irány.« Hát arról, t. ház, nem akarok szólani, hogy azon ünnepelt kormányeJnök azóta helyéből ki lett akolbólítva; (Derültség bal felöl.) ez a történet véletlene, a sors játszi szeszélye, mert hát a szerencse kereke forgandó. De konstatálni kívánom, hogy itt a legridegebb pártfegyelem proklamáltatott, mely azt követeli, hogy a t. kormánypárt bírálat nélkül tegye azt, a mit a kormány parancsol. Épen ily unikum volt a képviselőház elnökének elnökösködése is. Eddig megszoktuk, hogy az elnök objektivitással, nyugalommal és méltósággal vezesse a tanácskozást. A t. elnök úr vezette furfanggal, (Úgy van! bal felöl.) erőszakkal, (Úgy van! bál felöl.) és ha rajtavesztett, elhagyta helyét: köd előttem, köd utánam, egé szén ellentétben a kormányossal, aki nem hagyja el a hajót, mikor veszély van. Mindezek bizonyára nem emelték az elnöki tekintélyt. De a mit most tett az elnök úr, az nemcsak őt magát kompromittálta, hanem a házat is. (Úgy van! bal felől.) Eljárásában két dolog bizonyosnak látszik. Az egyik az, hogy a t. kormányelnöktől utasításokat fogadott el és azokat a kegyelet ez ünoepén végrehajtotta, (Úgy van! bal felől.) a másik az, hogy mindent elkövetett arra nézve, hogy a kegyelet értékét devalválja. (Úgy van! bal felől.) Ugy látszik, téves lojalitási felfogásból, mely azt tartja, hogy a mit a kegyelet ez ünnepéből le lehet csípni, az a legméltóbb áldozat a trón zsámolyánál. (Úgy van! bal felől.) E felfogást én el nem fogadhatom, mert egyáltalában nem ismerem el, hogy a Kossuth Lajos iránti kegyelet ellentétben állana a koronás király iránti hűséggel. (Élénk helyeslés a bah és szélsőbalon.) A mit az elnök úr felhozott, nem állja ki az elfogulatlan kritika tűzpróbáját. O előadta, hogy egy collisio offitiorutn következtében neki másutt kellett elnökölnie. Azt hiszem, hogy a házelnöki kötelességnek prioritása van minden más kötelesség felett; (Élénk helyeslés balról.) azzal szemben minden más kötelességnek engedni kell. 0 azt mondja, hogy a mit tett, nem áll ellentétben a ház határozatával. Nem akarok azon vitatkozni, hogy a, betűkkel ellentétben áll-e, de merem állítani, hogy ellentétben áll a ház határozatának szellemével, különösen akkor, a mikor kegyeletről és a nemzeti kötelesség teljesítéséről van szó (Úgy van! a szélsőbal felől.) Mert nem elég, ha a képviselőház elnöke nem jön ellentétbe a betűkkel. Neki át kell hatva lennie a határozat szellemétől : el kell követnie mindent arra nézve, hogy az ünnepély lehetőleg hatványoztassék. El nem birom képzelni, miként találkozha.:ik magyar ember, a ki ne tekintse legnagyobb büszkeségének, hogy a képviselőházat Kossuth Lajos temetésén vezethesse. (Igaz! Úgy van! a bal-és szélsőbalon.) Ez, t. ház, oly tisztesség, a miért érdemes messze földről idejönni, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) nem pedig innen eltávozni. [(Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Megengedem, t. ház, hogy ezek oly dolgok, a melyeket regulákba szedni nem lehet; azt az ember ép érzése és ép felfogása állapítja meg. Lehet talán azt mondani ; miután regulák nincsenek és regulák ellen nem vétett, hogyan lehet rosszalási indítványt tenni és ahhoz hozzájárulni '? Egyszerűen azért lehet, mert itt egy súlyosító körűlménynyel állunk szemben, és ez az, hogy a t. elnök úr míg azt hitte, hogy büntetlenül játszhatik, szépen odébb állt; de a mikor látta azt, hogy a nemzet kegyelete mily nagy dimenziókat vett és mily nagy a felháborodás, visszajött. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez, t. ház, fogás, furfang és taktika, de Magyarország képviselőházának elnökségét ily módon nem lehet gyakorolni. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez, t. ház, egy politikai inkompatibilitás.