Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-319

319. ORSZÁGOS ÜLÉS 1894. évi márczius hó 23-án, pénteken, Bb Banfíy Dessö elnöklete alatl Tárgyai: Elnöki jelentés Kossuth Lajos haláláról, hitelesítése. — Névszerinti szavazások. —- Ülés jegyzőkönyvének A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Tisza Lajos, Hieronymi Károly, Josipovich Imre, Lukács Béla, Szilágyi Dezső, gr. Bethlen András, gr. Csáky Albin, b. Fejérváry Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Méltóztassanak .helyőket elfoglalni, az ülést ezennel megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Schóber Ernő jegyző űr fogja vezetni. T. ház! Kossuth Lajos meghalt! (A ház tagjai felállanak.) E gyászos eseményről midőn a t. háznak jelentésemet megtenni szomorú kötelességemnek ismerem, nem kétlem, méltóztatnak mindnyájan egyhangúlag osztani a nagy veszteség felett való fájdalmat, mely pártkülönbség nélkül mindnyájunké, oly férfiú elvesztése felett, kinek neve a magyar történelem jelen századának lapjain tündöklő betűkkel lesz megörökítve, kinek hazaszeretete, honfiérzelme, vaskövetkezetessége kivül áll minden bírálaton. Kérem a t. házat, méltóztassék a nagy halott nagy érdemeit következő javaslatom egyhangú elfogadásával méltatni. A képviselőház megemlékezve Kossuth Laj osnak azon hervadhatlan érdemeiről, melyeket az 1848-iki törvények megalkotása, különösen az alkotmányos jogoknak minden osztályt felölelő kiterjesztése, a képviseleti alapon nyugvó felelős kormányrendszer behozatala, a közteherviselés általánosítása, a földbirtok felszabadítása, a sajtószabadság, a jogegyenlőség s általában a politikai és polgári szabadság nagy elveinek érvényre juttatása kö'"ííl szerzett, — a nemzet soha nem múló hálájának és elismerésének kíván kifejezést adni, midőn ebbeli érdemeinek emlékét jegyzőkönyvében megörökíti; továbbá azon meggyőződésben, hogy a magyar nemzet társadalmi úton nagy halottjának elhunyta alkalmából méltó kifejezést adanl ezen érdemei iránti elismerésnek, elhatározza a képviselőház: hogy elhunyta feletti fájdalmának és részvétének jegyzőkönyvileg ad kifejezést, s megbízza elnökét, hogy erről a gyászoló családot értesítse, hogy magát a temetésen a ház elnöke által alakítandó küldöttség ált ü képviselteti, hogy a küldöttség útján a ház nevében koszorút helyez ravatalára, és hogy nyilvános ülést a végtisztesség befejeztéig nem tart. (Helyeslés a jobboldalon.) Justh Gyula képviselő úr kíván szólni! Justh Gyula: T. képviselőház! Sokkal inkább áthatja egész valómat e szomorú pillanatban a fájdalom kinos érzete, semhogy hiven tudnám tolmácsolni szivem nagy keservét. Sokkal inkább érzem a veszteség nagyságát, semhogy méltóan tudnám kifejezni lelkem mély bánatát. A történelem egyik legnagyobb, legnemesebb, legerőtelj sebb és mindenek fölött legönzetlenebb és legönfeláldozóbb alakját siratjuk rni Kossuth Lajosban. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem a mi halottunk ő csupán, hanem az