Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-317

317. országos ülés 1894. márczins 19-én, hétfőn. 305 tudom, hozott volna-e be ide 50—60 képviselőt magával. (Igazi Úgy van.' a szélső haloldalon,) És miért? Azért, mert a mi népünk mérsékelt, józan észjárása első sorban is a nemzeti szükségek iránt bír érzékkel, és mikor azt látja, hogy azt, a mi neki életsziikség, nem kapja meg, azért, a mire talán csak legutoljára kerülhetne a sor, bizony nem is tud, de nem is akar lelkesedni. Én, t. ház, nem vagyok ellene, sőt kívánom, hogy az, a mi rendezni való van a házasság terén, rendeztessék, de nem úgy, hogy a fürdő-káddal kiontjuk magát a gyermeket is. (Helyeslések a szélső haloldalon.) Én a házassági jog reformját, nem pedig a házassági jognak defornrját tartom szükségesnek. És ugyan bátor vagyok kérdeni, hogy mit árt s mit ártott a magyar állam tekintélyének, hogy eddig a katholikusoknál szentség volt a házasság jellege? (Halljuk! Halljuk!) Hát ha elvetjük (Halljuk! Halljuk!) a házasságkötés e módját, akkor a magyar állam tekintélye, a magyar nemzet jóléte már tökéletes és teljes lesz; hát ha ezután nem a templomban pap, oltár, vagy áldás mellett lesz a házasság kötve, hanem egy, ma még a jó Isten tudja, melyik államhivatalnoknál, hát akkor talán a Hentzi-szobor elvándorol a helyéről? (Tetszés a szélső baloldalon.) Akkor magyar lesz a hadsereg? Nemzeti lesz a fekete-sárga zászló ? A szászok, a románok, szóval a nemzetiségek áakálódásai buzgó imává fognak átváltozni ezért a magyar hazáért? Ily radikális és merész lépést a kultnra legmagasabb fokán álló nemzetek csak az .erkölcsi és vallási érdekek nagy rázkódtatása árán tehettek meg. Az összehasonlító statisztika minden kétségen kívül bizonyítja, hogy ott, hol a polgári házasság már behozatott, — és itt hivatkozom Francziaországra, — az erkölcsökben nagy hanyatlás állott be azóta; ilgy a törvénytelen, mint a törvényes házasságokból született gyermekek, a keresztelés, a vallásos oktatás hiányában felnőtt fiatalság mindmegannyi jelöltje a kriminális bűntetteknek, és bő melegágya a társadalom elleni törekvéseknek s forradalmi kalandoknak. És itt is még mindenkor kérdés, vájjon ez intézmény megérte-e az érette adott árt? (Igaz! Ügy van! a szélső haloldalon.) Eltudom magamnak képzelni az intelligens elemet a polgári házassággal, de nem tudom elképzelni az úgynevezett falusi embert, a ki minden nyomorúságos élete daczára is vallásos meggyőződésében ma még gyönyörűségét találja. Ezt az elemet nem tudom elképzelni a polgári házassággal. Nem ismeri az a mi népünknek lelki életét és erkölcsi világát, a ki azt hiszi, hogy a vallásos hitnek ily flagrans érintése nem fog nagy visszahatást előidézni nála. E visszahatás KÉPVH. NAPÚ). 1892—97. XVII..KÖTET. pedig esés lesz az erkölcstelenségbe. (Tetszés a hal- és szélső baloldalon.) Másként állana a dolog, ha ezt az egész egyházügyi politikát a viszonyok, a kedélyek, az elmék kellő előkészítésével és egy bizonyos egymásutánban adták volna. Mert, t. képviselőház, (Halljuk! Halljuk!) ha az orvos a betegnek az orvosságból cseppenként beadandó mérget egyszerre adná be, az annak nem életet, hanem halált adna. A nemzetek életében sincsen ugrás, a haladás törvényeit hoszúlatlanúl nem lehet erőszakolni. (Igaz! hal fellü.) Nagyon sokan hivatkoztak itt, t. képviselőház, bátor vagyok én is hivatkozni arra, hogy azok a gyakorlati angolok és amerikaiak minden politikai érettség, minden felvilágosúltság, minden magasra fejlett indusztriájuk, minden magas kultúrájuk daczára is csak a szükségbeli polgári házasságig mentek el, de tovább nem. (Felkiáltások a szélső haloldalon: A fakultatív házasságig!) Eddig és tovább nem. (Derültség a szélső baloldalon.) É'^ miért? Mert az ilyen vallási radikalizmus mindig végzetes következményekkel jár a politikában, és, t. képviselőház, az az államférfiú, a ki ilyen hirtelenül ledönti a hit oltárát, Sámson-politikát követ, és megtörténhetik, hogy a ledöntött vallás alátemeti az államot is. (Helyeslés hal felől) De továbbá, t. képviselőház, én is nagyon szerettem volna még az egyházügyi törvényjavaslat tárgyalása előtt tudni, vájjon hát kik lesznek a.rok a közegek (Halljuk!) és a kivitel esetén minő garanczia nyáj tátik és minő anyagi áldozatra lesz az ikség akár a kivitelt illetőleg, akár pedig valláskülönbség nélkül a papoknak a kárpótlását illetőleg? Mert az, a ki azt hiszi, hogy még egy ilyen vallásügyi politika behozatalával, egy ilyen törvényjavaslatnak törvénybe, iktatásával még nyilt anyagi áldozatokat róhat a nemzetre, az nem ismeri ennek a nemzetnek anyagi tehetségét, az nem ismeri ezen nép megélhetésének nyomorúságos voltát. Én pedig, t. képviselőház, ilyen viszonyokat erre a szegény Magyarországra felidézni nem akarok. Az állami anyakönyvvezetésnek, a zsidó reczepcziónak híve vagyok, de, mint szerintem ártalmasat, a kötelező polgári házasságról szóló javaslatot még általánosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Élénk helyeslés bal felől.) Elnök: Szólásra többé, t. ház, senki sincsen felírva. (Élénk éljenzés.) Kíván még valaki szólani? Ha senki sem kíván szólani, akkor a vitát ezennel bezárom. (Hosszas, élénk éljenzés jobb felől és a szélső baloldalon.) T. ház! Méltóztattak már megállapodni abban, hogy ha esetleg kedd előtt fejezzük is be az általános vitát, a zárbeszédek húsvét utánra 39