Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-316

270 310. országos illés 1894. márczms 17-én, szombaton. temet fejezem ki, és ez az, hogy mindazon államférfiak, a kik eddig a radikalizmus útjára léptek, vagy az előidézett áramlat által elsodortattak, vagy odavitettek, a hova menni nem akartak. (Úgy van! bal felől.) Ezen nézetem kifejezése után egész szivemből, legjobb meggyőződésemből magamévá teszem és elfogadom gr. Apponyi határozati javaslatát, (Helyeslés bal felől.) és a kötelező polgári házasságról szóló javaslatét a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Élénk helyeslés hal felöl.) Papp Elek jegyző: Bujanovics Sándor! Bujanovics Sándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Jól tudom én azt, hogy ezen hosszú és kimerítő, de a helyzet tisztázására s a közvélemény helyes irányban való terelésére okvetlenül szükséges vitatkozás után alig leszek azon helyzetben, hogy a t. ház figyelmét és türelmét leköthessem, (Halljuk! Halljuk!) jól "tudom, hogy alig leszek képes a kérdés megvilágítására új szempontokat felhozni, (Halljuk! Halljuk!) azért tartózkodni kívánok minden részletes elméleti fejtegetéstől, (Halljuk! Halljuk!) hanem egyszerűen röviden és tárgyilagosan kívánom indokolni szavazatomat, még pedig azért, mert ezt úgy önmagam, mint választóim iránti kötelességemnek ismerem. (Helyeslés bal felöl.) Nem fogok reflektálni a törvényjavaslat támogatására utolsónak felszólalt Herman Ottó t. képviselőtársamnak — kinek tudományos működését én őszintén tisztelem és nagyrabecsűíöm — akatholikus egyház nemzetietlen voltáról, a katholikus egyházi javak felosztásáról elmondott nézeteire. Nem fogok ezekkel foglalkozni azért, mert az én köznapi, még a hitélet bilincseiben vergődő lelkem nem bír felszállani a radikalizmus azon magaslatára, a melyben ő uralkodik, (Élénk helyeslés bal felöl.) mert én a katholikus hitelvekben nevelkedve, e hitelveket még tisztelem s magamra nézve azokat kötelezőknek ismerem, (Helyeslések bal felöl.) annál is inkább, mert az én hitelveim engem honpolgári kötelességeimmel soha összeütközésbe nem hoztak. (Tetszés bal felől.) Nekem arra az állításra, hogy előbb vagyok magyar és csak azután katholikus, semmi szükségem nincs, (Élénk helyeslés bal felöl.) mert én magyar és katholikus vagyok és az egyik egyáltalán nem zárja ki a másikat, (Élénk helyeslés bal felöl.) s az egyik egyáltalában nincs útjában a másiknak. (Igaz! Úgy van ! a baloldalon.) Én még azok közé tartozom, a kik be fogják érni a katholikus autonómia azon nemével, a mely a katholikus egyházban lehetséges és be fogom érni a katholikus autonómiával, ha abban nem lesznek is meg mindazok a jogok, a melyek a protestáns autonómiában benne vannak, be fogom érni azzal a katholikus autonómiával, a melyben.meg lesz a katholikus világi elemnek befolyása a katholikusok világi vonatkozású ügyeinek rendezésére. (Élénk helyesl bal felől.) Én . még annyi tisztelettel viseltetem a tulajdonjog megbonthatatlansága és szentsége iránt, hogy a katholikus egyházi vagyon felosztásának kérdéseiről nyugodtan és higgadtan vitatkozni nem akarok. (Élénk tetszés bal felöl.) De nem fogom elkövetni azt az ízléstelenséget sem, hogy azon pártnak, melyhez tartozni szerencsém van, vezérét : gr. Apponyi Albertet, az ő támadásaival szemben védelmezzem, mert megvédi gr. Apponyi Albertet minden támadás ellen (Élénk helyeslés a baloldalon.) politikai múltja, politikai jelleme, (Úgy van! bal felöl.) nem szorult ő egyikünknek védelmére sem. (Igaz! Úgy van! bal felől.) De ha t. képviselőtársam szükségesnek tartotta és jónak látta párhuzamot vonui gr. Széchenyi István és gr. Apponyi Albert működése között: úgy én ezen párhuzamot, ezen hasonlatosságot elfogadom. Elfogadom annál is inkább, mert valamint gr. Széchenyi Istvánnak minden tette, minden gondolkozása csakis hazája anyagi és erkölcsi erejének gyarapítására irányúit: (Élénk tetszés bal felől.) úgy - meg vagyok róla győződve — ez gr. Apponyi Albertnek is (Igaz! Úgy van! bal felöl.) mindenkor legfőbb és egy edűli czélja volt. (Helyeslés bal felöl.) Elfogadom áz Összehasonlítást még annyiból is, mert valamint volt idő, a mikor az országban gr. Széchenyi volt a leggyanúsítottabb, a legrágalmazottabb ember, ép úgy ellenfeleinek ezen kitüntetésével gr. Apponyi Albert is méltán dicsekedhetik. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Én tehát, mint mondottam, t. ház, vitatkozásokba bocsátkozni nem kivánok, csak egyszerűen és röviden indokolni kívánom szavazatomat, és bár a katholikus egyház hű fiának vallom magamat, a tárgyalás alatt lévő házasságjogi törvényjavaslatot nem a magamra nézve kötelezőnek elismert katholikus egyházi hitelvek szempontjából, de a gyakorlati élet szükségei szempontjából bírálom meg. (Halljuk! Halljuk!) P, Előttem nem az a kérdés, az egyházpolitikai kérdéseknek melyik a leghelyesebb, vagy legradikálisabb megoldása, sem nem az a kérdés, hogy mi felel meg az uralkodó szabadelvű áramlatnak, előttem a kérdés egyszerűen az, hogy mire van hazámnak a jelenlegi körülmények és viszonyok közt szüksége, (Élénk helyeslés balról.) és mi az, a minek végrehajtására ma vállalkoznom szabad; (Helyeslés a baloldalon.) mert én csak azon törvény megalkotását tartom indokoltnak, a melyre szükség van, és a melynek végrehajtását biztosítani is tudom. (Helyeslés bal felöl.) És ez különösen áll a családi viszonyokba oly mélyen belenyúló (Zaj. Halljuk! Halljuk!) törvényes intézkedésekre, a minők a házassági jog szabályozása és az anyakönyv-