Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-316

márczius 17-én, szombaton. 2Ö4 316. országos ülés 1894. Sokszor hallom, t. ház, hogy az egyik intézmény szabadelvű, a másik nem szabadelvű. (Sálijuk! Bálijuk!) Én a kérdésnek erre az oldalára bővebben kiterjeszkedni nem akarok. Azt tapasztalom, hogy a házban az a helyes nézet uralkodik, hogy nekünk nem doktrínákat kell törvénybe iktatnunk, hanem alkotásainkkal az élet nagy szükségleteit kell kielégítenünk. Tehát nem terjeszkedem ki a szabadelvűség álláspontjára, de annyit mégis engedjen meg a t. ház, hogy csodálkozásomat fejezzem ki a szabadelvűség jelszavának oly lelkes, oly türelmetlen, s oly gyakori hangoztatása fölött. Szeretném ha valaki felvilágosítást nyújtott volna nekem az iránt: az egyházi kötés minő erkölcspolitikai elemeket tartalmaz arra nézve, hogy az reakczionariussá legyen, s hogy a világi kötés minő elemeket tartalmaz arra nézve, hogy az liberális legyen. Az életben ez a kérdés így áll: Az egyik ember raegjelen a papjánál, s így szól: »Üram, házasságot akarok kötni, kérlek, hirdesd ki ezt a templomban.« Már most mi ebben a reakczionarius? A másik meg így szól a polgári tisztviselőnél: »Uram, házasságot akarok kötni, kérlek hirdesd ki ezt a községházán. « Mi ebben a liberális? (Derültség a haloldalon.) És tovább menve, t. ház, az egyik így szól papjának: »Ura,ru, esküt akarok tenni Isten színe előtt az iránt, hogy azon nőhöz, a ki velem megosztja hajlékát, kenyerét, a munkát, az élet minden örömét és minden viszontagságát, holtomiglan híí kívánok lenni«. Mi ebben a reakczió? A másik pedig így szól a jegyzőhöz: »Uram, életközösségí szerződést akarok kötni ezzel a nővel családalapítás szempontjából, kérek formulát, hogy aláírhassuk*. Vájjon mi ebben a liberális? (Élénk tetszés a baloldalon.) Valóban, t. ház, mikor ily jelszavakat, melyek sok százezer ember lelkében ébresztenek lelkesedést, ismét más százezerekben ébresztenek türelmetlenséget, megint más százezrekben ébresztenek kételyt és nyugtalanságot, mikor ily jelszavakat dobunk ki, akkor az lett volna a kötelesség, hogy azok a jelszavak és azoknak tartalma meg is magyaráztassék. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Én naponkint látom a magyar sajtó örömrivalgását, látom a törvényhatóságok lelkesedését, látom ezen ház többségének buz galmát, láttam a márcziusi nagygyűlésnek igazán impozáns felvonulását, — mindezt ä szabadelvűség zászlaja alatt és igen t. képviselőtársam, b. Nopcsa Elek vezetése mellett. (Élénk derültség a baloldalon.) És mindezt látva, álmélkodva kérdeztem magamtól, hogy minő időket élünk, hogy az én igen t. képviselőtársam szabadelvű, én pedig reakezionárius vagyok. (Élénk tetszés, éljenzés és taps a baloldalon.) Tovább menve azt kérdeztem önmagamtól, hogy ez a nagy szabadelvű mozgalom vájjon kit és mit akar felszabadítani ? Vájjon hol van az a járom, melynek súlya alatt görnyedtünk? Vájjon e hazában melyik társadalmi osztálynak, melyik egyénnek gondolatvilága, képessége, tehetsége; mozgási képessége van annyira elfojtva, hogy azt egyéb fel nem szabadíthatja semmi, csak a házasságkötés kötelező polgári formája. (Élénk tetszés bal felöl) Többször hallottam, t. ház, hogy nem is a szabadelvűség szempontja teszi szükségessé a polgári házasság kötelező formáját, hanem a nemzeti egység szempontja. És én, a ki ezen szempontot az állami függetlenségre való törekvés után a magam részéről a legfontosabb politikai szempontnak tekintem, a t. ház engedelmével a kérdés ezen oldalát egy kissé vizsgálódás tárgyává akarom tenni. (Bálijuk! Bálijuk !) Nincsen kétség az iránt, hogy a magánjogi törvények átalakító hatással vannak minden népnek életére. Ezen hatás észrevétlen, mint a levegőnek jelenléte, és mindig tart láthatatlanul, épen mint a levegőnek nyomása. Különösen a büntető törvénykönyvnek, a családijognak, a kötelmi jognak, az örökösödési törvénynek van e tekintetben igen jelentékeny átalakító hatása. De a hatásnak természetét, t. ház, nem szabad félreismerni, mert igenis meg van ez a hatás a nép életére, gondolkodásmódjára vonatkozólag, de csak általános, emberi szempontból. Ezen törvénynek hatása van az egyén szellemi konstrukcziójára, a családi életre, a vagyonállapotokra; ezen hatás jó, vagy rossz irányától függ az országban a demokratikus és jogegyenlőség! ideáknak elterjedése, ezen hatástól függ a vagyoni állapotok helyes, vagy helytelen arányának megosztása, de nemzeti hatásuk ezen törvényeknek, t. ház, nincsen és nem lehet, mert ezen törvényekben a faji jellegnek minden vonatkozása és minden eleme hiányzik. (Élénk helyeslés bál felél.) Tehát van hatása általános emberi szempontból ezen törvényeknek, olyan forma, mint a viz állandó keringésének a föld felületére. Itt hegyet hord el, amott gödröt tölt ki, de minden csak általános emberi szempontból történik. Nemzeti hatása a nép életére a nevelésnek van és az állami szervezeteknek. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Nemzeti egység alatt, remélem, a t. kormány sem érti az egy vallásnak és az egy nyelvnek állapotát, mert ez az egy akol és egy pásztor-féle ideális képnek tisztán csak a költők szférájában való ábrándja. (Úgy van! bal felől.) Nekünk a durva valósággal kell foglalkozunk; mi a mi viszonyaink között nemzeti egység alatt nem érthetünk egyebet, mint a honpolgári jogok és kötelességek egyformasága mellett azt, hogy mindnyájunknak érzülete, esze-