Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-316

262 SlfS. országos ülés 18M. márczins 17-éit, szombaton. középkortól a mai napig kényelmi okokból hagyatott meg. Meg vagyok győződve arról is, hogy ezen kérdéseknek végérvényes és gyökeres szabályozása másként, mint a kötelező pol gári házasság által el nem érhető, és én ennek daczára az előttünk fekvő törvényjavaslatot még sem fogadhatom el feltétlenül a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés bal felől.) Nem fogadhatom el, nem azért, a mit az tartalmaz, hanem azért, a mivel az összeköttetésben és elválaszthatlan kapcsolatban hozatott a mi elbírálásunk alá. A t. kormány az egyházpolitikai kérdésekre vonatkozó törvényjavaslatok egész sorozatát terjesztette elbírálásunk alá és kimondotta azokra nézve, hogy azok csak együttesen terjeszthetők szentesítés alá, életbeléptetésük együttesen történhetik csak, és a junktimot az egész tárgyalás során fentartotta azokra nézve. Ezen javaslatok közt van egy, nevezetesen a vegyes házassá* gokból született gyermekek vallásos nevelésére vonatkozó javaslat, melyet én reánk, protestánsokra annyira sérelmesnek és veszedelmesnek tartok, hogy ezen egyért képes vagyok az egész sorozatot elejteni. (Helyeslés bal felöl.) Ezen törvényjavaslatnak világosan kifejezett czélja és intencziója az, hogy általa az 1888. évi LM, törvényezikk 12. és a következő szakaszainak joghatálya szííntettessék meg; már pedig én az 1868. évi LM. törvényczikket a legfon tosabbgaraneziális törvénynek tartom ránk protestánsokra nézve. (Helyeslés a baloldalon.) Az 1868. évi törvény hosszá, évszázadokon keresztül tartó nyomását az erősebb félnek a gyengébb felett szűntette meg, és megszűntette az állam ezt a nyomást akként, hogy az egyenlőségre törekvő liberalizmus az erősebb felet bírta rá arra, hogy méltányossági okokból a szabad versenyről lemondjon a gyengébb fél javára. E törvénynek hatása ránk protestánsokra nézve és általán a felekezetek közti egyensúly fentartására körülbelül olyan volt, mint a milyen hatása van a közgazdasági téren az uzsorát tiltó törvénynek. És midőn e törvény ma a vegyes házasságokból született gyermekek vallásos neveléséről" szóló törvényjavaslat által nemesak módosíttatik, hanem alapjában megingattatni szándékoztatik, és midőn feltételként vau kitűzve az a többi összes javaslatokra nézve, én inkább ezen összes javaslatodat elejtem, minthogy lemondjak arról a garancziáról, a melyet fontosnak tartok nemcsak felekezeti szempontból, hanem államérdek szempontjából is. Nálunk a felekezetek közötti egyensúly fentartása állami érdek; és meg vagyok győződve, t. ház, ha az 1868 : LIIL tez. megszűnnék és annak hatása folytán mi akatholikusok erőben, és számban meggyengülnénk, úgy a jelen javaslatok egész sorozatának megváltoztatása, vagy visszacsinálása, sokkal kevesebb nehézségekbe ütköznék magában ezen házban is, mint a jelen törvények megalkotása. En ennélfogva azon törvénynek módosításába is csak annyiban volnék hajlandó beleegyezni, a mennyiben annak joghatálya kiterjesztetnék a zsidók és keresztények közt, ezután kötendő házasságokból származó gyermekek nevelésére is, mert azt méltányosnak tartom, hogy ha már fölvesszük őket a bevett vallásúak közé, úgy a bevett vallások számára biztosított jogok hatályában őket is részesítsük. Mindezeknél fogva, t. ház, egyáltalában nem helyeslem a t. kormánynak azon eljárását, melylyel a különben általam is helyesnek, igazságosnak, méltányosnak tartott, és az állam érdekei által követelt törvényeknek keresztül vitelét a gyengébb fél által akarja megfizettetni. (Helyeslés a baloldalon.) Körülbelül úgy tesz a kormány ez alkalommal, mint tett más téren, pl. midőn az államháztartás egyensúlyát rendezte. Rendezte t. i. a regale erőszakos expropriáczióval Vagy midőn más oldalon a valuta rendezését keresztül vitte, és pedig aként, hogy azt a gazdaságilag különben is szegényebb osztály, az adósok által, az ezüstben felvett kölcsönök adósaival fizettette meg aranyban. Azt hiszem, t. ház, hogy az igazi liberalizmus az volna, hogy ha egyáltalán szüksége van az államnak valamely intézmény keresztülvitelére, azt ne a gyengébb áldozatával, hanem az állami erők összeségével vigye keresztül. (Helyeslés a baloldalon.) Miután pedig, t. ház, a javaslatokra nézve a junktim kimondatott és fentartatott az egész vonalon s miután semmi reményem arra nézve nincsen, hogy a t. barátom, Eötvös Károly által előterjesztett határozati javaslat elfogadtassák e házban, de s"t meg vagyok győződve, hogy ha az el is fogadtatnék, hatálya nagyobb nem volna, mint a milyen hatálya van az 1848 : XX. törvénycziknek, a melynek 3-ik §-a ma is végrehajthatatlan, és mivel nincsen semmi kilátásom arra, hogy az 1848 : XX. tcz. 8. §-a végrehajtassák: éu ezen előttünk fekvő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául csak úgy fogadhatnám el, hogy ha e tekintetben a gr. Ápponyi Albert t. képviselőtársam által beterjesztett határozati javaslat a ház többségének szavazatát megnyerné. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Bartók Lajos: Bartha Miklós! Bartha Miklós: T. ház! (Halijuk! Halljuk! Zaj, Elnök csenget) A vitának eddigi iránya és eredménye azt mutatja, hogy a ház jelentékeny nagy többsége elfogadja a házasság]'og egységének megállapítását, elfogadja e