Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.
Ülésnapok - 1892-302
302. országos ölés 1894. fobraár 28-án, szerdán. 249 kezménye, hogy az 1848 : XX. tczikket életbe fogjuk léptetni, és ha ezt egyszer életbe léptetjük, ha már azt a törvényt egyszer meghoztuk, úgy, hogy annak szellemében az egyházi és iskolai kiadásokat az állam fedezi, vagy legalább azokat fedezni segíti, akkor egészen máskép fogjuk a dolgot felfogni mi is. De addig, t. ház, a míg újabb és újabb teher háramlik a protestánsokra, addig, a míg a kormány azoknak segítségére nem megy, addig ezen reformjavaslatokat, a nélkül, hogy öngyilkosságot ne követnénk el, elfogadni nem lehet. (Élénk helyeslés balról és a középen.) Ezek után, azt hiszem, kijelenthetem, t. ház, hogy nem mentem túl az illemen azzal, hogy felekezetem érdekeit is előadtam. (Helyeslés.) Én ezzel csak azt akartam elérni, hogy gondolják meg, miszerint legelső sorban arra van szükség, hogy a béke és az egyetértés helyreálljon, mert ha ezen laza állapotok folytattatnak, akkor higgadtan, komolyan nem gondolkodik senki, ez pedig az ügy érdekében sohasem kívánatos. (Élénk helyeslés a baloldalon.) És az igen t, kormány tagjai közt a képviselőházban csak egyet látok, a ki higgadtan ül minden viszonyok és minden körülmények közt, és ez az igen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr. (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) És ha a fölött gondolkodom, hogy mi ennek az oka, arra a meggyőződésre jutok, hogy annak más oka nem lehet, csak az, hogy talán szívesen válnék meg attól a széktől, melyet elfoglal. Beöthy Ákos: Szabadulni akar tőle! (Úgy van ! bal felől.) Szentiványi Árpád: Míg annak, hogy a többi oly lázasan, oly izgatottan ül helyén, izgatottan gondolkoznak és cselekesznek, az az oka, mert lázasan ragaszkodnak ahhoz a szék hez, melyet, mint a kormány tagjai, elfoglalnak. (Úgy van! Úgy van! Derültség a bal- szélső baloldalon. Egy hang a baloldalon: A kövérek ragaszkodnak, a sovány menekülni akar!) T. képviselőház! Minthogy én azt tartom, hogy az a mód, az az ajánlat, melyet az én igen t. vezérem, gr. Apponyi Albert tett, legalkalmasabb arra, hogy a béke helyreálljon, és minthogy Magyarországon legelső sorban a békére van szükség; minthogy én a magam részéről azt tartom, hogy az oppozicziónak nem az a kötelessége, hogy a kormánynak a maga által csinált sárban fennakadt szekerét kitolja, (Úgy van! Úgy van! bal felől.) hanem az a kötelessége, hogy opponáljon, mondom, mindezeknél fogva ; ha tehát az igen t. barátom által benyújtott határozati javaslat a békét helyre fogja állítani, akkor, ha a béke valóban helyre fog tópvH- ¥-AFLÓ. 1892—97. XVI KÖTET állani és azon szükségleteknek, melyeket felsoroltam, eleget tesz a t. kormány: én a magam részéről a kötelező polgári házasságot is el fogom fogadni. Addig azonban, míg ezeknek a kívánságoknak a kormány eleget nem tesz, és ha azon felhívást, azon határozati javaslatot, melyet igen t. vezérem beterjesztett, el nem fogadják, kijelentem, hogy az általános tárgyalás alapjául sem fogadhatom el a törvényjavaslatot. Máskép nem cselekedhetem. (Hosszantartó, élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon,) Elnök: T. ház! (Halijuk! Halljuk!) Tegnap Komjáthy Béla képviselő úr beszédének első része alatt Polónyi Géza képviselő úr nem volt jelen. Beszédében Komjáthy Béla képviselő úr ismételve foglalkozott Polónyi Géza úr személyével. Most Polónyi Géza képviselő úr, tekintettel a Komjáthy képviselő úr által elmondottakra, ezekre nézve személyes kérdésben kért szót. Gondolom, méltóztatnak hozzájárulni, hogy a képviselő úr ily czímen szólhasson. (Halljuk! Halljuk !) , Polónyi Géza: T. ház! (Halljuk í Ralijuk!) Úgy van, a mint. a mélyen t. elnök úr kijelentette, A tegnapi napon a legnagyobb sajnálatomra, nem lehettem jelen Komjáthy Béla t. képviselőtársam beszédének azon részleténél, a melyben személyemmel és politikai irányzatommai foglalkozott. A mai napon a napirend előtt szólaltam volna föl, de nem tehettem ezt azért, mert várnom kellett, hogy talán t. képviselőtársam is meg fog érkezni, hogy meghallhassa nyilatkozatomat. (Halljuk ! Halljuk !) Komjáthy Béla, t. képviselő úr tegnapi beszédében az ezen törvényjavaslat tárgyalásánál elmondott beszédemnek legnagyobb részét és mindenek felett annak politikai irányzatát és ezélzatát legnagyobb részében félre értette, másik részében pedig félremagyarázta. T. ház! Az én politikai egyéniségem, melynek súlyát én magam mindig hajlandó vagyok kevesebbre értékelni annál, mint, bármely legelkeseredettebb ellenségem is hajlandó volna, komoly küzdelmekben edződött és jegeczesedett azzá, a mi. A küzdelmek elől én, t. ház, kitérni nem szoktam soha. Ha ezen alkalommal nem lépek a küzdelem terére, azért történik, mert abba szerepkörbe sehogy sem vagyok képes magamat beletalálni, (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) hogy a saját pártomhoz tartozókkal folytassak polémiát. (Zajos helyeslés a szélső balold don.) Erre a feladatra én vállalkozni nem akarok. (Élénk helyeslés a szélsőhalon.) Az elvekért vívott küzdelemben engem mindig csak egy czél vezetett, hogy a függetlenségi és 48-as párt és ez által közvetve a hazának tegyek hasznos szolgálatot. (Helyeslés a szélsőbalon.) E perczben azt vélem, úgy teljesítem ezen kötelességemet, ha 32
