Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.
Ülésnapok - 1892-301
301. országos illés Í8W gatom. De közben-közben, midőn az oppoziczió a nemzet felháborodásából nagyobb erőt merített, midőn az oppoziczió időről-időre az országban nagyobb mértékben tért kezdett foglalni, a kormány egy-egy oly reformhoz nyúlt, a melylyel az oppoziczió hol egyik, hol másik árnyalatának szája íze szerint gondolt valamit cselekedni. (Igás! Úgy van! bal felől.) Es az oppoziczió, vagy annak legalább egy i*észe ma elfogadja ugyanazon helyzetet a parlamentáris felelős kormánynyal szemben, mint a mely helyzete volt 1848. előtt az akkori rendi országgyűléseken az oppozicziónak az akkori udvari kanczelláriával s az akkori kormánypárttal szemben. Nem konczentrálja az ellenzék erejét arra, hogy a kormányt megbuktatva, saját eszméjét és elveit maga vigye a kormányzatba, erre nem törekszik, hanem nagy diadallal hirdeti, hogy íme, az én elvemet jfakczeptálta a kormány, én ezennel megszavazom azt neki és rábízom, hogy ő vigye a kormányzatba, az életbe az én elveimet. (Mozgás a szélsőbalon, tetszés bal felöl.) Ha ez valami alárendelt, kisebb kérdésben történik, hagyján. De úgy látszik, hogy újabb időben az oppoziczió ezen helyzetet akczeptálja már a legfontosabb kérdésekre nézve is. Például az előttünk fekvő törvényjavaslatnál is, a mely, hogy mennyire fontos, kitűnik abból, hogy a kormány ezt a maga részéről kabinetkérdésnek nyilvánította. Mit jelent, t. ház, a kabinetkérdés felvetése? (Halljuk! Halljuk!) A kabinetkérdés felvetése felszólítás a kormány részéről a képviselőházhoz, hogy azok, a kik azt kívánják, hogy a kormány megmaradjon a helyén, szavazzák meg ezen javaslatot, (Igaz! Ügy van! bal felöl.) mert a kik ellene szavaznak, azok az ő poziczióját tarthatatlanná teszik. És ezen felhívással szemben az oppoziczióuak egy része megfeled kezvén arról, hogy mi annak a kormánynak és mi annak a pártnak, melyre támaszkodik, egész politikai iránya, a maga elvének diadalát szem. február 27-én, kedden. 24Í | leli ebben és készséggel megszavazza, megadja | a módot arra, hogy a kormány és pártja — természetesen a maga eddigi irányzatában — tovább is kormányozzon. Thaly Kálmán : A közigazgatás államosítása, tessék S Gr. Apponyi Albert: Elég baj volt! Gr. Károlyi Gábor; Inkább ennek szavazom meg, mint Apponyinak. (Halljuk! Halljuk!) Elnök: (Csenget.) Méltóztassanak csendben lenni! Polónyi Géza: Tegye fel a csörgő sap! kát. (Derültség. Felkiáltások a szélsőbal felöl: Jőj| jön közelebb! Könnyű hátul kiabálni! Halljuk ! | Halljuk! Elnök: (Csenget.) Kérem a képviselő urakat, ! méltóztassanak csendben lenni! (Halljuk! Halljuk !) Hodossy Imre: Azért mondom t. ház, j hogy ha körú'l tekint az ember a házban, azt j hinné, hogy az 1848 előtti országgyűlés alsó! házában van; én azonban nem tudom elfelejteni, nem akarom elfelejteni, hogy az a kormány és az a párt, a melylyel szembenállók, homlokegyenest ellenkező irányt követ azzal, a mit én az országra czélszerfínek, helyesnek és jónak látok ; (Élénk helyeslés bal felöl.) nem fogom elfelejteni, hogy évek óta az oppoziczió padjain vele szemben állok. Épen azért oly kérdésnél, melyet kabinetkérdésnek vetettek fel, már ezen oknál fogva is ellene szavazok a javaslatnak. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon és a szélsőbal némely padjain.) Elnök: T. ház! Az idő annyira előre haladott, hogy, gondolom, méltóztatnak kozzáI járulni ahhoz, hogy ma a tárgyalást ne folytassuk és méltóztatnak hozzájárulni ahhoz is, hogy holnap reggel 10 órakor ülés tartassák, a melynek napirendjén a házassági jogról szóló törvényjavaslatnak folytatólagos tárgyalása leend. Ha ezt méltóztatnak elfogadni, a holnapi ülés ideje és napirendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (A ülés végződik d. u. 2 óra 5 perczkor.) KÉPVH. NAPLÓ 1892 — 97. XVI. KÖTET. íü
