Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-293

• 293- országos illés 1891. február 10-én, szombaton. Még válaszolni kívánok Thaly Kálmán kép­viselő úrnak hozzám intézett kérdésére. Én is azon a nézeten vagyok, hogy a házassági jog­ról szóló javaslat tárgyalása oly huzamos időt fog igénybe venni, hogy mellőzhetlen lesz leg­alább rövid időre, talán egy napra félbeszakí­tani a javaslat tárgyalását és más kérdéseket is elővenni. Ezek közé számítom az ezredéves törvényjavaslat tárgyalását is, melyet a jövő hét napirendjére csakis azért nem kértem kitfízetni, mert azzal az általános óhajjal találkoztam, hogy a nagy vitát megelőzőleg ne keressünk semmi olyan tárgyat, mely talán a ház higgadtságát valamennyire megzavarhatná, valamint azért nem kértem napirendre tűzését, mert tudom, hogy azon képviselő urak, a kik talán magánkörül­ményeiknél fogva arra vannak utalva, hogy néhány napra távozzanak, ezt a közbeneső szün­időt akarják erre felhasználói, hogy azután az egyházpolitikai kérdések tárgyalásánál állandóan jelen lehessenek. Harmadszor pedig nem tettem azért, mert nem vagyok még birtokában egyes felvilágosító adatoknak, melyek az ezredéves előterjesztésnek egész alapos megbírálására szük­ségesek, minthogy azok nemzőiéin függnek, hanem számításokon alapulnak. Azt hiszem, ezen kis késedelem nem le^z magának az ügynek ártal­mára. (Helyeslés.) Kérem részemről is a t. házat, hogy a házas­sági jogról szóló törvényjavaslat tárgyalását a február 19-iki ülés napirendjére kitűzni méltóz tassék. (Helyeslés.) Elnök: Polónyi Géza képviselő úr kíván szólni. Polónyi Géza: T. ház! Csak néhány szó­val akarok hozzájárulni az eszméknek higgad-, tabb tisztázásához. Előrebocsátom, hogy a javaslatnak február 19-ére való napirendre tűzéséhez hozzájárulok, minthogy a t. elnök úr szíves volt kinyilatkoz­tatni, hogy a jövő kedden a javaslat ki lesz osztva a ház tagjai közt, és ez a javaslat külön­ben is már a nyilvánosság előtt meglehetősen tárgyaltatott, a minél fogva abban a helyzetben lesz a ház, hogy február 19-én hozzáfoghat a tárgyaláshoz. Azt hiszem, kötelességem kijelen­teni, részben hogy Ugron Gábor t. képviselő­társamat is megnyugtassam, másfelől pedig, hogy a tényeket is helyreállítsam, hogy én egy pil­lanatig sem kételkedtem és nem kételkedem a kormány jóhiszeműségében azon kérdés tekinte­tében, hogy az említett két törvényjavaslatot junktim kivánja törvényerőre emeltetni. A mi itt félreértésre okot szolgáltathat, az, t. ház, e két törvényjavaslatnak, nézetem szerint, czélszerűtlen szövegezése. Az igazságügyi bizottságban fel­vettetett ez a kérdés, és a t. igazságügyminisz­ter úr teljes megnyugtatásomra, és azt hiszem, a t. háznak is teljes megnyugvására kijelentette, hogy a kormány mindkét törvényjavaslatot, nem­különben a többit is, de ezt különösen kormány­kérdésnek tekinti, és az említett két törvény­javaslat külön-külön törvénynyé nem válhatik, hanem mindkettő csak együttesen bocsátható szentesítés alá. így történt a nyilatkozat, igaz, bizo­nyos iukonvenienezia az, hogy a másik tör­vényjavaslat nem lett tárgyalva. A félreértésekre pedig, — hogy a t. miniszterelnök urat és a t. házat tájékoztassam, — tisztán és kizárólag az szolgáltatott okot, mert az u. n. junktim pa­ragrafus, mely kimondja, hogy az egyik törvény­javaslat a másik nélkül törvényerőre nem emel­tetik, csak az egyik javaslatban van, abban, a melyik még eddig nem tárgy altatott. Mivel a junktimról van szó, azt hiszem, hogy ez a kérdés a házassági jogról szóló tör­vényjavaslat tárgyalásánál tisztába lesz hozható, és a kormánynak általam soha kétségbe nem vont jóhiszeműsége mellett ez mindkét törvény­javaslatban kell, hogy helyet foglaljon. Ezt azonban a javaslat tárgyalásánál fogjuk meg­állapítani. Ezt csak azért tartottam szükségesnek meg­említeni, mert ily kijelentég történt a bizottság­ban ; azt hiszem, a t. miniszter úr is, ha szük­ség lesz rá, lesz kegyes ezt megerősíteni; rám nézve tehát a legkisebb ok sem forog fenn, hogy ez iránt a házasságjogi törvényjavaslatnál is teljesen megfelelő és kongruens nyilatkoza­tokat kapunk. Ennélfogva azt hiszem, nyugod­tan járulhatok ahhoz, hogy a mélyen t. elnök úr­nak az a propozicziója, hogy 19-én a javaslat napirendre tűzessék, elfogadtassék. (Helyeslés.) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) Azt hittem, hogy a háznak alig van tagja, a, ki annyira figyelemmel ne kisérte volna az igen érdekes bizottsági tárgyalásokat, hogy az igazságügy miniszter úrnak e tekintetben ott tett nyilatkozatáról tudomással ne bírjon. De minthogy Polónyi képviselő úr direkte provokált arra, hogy az ott tett nyilatkozat itt ismételtessék, itt is van szerencsém határozottan kijelenteni, hogy a kormány a két törvényjavaslatot igenis csak együttesen fogja szentesítés alá bocsátani. (He­lyeslés.) így, azt hiszem, minden tekintetben el van­nak oszlatva Ugron képviselő árnak ez irány­ban felhozott aggályai. (Élénk helyeslés.) Elnök .* T. ház! Kérdem, méltóztatik-e el­fogadni javaslatomat? (Igen!) Kimondhatom, hogy méltóztatik elhatá­rozni, hogy a jövő hét folyamán a ház ülést nem tart és a rákövetkező hét első hét­főjén, 19-én reggel tart ülést, ennek napi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom