Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-298

398. országos ülés 1894. február 28-án, pénteken. 155 fi Es ott, hiába titkoljuk el, hol a nemzetiségi kérdés összeesik a vallási fanatizmussal, ez káros következményeket szülhet. (Igazi Úgy van! a baloldalon.) De, t. ház, ezen egyházpolitika elfogadása által versengés fog előállani az egyes felekezetek közt. Egyes izgatók azt fogják mondani: »Minek a vallás? Minek a vallási szertartások? Minek fizetni azt az összeget, melyet évjáradék, vagy egyes funkcziókért fizetnek? A nélkül is meglehettek! Lépjetek ki, és legyetek felekezetnélküliek!* Az egyházak közt elő fog állani a versengés, és ha ennek a versengésnek mindig erkölcsi rugói volnának, ha azért történnék, hogy győzzön az a vallás, a mely magasztosabb, vagy jobban yan tanítva, ez, ha nem is szükséges, de legalább plauzibilis lehet. De igen gyakran anyagi kérdések lesznek a mozgató rugók, ez pedig nem elég magasztos czél arra, hogy ezen versengés előálljon. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Ha más által nem, de már az 1868 : LIII. tcz. 12. §-ának eltörlésével is ez a versengés meg fog irdalni. (Igás! Úgy van! a baloldalon.) Én sohasem rajongtam az 1868 : LIII. tcz. 12. §-ának intézkedéseért; és ha arról van szó, hogy a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, csatlakozni fogok azon állásponthoz, hogy az 1868 : LIII. tczikk 12. §-a módosíttassák. De ha a kötelező polgári házasság elejtésével hozzájárulok az 1868 : LIII. tcz. 12. §-a fentartásához, szívesen hozzájárulok ehhez azért is, mert ez az ország egyes részeiben 26 éve fennáll, Erdélyben azonban egy század óta érvényben van, és ott ezen intézkedések megváltoztatása a családi viszonyok felforgatására fog vezetni. (Igaz! Úgy van! bal felől.) A harmadik, t. ház, a miért a törvényjavaslatot úgy, a hogy szerkesztve van, el nem fogadom, az, hogy elismerem ugyan, hogy ha ezen házasság]ogról szóló törvényjavaslat és az abban foglalt egységes házassági jog törvényerőre emelkedik, a mostani különböző házassági jogok alkalmazása által teremtett helyzetnél sokkal kedvezőbb helyzet teremtetik, (Igaz! Úgy van! bál felöl.) de mégis van ezen javaslatnak néhány hiánya; pl. a 80. §-nak a) és c) pontja, felfogásom szerint, nem világos, és a bírói interpretácziónak igen tág teret nyit, erre nézve azonban megjegyzéseimet a részletes vita alkalmára tartom fenn. (He'yeslés a balon.) Van, t. ház, még egy ok, a mely nem elvi jelentőségű, de a melyet az egyházpolitika végrehajtásának gyakorlati szempontjából figyelmen kivííl hagyni nem szabad, és ez az, hogy ezen törvényjavaslatot a jelen közigazgatási szervezet mellett jól életbe léptetni nem lehet, (Igaz! Úgy van! balról.) Leszek bátor nézetemet a t. háznak e téren szerzett tapasztalataim alapján elmondani. Meglehet, hogy előfordulnak egyes kivételes esetek, a melyekre a t. miniszter űr hivatkozott, hogy egyes felekezeteknél, szegény hitközségeknél, a hol a pap rosszul van fizetve, s az illető alacsony műveltségi foka folytán Is az anyakönyvek nem helyesen vannak vezetve, és épen azért, mert il^en bajok léteznek, akarom én is komolyan az általános polgári anyakönyv vezetését; de azt el fogja ismerni a t. miniszter úr is, hogy úgy a katholikusok, mint a protestánsoknál, tehát az ország lakosságának túlnyomó részénél az anyakönyvek vezetése ellen panasz nem emelhető, (Igaz! Úgy van! bal felöl.) és kevés kivétellel az anyakönyvek jól és megbízhatóan vannak vezetve. (Igaz! Úgy van! balról.) Ha rendezni fogjuk adminisztrácziónkat, nem azt akarom mondani, hogy összes adminisztrácziónkat rendezni kell ezzel kapcsolatban, csak a községek rendezését értem, a melyet a t. belügyminiszter úr is kilátásba helyezett, hogy életbe fog léptettetni, akkor lehet azon kérdést, azon nagyfontosságú admini^ztráczionális teendőt, hogy az anyakönyvek ki által és miként vezettessenek, felfogásom szerint jól és megbízhatóan megoldani. (Igaz! Úgy van! balról.) De, t. ház, addig, a mig a községi adminHztráczió létesítve nem lesz, nem akarok oly időközt létesíteni, a mely alatt ezen anyakönyvvezetés teljesen biztosítva ne legyen. (Élénk helyeslés a baloldalon.) T. ház! nem akarom azt az álláspontot elfoglalni, a mely szerint, a mint a t. miniszter úr számadatai bizonyítják, 5—600, állami anyakönyvvezetéssel megbízható egyén Magyarországon ne akadna, a kikre az állami anyakönyvvezetés bizható volna, Magyarország intellektuális nivójának oly szegénységi bizonyítványt kiállítani nem akarok, hogy nem akadna Magyarországon ennyi ember, a ki ezen anyakönyvet megbízhatóan vezetni tudná. De épen az előbb mondottaknál fogva nem akarom külön tervezni az állami anyakönyv vezetést, én a községi adminisztráczió kérdésével együtt akarom azt megoldani, mert meg vagyok arról győződve, hogy a kérdés így sokkal helyesebben oldható meg. De azt mondja a t. miniszter úr, hogy 3—400 községben nem lesz alkalmas anyakönyv vezetésére a községi, vagy körjegyző. Én, t. képviselőház, nem szeretném azon félreértést előidézni, hogy a községi jegyzőkre általánosságban oly kemény bírálatot mondok, hogy egyáltalán haszontalanok, feladatuk magaslatán nem állók; a belügyminiszter úr se szándékolta ezt, mert ő is említette és magam is elismerem, 20*