Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-296

m 296. országos ülés 1994. február 21-én, szerdán. fog sikerülni. De ha ehhez kétely is férne, 409 szolgabíránk közül épen száz lakik törvényhatósági és rendezett tanácsú városokban. Ha tehát lenne olyan rendezett tanácsú város, a melynek tiszti kötelékében anyakönyvvezető található nem volna, a 6. §. intézkedése szerint megbízható a teendőkkel a szolgabíró. Azt hiszem, itt nincs nehézség. De abban is megegyeznek talán a t. képviselő urak, hogy nagy alföldi községeinkben is, a melyek, saj*nálatomra, nem bírnak városi szervezettel, daczára annak, hogy lélekszámuk 20 — 30 ezer között váltakozik, mindenesetre lehet találni vagy az elöljáróság, vagy ezen kivül az intelligenczia keretében anyakönyvvezetőnek való egyéneket. (Úgy van! ügy van! jobb felöl.) Nem akarom fárasztani a t. képviselőházat az ide vonatkozó számokkal, (Halljuk! Halljuk!) csak azt konstatálom, hogy oly város és község, a melyben anyakönyvvezetői állások betöltése minden kétséget kizárólag lehetséges, számításom szerint 686 van az országban, és hogy ennek a 686 városnak lakossága Magyarország lakosságának körülbelül felét képezi. De tulaj donképen nem ez a kérdés, mert ezt senki sem fogja kétségbe vonni, a ki hazánknak és ezen városoknak viszonyait ismeri. A kérdés az, hogy abban az 1287 nagyközségben, a melyeket nem számítottam azok közé, a hol minden kétségen kívül lesz anyakönyvvezető található, és abban a 2500 körjegyzői kerületben, melyekben összesen 10.000 oly kisközség van csoportosítva, a melyek községi törvényünk értelmében nem képesek önállóan a községi feladatoknak megfelelni, kik lesznek az anyakönyvvezetők? Az állami közigazgatásnak utolsó fokon egész terhe, daczára annak, hogy ezt törvényeink világosan nem mondják ki, a jegyzőkre és körjegyzőkre nehezedik. Olay Lajos: A bácskai jegyzők! (Derültség a szélső baloldalon. Zaj jobb felöl. Halljuk! Halljuk!) Hieronymi Károly belügyminiszter: Ha a Bácskában nem volnának olyan körjegyzők, a minőktől a képviselő ár szól, akkor gr. Apponyi Albert képviselő úrnak nem volna annyi baja az anyakönyvvezetői kinevezési szervezet konrplikáczi óival, meg akkor én is egyszerűen azt mondtam volna, hogy a jegyzők bizandók meg ezekkel a teendőkkel. De mivel bácskai körjegyzők is vannak, azért nem mondtam ki ily általánosságban a javaslatban. Különben a jegyzői kérdésre még visszatérek. Ismétlem, azokban a kerületekben, a hol a jegyzőknek megvan a szükséges qualifikácziójuk, első sorban ők lesznek az anyakönyvvezetők. A mikor a qualifikáczióról szólunk, kettőt kell megkülönböztetnünk: (Halljuk! Halljuk) a képességet és a megbízhatóságot. Hogy a képességet megítéljük, jöjjünk tisztába mindenekelőtt azzal, hogy mi lesz az anyakönyvvezetőnek feladata, mennyi munkát okoz az állami anyakönyvvezetői tisztség? (Halljuk! Halljuk!) Az általam benyújtott törvényjavaslat indokolásából és azon egyszerű számításból is, a melyet most előterjesztettem, kitűnik, hogy oly anyakönyvvezetői kerületekben, a melyek kis községekből csoportosíttattak, a lélekszám ritkán éri el a háromezret. Az utolsó tíz évi átlag szerint évenkint 647.000 volt a születések száma, tehát átlagosan évenkint minden 23 lakodra egy születés esett; a halálozások száma évenkint 490.000, tehát minden ül lakosra esett átlag egy halálozás; házasságkötések átlagos száma évenkint 136,700, tehát 110 lakosra évenkint egy házasságkötés jut. (Egy hang a szélső baloldalon: Rosszul megy nagyon!) Ennélfogva egy oly anyakönyvvezető-kerííletben, a melynek 3000 lakosa van, lesz évenkint születési bejegyzés 130, halálozási bejegyzés 100 és házasságkötési bejegyzés 27, összesen tehát évenkint 257, vagyis hetenkint 5 bejegyzés. Ez lesz az állami anyakönyvvezető összes dolga. (Egy hang a szélsőbalon: Hát akivonatok?) A mi a kivonatokat illeti, a születési kivonatokat csak évek múltán fogják az állami anyakönyvvezetők kiszolgáltatni, mert a pár hónapos gyermekeknek nincs azokra szükségük, csak körülbelül a huszadik életkortól fogva kell a születési kivonat. Márkus József: Ez nem kérdés! Hieronymi Károly belügyminiszter: Én is azt tartom, hogy ez nem kérdés. A kivonatok készítése ez idő szerint nem fogja az állami anyakönyvvezetőket elfoglalni, és mikor az állami anyakönyvvezetők kivonatokat lesznek kötelesek készíteni, akkor már meglesz a gyakorlottság, és közviszonyaink is sok tekintetben javulni fognak. (Helyeslés jobb felöl.) Az állami anyakönyvvezetők tehát évenkint átlag 257 bejegyzést fognak teljesíteni. Ezek közül a születések és halálozások bejegyzése egyszerű tények konstatálása, ezekhez nem szükséges egyéb, mint a nyomtatott blankettákban egy név és egy nap bejegyzése. Már pedig erre községi elöljáróságaink csak képesek. Hiszen az állami adminisztráczió keretében, az adókivetések terén hasonlíthatatlanul nagyobb és nehezebb feladatokat bízunk reájuk. (Úgy van! Úgy tan! jobb felöl) Azon nngyszámú nyilvántartás mellett, melyeket községi elöljáróságaink az állami adminisztráczió körébe átvitt hatáskörben teljesíteni tartoznak, ezek az anyakönyvi bejegyzések a lehető legegyszerűbben és legkönnyebben lesznek teljesíthetők. A mi a legnehezebb részt, a házasság kötésénél való közreműködést, a házassági akadá-