Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-290

604 2J»0. országon Bíés 18S4. február 6 árt, kedden. előadó indítványát méltóztassék szavazásra bocsátani. (Zajos helyeslés a jobb- s a szélső baloldalon. Felkiáltások: Szavazzunk ! Nagy mozgás a baloldalon.) Sághy Gyula: T. ház! (Nagy zaj. Felkiáltások jobb felöl: Eláll!) Elnök: A házszabályokhoz kíván szólani a képviselő úr? (Zaj.) Sághy Gyula: A házszabályokhoz! (Zaj. Elnök csenget.) Elnök: Sághy Gyula képviselő úr a házszabályokhoz kíván szólani. (Zaj. Halljuk ! Elnök csenget.) Sághy Gyula: T. képviselőház! Azt hiszem, hogy az előttem felszólalt igen t. igazságügyminiszter úr Horánszky t. képviselőtársam és barátommal szemben tévedésben van. (Egy hang jobb felöl: Dehogy!) Igenis, kérem, mert én úgy tudom, hogy minden indítványnyal szemben elhalasztási indítványt lehet tenni; már pedig Ugron Gábor t. barátom és képviselőtársamnak az indítványa nem egyéb, mint az a feletti határozásnak, hogy az osztályok mellőzésével tűzessék e napirendre ez a törvényjavaslat, elhalasztása iránt tett indítvány; az elhalasztási indítvány pedig- mindig előzetesen teendő tel szavazásra. A t. elnök úr tehát a házszabályok értelmében ezt az előzetes kérdést, mint elhalasztási indítványt igenis, kénytelen feltenni, mielőtt a ház a kérdésben határoz. (Úgy van! a baloldalon. Ellenmondás jobb felöl.) De más irányban is tévedésben van a t. előttem szólók némelyike és Eötvös Károly t. barátom is a házszabályok értelmezése tekintetében. Mert én elfogadom azt, hogy a házszabályoknak első sorban nyelvtani magyarázatából kell kiindulnunk; (Nyugtalanság.) de ő, mint kitűnő jurista, nagyon jól fogja tudni azt, hogy a magyarázat alkalmával nem szabad megállani a nyelvtani értelemnél, hanem kisegítőn! elő kell venni a logikát is, és így mindazon köríílményekből, melyek egy törvény szellemére következtetni engednek, kell a törvény valódi értelmét megállapítani. (Derültség jobb felöl. Zaj a szélső baloldalon.) Ugyanez áll a házszabályokra nézve is. (Folytonos zaj.) Míg csend nem lesz, nem beszélek tovább. (Zaj. Halljuk!) De maradjunk csak, t. h házszabályok . . . (Zaj. Halljuk! Halljuk! a baloldalon. Elnök csenget.) De maradjunk csak, t. ház, a házszabályok nyelvtani, szószerinti magyarázatánál. Az van mondva, hogy a bizottság előadója »indítványozhatja«. Ez felhatalmazás, de nem kötelezői eg . . . (Nagy derültség a jobb- és a szélső baloldalon. Halljuk! bal felöl.) Bocsánatot kérek, tessék kihallgatni, azután nevetni. (Zaj. Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Ez csak az előadó úrra nézve áll, annyiban, a mennyiben ezen jogát záros határidőhöz köti a házszabály, de nincsen megtiltva senki másnak az, hogy fa? a ház ma e felett nem határoz, ne indítványozhassa bárki annak idején, mikor a napirendre tíízés iránt fog határozni a ház, azt, hogy e törvényjavaslat az osztályok mellőzésével tűzessék napirendre. DÍÍ a t. igazságügyminiszter úrnak és Eötvös Károly t. képviselőtársamnak csak akkor állana meg az argumentáeziója, ha a ház ma nem határozna e kérdés fölött s nem juthatna abba a helyzetbe, hogy e fölött még egyszer határozhasson. Mivel azonban ezt a házszabályok ki nem rekesztik, az a kérdés, czélszeríí-e, helyes, méltányos-e most erőszakolni, a többségre támaszkodni s a túlerővel e kérdés fölött határozni? (Nagy zaj a jobb és a szélső' baloldalon.) Ha a t. többség azt hiszi, hogy ezzel fogja a tárgyalások objektivitását előmozdítani, ám teheti, de ha így kezdik, hogy a lúlerő leszavaztatásávai még az elhalasztási indítványt is mellőzik, önök fogják felkorbácsolni a szenvedélyeket s ezért a felelősség a t. többséget fogja terhelni. (Folyton tartó mozgás és zaj.) Mi óhajtjuk, hogy a tárgyalás nyugodt legyen s azért a t. többség méltányosságára, appellálok. (Felkiáltások bal felől: Nem kell méltányosság ! Mozgás és zaj.) Ajánlom, hogy méltóztassék Ugron Gábor t. képviselő úr elhalasztási indítványát elfogadni. (Helyeslések a bal és szélső baloldalon. Felkiáltások : Szavazzunk!) Elnök: A kérdés az, méltóztatnak-e az előadó úr indítványának elfogadásával kimondani, hogy a beadott jelentés mellékleteivel és e törvényjavaslattal együtt kinyomassák, szétosztassák és annak idején az osztályok mellőzésével tűzessék napirendre: igen, vagy nem ? (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon.) Justh Gyula: A kérdés feltevéséhez kén-k szót, mihez jogom van. (Halljuk! Halljuk!) Abban a nézetben vagyok, hogy e tárgyat egy kérdéssel eldönteni nem lehet. (Helyeslés a szélsőbalon. Mozgás jobb felöl.) A kérdések mindig úgy teendők fel, hogy mindenki szavazhasson igennel, vagy nemmel. Már pedig, ha egy kérdéssel kíván a ház ez ügyben dönteni, akkor lehetetlen »igen«-nelés »nem«-mel szavazni, mert lehetnek olyanok, a kik egyfelől azt tartják, hogy ez az ülésszak nincs jogosítva a jövő ülésszaknak prejulikálni, másfelől azonban abban a meggyőződésben lehetnek, hogy e kérdést az osztályok mellőzésével kell napirendre tűzni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez egészen világos és nem is lehet a kérdést máskép felfogni. Igen kérem tehát a t. elnök urat és a