Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-288

2SS. országos illés 1894. február S án, szombaton. 591 tik, akkor a Szalay Károly képviselő úr indít ványa elesik. Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik a 109. §-t eredeti szövegében fogadják el, méltóztassanak fel állani. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt eredeti szövegében fogadja el, és így Szalay Károly képviselő úr kihagyási indítványa elesik. Perczel Béni jegyző (olvassa a. 110. §-t). Ugron Zoltán: T. ház! A 110. §-ban fel vannak sorolva a követelhető kárdíjak, és pedig meg van állapítva, hogy a juhért 10 fillér, a sertésért pedig 40 fillér fizetendő. Azt hiszem, és nyilván a bizottság is abból indult ki, hogy a sertés több kárt tesz, mint a juh. A juhra nézve azonban van egy másik körülmény, a mely indokoltabbá tenné a magasabb kardiját, és ez az, hogy könnyebben megőrizhető. Azonkívül a juhok legeltetése az ország egyes részeiben, különösen Erdélyben, 20 —30-as gályában történik, és éjjel rendszerint űzetik a legeltetés, és azok nagyobb károkat okoznak. Kérem ezért a t. házat, hogy ezeknek kárdíját is 40 fillérre felemelni méltóztassék. Ugyancsak ezen 110. §-ban a helyek felsorolásánál, a hol a károk történnek, mint földek, rétek, árkok, nincs fölvéve az udvar, már pedig a marháknak és különösen a sertéseknek a nuijor udvarában okozott kártételeit is határozottan büntetendőknek kell venni. Ugyanekkor azt a javaslatot is teszem a t. háznak, hogy vétessék fel a szakaszba, hogy ha ugyanazon gazdának ugyanazon állatja harmadszor is tilosban találtatik és behajtatik, akkor a kétszeres díj alkalmazandó, ha pedig a kártevő szárnyas állat, akkor annak kiirtását is kérem kimondani. Ezt leginkább azzal indokolom, hogy vannak mezőn lakó emberek, különösen vasúti bakterek, a kik néha a szomszédok rovására akkora majorság-tenyésztést folytatnak, hogy minden vasúti őrház mellé akár egy csőszt lehelne állítani. Ha tehát nem tudja az illető megőrizni harmadszor is az állatját, akkor úgy látszik, a hely nem alkalmas arra, hogy ott baiomfit tartson, a kinek pedig nincs alkalmas helye, hogy baromfit tartson, az egyszerűen ne tartson. Boros Béni: T. ház! Az előttem szólott képviselő úr indítványához azért nem járulok, mert a magam részéről a felvett kárösszegeket általában igen csekélyeknek tartom és azt hiszem, hogy e nézetemben a ház minden . mezőgazdasággal foglalkozó tagja osztozik. Nem kívánok azonban olyan módosítványt benyújtani, a mely a szakasz minden egyes tételét emelje, mert hiszen meg vagyok róla győződve, hogy később a tapasztalás erre úgy is rá fogja vinni a törvényhozó testületet. Jelenleg azonban két tételhez mégis szükségesnek tartom módosítványt beadni, minthogy az illető kártérítési összegeket tényleg rendkívül csekélynek tartom. így pl. a §-ban egy sertésért a 40 fillért csekélynek tartom. Csekélynek tartom pedig azért, mert nemcsak az ültetményekben okozott kár fordul elő a sertések kártékonysága által, hanem az által is, hogy maga a talaj általuk nagy mértékben meg szokott rongáitatni. így pl. ha egy legelőre, vagy rétre behatolnak a sertések, azok túrásaik által több évre tönkreteszik azt a talajt. Én tehát íölemelni kívánnám a sertésekre a kártérítési díjat, valamint a juhokra is, mert azt nem tudom elfogadni, hogy a juh kártékonysága a szárnyas állatokéval egyenértékűvé tétessék. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a juh hasonló kárt okoz, mint a kecske, ha pl. faültetvények közé vetődik. Azért a t. ház engedelmével a következő módosítványt adom be. A 1 !0. §. ezen határozata helyett: »egy sertésért 40 fillér, egyjuhért 10fillér* tétessék: ->egv sertésért 50 fillér, egy juhért 30 fillér*. Perczel Béni jegyző: Papp Elek! Papp.Elek: T. ház! Megvallom, hogy a 1Í0. §-t egészen feleslegesnek tartom. Azt mondja a szakasz, hogy »kárdíj«. Hát hogy lehet a §-ban meghatározni, hogy a legelőn menynyi a kár. A kinek legelője van, az kedvezőtlenebb bánásmódban részesüljön, mint az, a kinek szántóföldje van'? Itt meg van mondva, hogy 10 fillérnél több kárdíj nem követelhető. (Felkiáltások: Dehogy nem- ! Bosszúi van szövegezte!) Nem azt nézem én, hogyan kellett volna szövegezve lenni, hanem azt, hogyan van szövegezve "? Egyáltalában nem tartom megállapíthatónak §-ban a kárdíjat, sem a legelőkre, sem a szántóföldekre nézve, mert azt megállapítja mindig az, a ki felbecsüli a kárt. Mert ha száraz időben hajtják az én legelőmre az idegen jószágot, sokkal kevesebb kárt csinál, mint ha. nedves időben hajtják oda a nyájbirkát. Azután az van mondva, hogy ha a legelte-, tés bevetett, illetve beültetett földeken, réteken, árvédelmi, vagy csatornatöltéseken történt, akkor a kárdíj többszörösen állapítható meg. Ha én mesterséges legelőt akarok csinálni, ellátom azt öntözési csatornákkal, és odaeresztik nedves időben a birkát, disznót, azok az én öntözési csatornámhoz alkalmazott apró árkokat betapossák, földemet felvágják és én akkor háromszoros kárdíjnál többet ne követelhessek? (Egy hang a jobboldalon: Dehogy nem! Teljes kártérítést!) Itt az van, hogy a kárdíj háromszoros összege állapítandó meg.