Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-287

566 287. országos, ülés 1894. február 1-éu, csütörtökön. és macskákat a saját birtokán mindenki elpuszt ítii a tj a «. (Hely eslés.) Elnök: Kíván még valaki szólam ? Ha senki nem kíván szólni, a vitát bezárom. Méltóztatnak a szakaszt az Ivánka Oszkár képviselő űr által ajánlott módosítás értelmében elfogadni'? (Helyeslés.) A módosítás értelmében állapíttatik meg a szakasz. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 92. §-t). Pálffy Elemér: T. ház! A 91. §. második bekezdésének »elkövetésétők kifejezését módosíttatni kívánom, mert a kár elköyetése után szokta bejelenteni a csősz a kárt, tehát a tulajdonosnak csakis jóval később jön tudomására, hogy területén mezei kár történt. Minthogy tehát az ki nem vihető, hogy a kár elkövetésétől számított három nap alatt a becslés újra foganatosítható legyen, azért kérem, hogy a kár bejelentésének időpontjától számíttassák a három nap, tehát az »elkövetésétől« szó helyett a »bejelentésétől« szót kérem tenni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter: Részemről elfogadom a módosítványt. Elnök: Kíván még valaki szólani? Senkisem kíván szólni. Méltóztatik a t. ház a szakaszt a módosítás értelmében elfogadni? (Igen!) Á módosítás értelmében fogadtatik el a szakasz. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 93. §-t) Elnök: Kíván valaki szólani? Kolozsváry-Kiss István: T. ház! Én csak arra akarok kiterjeszkedni, hogy & mint a törvény kontemplálja, mégis olyan különös egyéniség lesz az itt kontemplált mezőőr, a kinek meglesz az a gyakorlati nagy hibája, hogy míg egyrészről aligha fogunk kapni arra igazán kellő erkölcsi és egyéb képességű egyéneket, de másrészről olyan végtelen hatalmat adunk a kezükbe, a melylyel ők mindennek daczára nem igen fognak a közjónak érdekéken eljárni. Először is, a mint Szalay Károly t. képviselőtársam már említette, megtörténhetik az a gyakorlati eset, hogy a mezőőr valakivel szóváltásba elegyedik pl. az országúton, és szóváltás közben megtörténhetik, hogy az illető neki ellenszegül, és az a mezei őr, a mint pl. a rendÖrségnél a fővárosban, vagy akárhol is megtörténik, hivatalos hatalmával visszaél. Ebből olyan komplikácziók eredhetnek, hogy a minisz ter lendeletileg aligha fog oly módon intézkedhetni, hogy utólag mindezen bajokat korrigál hassa. Alapjában a törvényt azért tartom elhibázottnak, mert az őr qualifikáeziója nem lesz elég arra, a mire őt a törvény feljogosítja. Én a fegyelmi eljárás alá vételt általában szükségtelennek tartom, és felkérem a t. ház figyelmét arra, hogy e tekintetben még az 1840. évi törvénynek megállapodásai az akkori csőszökre és kerülőkre nézve sokkal helyesebbek. Elnök: Kíván még valaki szólani? Senkisem kíván szólni; akkor a vitát bezárom. Kérdem, méltóztatik-e a 93. §-t elfogadni: igen, vagy nem? (Igen!) Mivel az különben sem támadtatott meg, ezennel elfogadottnak jelentem ki. (Felkiáltások: Öt perez szünetet kérünk !) Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) ' Elnök : Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, a felfüggesztve volt ülést ezennel megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Következik a X. fejezet. Schóber Ernő jegyző (olvassa a X. fejeset mimét). Kolozsváry-Kiss István: Előbb nem hallgattak meg, most kérem tehát a t. házat, hogy az előbbeni szakaszhoz méltóztassék nekem a szót megadni. (Zaj.) Elnök: Bocsánatot kérek, az előbbeni szakaszhoz vissza nem térhetünk. Ilyen kérést még csak kérdésül sem tehetek fel a t. háznak. (Általános helyeslés.) Schóber Ernő jegyző (olvassa a 94. §-t.) Bernáth Dezső: Bocsánatot kérek én a czímhez iratkoztam fel. (Halljuk! Halljuk ! Zaj.) Elnök: Méltóztassanak türelemmel lenni. (Felkiáltások a baloldalon: Hol vannak a jegyzők ?) A jegyző urak távol vannak, azért nem történt meg a felhivás. (Halljuk! Halljuk!) Josipovich Géza jegyző : Bernáth Dezső ! Bernáth Dezső: T. ház! Ebben a x. fejezetben a mezőiendőri törvény keretében elkövethető összes visszaélések, kihágások, bűntettek, sőt a törvény nem ismeréséből, vagy az akaratlanul elkövetett törvénysértések is két általános formára vaunak hozva, és két szakaszba vannak felvéve. Az egyik rész 200 koronával, a másik rész 100 koronával büntet. Kihágásnak qualifikáltatik az egyik is, a másik is, és így például a 94. §. szerint az, a ki lop, kihágást követ el; a ki a szakasz g) pontja szerint a gazdasági terményeket, a fákat és a csemetéket jogosulatlanul megrongálja, szintén kihágást követ el, tehát egyenlő elbánás, egyenlő elbírálás alá kerííl. De máskülönben e törvény oly akaratlan megsértései is, melyek ugyan meg nem engedhetők és megtorlást igényelnek, de a melyek semmiesetre sem minősíttethetnek kihágásoknak, e két szakasz keretébe vaunak szorítva, úgy, hogy azt hiszem, ez a törvény végrehajtását tenné illuzóriussá, s e törvény sok esetben olyan volna, mint az a régi magyar törvény, mely lopásért az orrát vágatja le az embernek, más esetekben pedig nem volitu, elégséges az a megtorlás, a melyet bizonyos bűn-