Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-286

286.'orsxágiw ti lós 1SÍ)4 jatmár 31-én, szerdán. 553 A harmadik bekezdésben is indítványozok egy módosítást, E bekezdés első' mondata ugyanis így szól: »A százötven holdnál kisebb birtoko sok akkor is kötelesek a községi mezőőr tar­tási költségeihez hozzájárulni, ha maguk részére külön pásztort tartanak«. Szerintem itt a »ma­guk részére« szók, mint teljesen feleslegesek, elhagyandók. Végre a negyedik bekezdés utolsó sorában szintén feleslegesnek, tehát elhagyandóhak tar­tom a »nézve« szót. Elnök: A módosítvány fei fog olvastatni. Perczel Béni jegyző (olvassz): »Első bekezdés helyett: »A mezőőrök javadalmazása az érdekelt birtokosok terhére történik«. A harmadik bekezdésből e szavak: »maguk részére« kihagyandók. A negyedik bekezdésből e szó: »nézve« kihagyandó.* Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter: E módosítások ellen kifogásom nincs, mert, azt hiszem, némileg világosabbá teszik a szöveget. Elnök: Kíván-c még valaki szólni? Ha senkisem kíván, a vitát bezárom. Méltóztatnak talán hozzájárulni, hogy a módosítást elfogadott­na'c jelentsem ki, (Helyeslés.) s így a 75. sza­kasz a javasolt módosítás szerint fogadtatik el. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 76. § t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 77. §-t). Perczel Béni jegyző: Bánó József! Bánó József; T. ház! Miután a törvényt nem csupán az ország egy részére hozzuk, ha­nem az országnak egész területére, bátor va­gyok a t. házat a, következőre kérni. A felső vidéknek, a felsőbb megyéknek legnagyobb ré­szében az Amerikába kivándorlás oly nagy mér­veket ölt, hogy például magából Sáros vár­megyéből fix 15—16 ezer ember van Ameriká­ban, és ennek következtében az odavaló birto­kosok többnyire G-alieziából szoktak munkásokat behívni. Ezen munkások közt akad igen jóra­való ember, és azt használják erdő-, vagy mező­őrnek is. Ennek az az előnye van a felföldön, hogy ennek az idegen embernek nem lévén a faluban semmi rokonsága, többnyire a legiobb erdő-, vagy mezőőr szokott lenni. A n l. sza­kaszban az áll, hogy a mezőőrnek magyar állampolgárnak kell lenni. (Helyeslés.) Hiszen magát az eszmét, hogy magyar állampolgár legyen, én is helyeslem, de méltóztassanak tekintetbe venni ezeket a körülményeket a fel­földön, és talán ez idő szeiint elállani attól a követelménytől, hogy a mezőőr magyar állam­polgár legyen. (Ellenmondás.) További megjegyzésem is van e szakaszra. Itt olyan qualifikáczió kívántatik a mezőőrtől, KÉPVH. NAPLÓ 1892-97. XV. KÖTET. hogy félek tőle, hogy nem lehet mindenütt megtalálni azt az egyént, ki ily qualifikáczióval bír, a ki gondnokság, vagy csőd alatt nem áll, bűntett, vagy vétség miatt vád alá helyezve, vagy általában szabadságvesztés büntetése alatt nincs. (Felkiáltások: Es helyes!) Ez igen jó, de méltóztassék megengedni, például ma is tárgyal­tunk egynéhány esetet, a melyekben az illetők szintén bűntett, vagy vétség miatt vád alá vannak helyezve. Utoljára is igen furcsa dolog, hogy ezek ne lehessenek csőszök. Azt hiszem, hogy abban a kifejezésben, hogy erkölcsi tekin­tetben kifogás alá nem esik, minden meg vau mondva. Ez az én véleményem, ezért ezt a qualifikácziót kérem kihagyni. (Felkiáltások: Maradjon /) Elnök: Kíván valaki szólani? Szalay Károly: T. ház! Nemcsak nem sokallom, hanem bizonyos tekintetben keveslem azt a qualifikácziót, a mely a 77. §-ban említ­tetik. Megmondom, miért. A 80. §. oly kivéte­les hitelességgel ruházza fel a csőszt, hogy an­nak személyében a hitelesség minden garancziá­jának meg kell lenni. A legkevesebb, a mit kí­vánnék, az volna, hogy a »bűntett« szó előtt »nyereségvágyból eredő« szavak hagyassanak ki, illetőleg változtattassék meg a §. ekként: »Mező-(hegy-)őrként az eskethető fel, a ki magyar állampolgár, gondnokság vagy csőd alatt nem áll, bűntett vagy vétség miatt vád alá helyezve, vagy általában szabadságvesztés bün­tetése alatt nincs, bűntett, vagy nyereségvágy­ból eredő vétség miatt elítélve nem volt« stb. Mert ha a szakasz eredeti szövegében meg­marad, megtörténhetnék, hogy valamelyik köz­ségnek gyilkos csősze volna. Furcsa helyzetet szülne, ha csak a nyereségvágyból eredő bün­tettet vennők be ide, mig a vétséget megjelölés nélkül hagynók. Hisz akkor megtörténhetnék az is, hogy a csősz, mert például becsületsértésbe keveredett, mellőzendő volna, a mi pedig nem volna elegendő ok. Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Kabos Ferencz előadó: T. ház! Kérem, méltóztassék a 77-ik szakaszt azon módosítással elfogadni, melyet Szalay Károly t. képviselő­társam tett, ezt azonban még egy másik módo­sítással kell kiegészítenem. (Halljuk! Halljuk!) Ha jól értettem, csak a »bűntett és a nyereség­vágyból eredő vétségeU kérte felvétetni, pe­dig nyereségvágyból eredhet a bűntett is. A helyes szövegezés tehát a következő volna: »Minden bűntett vagy nyereségvágyból eredő vétség« stb. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Elnök: Kíván-e valaki szólni? Ha senki­sem kíván szólni, a vitát bezárom. Bánó József: Visszavonom indítványomat. Elnök: Bánó József képviselő úr vissza­70

Next

/
Oldalképek
Tartalom