Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-286

550 286. országos ülés 1894. jakuár 31-én, szerdám. intézmény bir. Azt hiszem, ha czélszerüségi szempontok csakugyan felmerülnek, ez összeköttetést rendeleti úton mindig lehet szabályozni, s meg lehet mondani, hogy micsoda kapcsolat, vagy viszony áll fenn a mezőrendőrség és a csendőrség közt. (Úgy van! jobb felöl. ) Én tehát arra kérem a t. házat, méltóztassanak ezt inkább czélszerüségi szempontokból megítélni, és e kérdés megoldását inkább a rendeleti útra terelni, de semmiesetre sem e javaslattal kapcsolatba hozni. Makfalvay Géza képviselő úr indítványt tett, mely szerint az »illetőleg« szót akként véli niagyarázandónak, hogy a törvény szövegéből ne magyaráztathassék ki az, hogy itt vagylagos dologról van a szó, hanem, hogy minden község okvetlenül tartozik hegyőröket alkalmazni. Ezt a magam részéről szintén elfogadandónak tartom. Szinay Gyula t. képviselőtársam indítványát azonban nem tehetem magamévá azért, mert már tegnap voltam bátor jelezni, hogy ha mi fórumokat állapítunk meg czélszerüségi kérdések megoldásánál, ez oly hosszadalmasságokkal járna, hogy megbontanák ezzel a gyors és hatékony intézkedést, mely itt-ott az egyes községekben igen kívánatos. Én e szempontból tartom a javaslat szelleméi megítélendőnek, s azért kérem a t. házat, méltóztassék az eredeti szöveget Makfalvay Géza és Ivánka Oszkár módosítványaival fogadni el. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az előadó úr kíván nyilatkozni. Kabos Ferencz előadó: T. ház! E szakaszhoz beadott összes indítványok méltatására nem kívánok kiterjeszkedni azért, mert azokat, miket Miklós Ödön államtitkár úr elmondott, magamévá teszem. Csak egyetlenegy megjegyzést teszek a Makfalvay Géza képviselő úr által beadott indítványra a?on czélból, hogy a t. házat egy esetleges tévedéstől megóvjam Ez indítvány tudniillik kötelességévé kívánja tenni a hegyközségeknek, hogy őrök tartassa nak. Ez fölösleges intézkedés volna, mert a 24. §-ban már kimondottuk, hogy a hegyközségek kötelesek a szőlők közös őrzéséről gondos kodni, de azt nem mondtuk ki kötelezőleg, hogy a szőlőbirtokosok hegyközséget alkossanak. Minthogy pedig a törvényjavaslat keretében arról is kellett gondoskodni, hogy 'ezeknek jogai is megóvassanak, azért vette be a bizottság a javaslat 74. § ának első bekezdésébe azt, hogy ily helyeken a hegyőrök alkalmazásáról is az elöljáróság tartozik gondoskodni. E szempontokból kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a szöveget elfogadni úgy, a mint az van. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Kíván még valaki szólani,! ház? Kolozsváry-Kiss István: T. ház! Csak a ezímhez van egy észrevételem, hogy minek hívjuk és nevezzük a mezőőrt. (Halljuk! Halljuk!) Bátor vagyok egy indítványt tenni annál is inkább, mivel a törvény (Nagy zaj.) azt a jo got adja meg a mezőőrnek, hogy első fórumon ő becsülje fel a kárt. Nézetem szerint jó* volna tehát azon czímet adni a mezőőrnek, a mi már a mi vidékünkön és fiz Alföldön divatban van, s ez a »pusztabíró« czím. (Nagy zaj és ellenmondások a jobb és baloldalon.) Van kérem ebben a törvényjavaslatban nagyobb abszurdum is, mint az, a mit én most mondtam. (Hosszas derültség.) Nálunk nagyobb birtokoknál a puszták rábízattak egyes egyénre, a ki azokra felügyelt, és annak nálunk a neve »pusztabíró« volt, a ki csősz s gazda is volt egy személy ben, (Nagy derültség.) s hol gazdagabb volt a puszta, ott volt külön csősz; de a mint a szegény községekben és egyházaknál a pap is maga harangozott, épúgy az egyes homoki pusztáknál is megtörtént, hogy minden ti^zt egy személyben volt egyesítve. Az én intenczióm nem más, mint az, hogy mivel az egyszerű, csősz fogalmához igen alantas állás fűződik, szokatlan, ha azt a| jogot adják meg neki, hogy az első fórumon a kárt felvegye. (Zaj.) »Mezőőr«, kérem, ez a bakter fogalma. (Nagy derültség.) Engedelmet kérek, én a gyakorlatból beszélek. (Nagy derültség.) Ha azt akarjuk, hogy a mezőőrnek tekintélye legyen, méltóztassanak neki jobb elnevezést adni, de az bizonyos, hogy az illető,' ha kárt becsült, akárhogy csűrjük csavarjuk is a dolgot, bírósági funkcziót végez. Ezért ajánlom, hogy nevezzük becslőbírónak, (Zaj.), vagy mezőbírónak ; mert a »bíró« határozottan ősi elnevezés. Ott van a szolgabíró, a pusztabíró, a falusi bíró és a hegybíró. (Zaj.) Valamikor borbírák is voltak a mi vidékünkön, a kik beszedték és kezelték a község borát. (Zaj.) Ez, legalább a nép közt, nagyon ismert elnevezés. (Zaj.) Nem kell azért királyi bírónak lennie, s mert még koldusbíró is van, (Zajos derültség.) ajánlom a »mezőbíró« elnevezést a t. ház figyelmébe. (Zaj.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha nem, akkor a vitát bezárom. (Helyeslés a jobboldalon.) Következik a szavazás. (Halljuk! Halljuk!) Az első kérdés az lesz, méltóztatnak-e a IX. fejezetnek Bernáth Dezső képviselő úr által tett s most felolvasandó indítványára való tekintettel a bizottsághoz való küldését elhatározni : igen vagy nem? Ha ebben a kérdésben úgy méltóztatnak határozni, hogy az visszaküldessék, úgy természetesen az összes módosítások éles-