Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-286

•28C. országos ülés 18W. január 81-én, szerdán. 535 A második esetben az előadónak äz volt a javaslata, hogy Sima Ferencz országgyűlési kép­viselő úr mentelmi joga függesztessék fel. Ezzel szemben ellenindítvány nem tétetett. Igaz, hogy nem egyhangúlag, hanem szótöbbséggel hozta meg a bizottság e határozatát. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Méltóztassék a háznak bölcs belátása sze­rint dönteni, a magam részéről a bizottság ne­vében csak íinnnyit kivánok kijelenteni, hogy úgy ebben az esetben, mint máskor is a bizott­ság teljesen részrehajlatlanúl jár el, és tudatá­ban v;m annak a fontos feladatnak, a melyre vállalkozott, és túrija, hogy a képviselőknek mennyire értékes joga felett ítélkezik, azért soha­sem párt-, vagy személyes indokok vezették, ha­nem mindig objektíve és lelkiismerete szerint határozott. (Helyeslés jobb felöl. Felkiltások; Sza vazzunk!) Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Felkiáltá­sok a hal- és szélsőbalon: Szavazzunk!) Ha senki­sem kíván szólani, akkor a kérdés az, méltóz­tatnak-e Sima Ferencz képviselő mentelmi jogát ezen eset alkalmából felfüggeszteni: igen, vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadván, Sima Ferencz mentelmi jogát felfüggeszteni kívánják, szíveskedjenek fel­áll ani. (Megtörténik. Nagy derültség. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Kisebbség!) E szerint kijelentem, hogy a ház többsége a bizottság ja- i vaslatának mellőzésével, Sima Ferencz mentelmi j jogát nem függeszti fel. (Helyeslés.) Következik mpirend szerint a mentelmi bizottság 576. sz. jelentése, gr. Teleki Domokos j országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Schóber Ernő jegyző (olvassa a mentelmi bizottság jelentését). Elnök: Kíván-e valaki szólani? Ha senki sem, kéidem a t. házat, méltóztat k-e a men­telmi bizottság jelentését elfogadni? (Helyeslés.) Gondolom, kijelenthetem, hogy a ház gr. Teleki Domokos országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik napirend szerint »A mező­gazdaságról és mezörendőrségröi szóló törvény­javaslat (Írom. 440, 551.) részletes tárgyalásának folytatása, és pedig a VIIL fejezet 61. szakasza. Schóber Ernő jegyző (ohassa a vili. fejezet czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 61. szakaszt. Zaj). Elnök: Csendet kérek, így nem lehet tár­gyalni. (Felkiáltások a szélsőbalon: Nincs itt a mi­niszter !) Itt van a miniszterelnök úr és az állam ­állam-titkár úr, egyébiránt a házszabályok ezt nem rendelik. Kíván-e valaki a 61. §-hoz szólani? Hentaller Lajos jegyző: B. Andreánszky'' Gábor! B. Andreánszky Gábor: T. ház! Nem elégséges, hogy valamely törvényt az ország­gyűlés mindkét háza elfogadjon és azt a korona szentesítse, hanem kell, hogy a törvénynek fo­ganatja is legyen, és azt végre is kell hajtani. A hegyközségekről szóló fejezet az a fejezet, a melynek rendelkezései legkevésbbé fognak végre­hajtatni, ha csak a t. földmívelési kormány az eddiginél rendszeresebb és nagyobb szabású akczióval nem támogatja a szőlő- és faültetést. Véleményem szerint minden borvidéken az összes szőlőbirtokosoknak lehetőleg alkalmat, kell adni arra, hogy az amerikai szőlőfaj ültetés sikerét a saját szemükkel láthassák. Ha lehetséges volna, minden községben legalább száz-kétszáz tőkét kellene elültetni, mert egy szőlőfiirtökkel gaz­dagon megrakott amerikai ojtvány sokkal na­gyobi) kedvet ébreszt és sokkal nagyobb bizal­mat kelt, mint a vándortanítóknak száz és száz teoretikus előadása. Véleményem szerint tehát, hogy e törvényjavaslatnak rendelkezései végre­hajthatók legyenek, minden borvidéken haladék­talanul fel kell állítani ilyen amerikai szőlő­telepet: a hol a szőlőbirtokosság a saját sze­meivel győződvén meg az amerikai szőlőfajok művelésének eredményéről és sikeréről, egyúttal megtanulhatják az e körűi való müveletet, és ezen műveletnek egyes mesterfogásait. Gr. An­drássy Sándor t. képviselő urnak tegnapi fel­szólalásában annyiban igaza van, hogy nem le­het ilyen szőlőiskolát minden községben felállí­tani, és nem lehet ezt tanítani minden községi iskoláb m, mert igen sok községben senki sem ért hozzá, és tanítani valamit, a mit az ember maga sem tud. teljesen lehetetlenség. De abban nem osztozom Andrássy Sándor t. képviselő­társam véleményében, mintha itt valami óriási inteiligencziára vagy szakértelemre volna szük­ség. Kaputos munkásokat a szőlőbe beállítani nem lehet; nekünk szőlőmunkásokat kell nevel­nünk, és ezen szőlőmunkások nevelése első sor­ban állami feladat. Egy csak kissé ügyesebb kezű szőlőmunkás igen könnyen elsajátíthatná azt a munkát, mert hiszen nem boszorkányság sem az ojtá<, de az ültetési módok egyike sem, és minden egyetemi előkészííltség nélkül is meg­lehet azt tanulni, ha van mód reá. A mint tehát már említettem, minden borvidéken kell felállí­tani ilyen állami mintatelepet és szőlőiskolát, egy munkásnevelő intézettel együtt. Ezen munkás­nevelő intézetbe azután a kerület egyes hegy­községei küldenének egy-két ügyesebb munkást, a kik eltanulnák azokat a müveleteket, és haza menvén, otthon kötelesek volnának tanítani erre a mesterségre a hegyközség äpraját-nagyját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom