Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-285

285.. országos Blés 1894 :. íanuár 3(Mn, Kedden. 52í §-nál fogok megfelelő raódosítványt indítványozni. Elnök: A képviselő úr visszavonván módosítványát, marad az eredeti czím. A kérdés már most az, mé!tóztatik-e a ezíiu után új sznkaszál, melynek száma esetleg később lesz megállapítható, elfogadni a Herman Ottó képviselő úr által benyújtott szöveget? Méltóztassék azt meghallgatni. Hentaller Lajos jegyző (olvassa a szöveget). Elnök: Kérdem, méltóztatik e ez új szakaszt elfogadni; igen vagy nem? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el, Schóber Ernő jegyző (olvassa az 50. §• t). Hentaller Lajos jegyző: Herman Ottó! Herman Ottó: t. ház! Egész meghatottsággal veszem azt a védelmet, melyben itt Ugron Gábor képviselő úr az állatokat, részesítette, mert hisz én magam nagyon közel állok az állatvédelemhez, a mennyiben az első állatvédő egyesületet magyar alapon én iparkodtam létrehozni. (Éljenzés.) De az én képviselőtársam félreértett, mert az irtás emberi szempontból tökéletesen keresztülvihető. Angliában ki tudják irtani a farkast.; ismerünk szigeteket, hol bizonyos állatok kipusztítása határozottan sikerűit. De vannak oly állatok, a melyek ellen a legintenzívebb irtással sem bírunk boldogulni, úgy, hogy az irtó eljáiás, más értelemmel és hatással, mint korlátozással, nem is bírhat. Már pedig, hogy olyan állatok kiirtására, a melyek bizonyos évszakokban, vagy bizonyos évfolyainatokban óriási mennyiségre szaporodnak fel, mint a mezei poezkok és mások, s melyek a gazdát érzékenyen károsítják, ne törekedjünk, a menynyire lehető, azt én csakugyan nem fogadhatom el. Azt pedig még kevésbbá fogadhatom el, hogy a törvénybe való annak megállapítása, hogy miképen kell ezeket az állatokat irtani. Az eljárás egészen más; a törvény mondja ki az elvet, hogy a mi káros a gazdaságra, az eltávolítandó: a többi, mint tapasztalati szak, más tanácskozás rendjére és sorára tartozik. Ennyit viszonzásul; azonban magához a szakaszhoz is van egy módosításom, mely, azt hiszem, csakugyan elfogadható. Az 50. §. rendelkezik a cserebogárirtásról is, mégpedig egész általánosságban, hogy a cserebogár ir tandó, de, t. ház, az enthomológia minket arra tanít, hogy van esztendő, melyben a cserebogár kisebb-nagyobb mértékben fordul elő; néha több, néha kevesebb, s azután következnek évek, mikor tömegesen jelenik meg 8 jelentékeny kárt okoz. Ha itt a szakaszban csupán az áll, hogy a cserebogár irtandó, akkor az illető közigazgatási közeg, mely ellenőriz,, valahányszor csereKÉPVH. NAPLÓ. 1S92 — 97. XV. KÖTET. bogarat észrevesz, megköveteli, hogy induljanak el az irtásra, még ha nincs is kártékony számban. Hogy egy konkrét példát hozzak tel, Zemplén-? megyében megtörtént, hogy sáskaveszedelem idejében egy igeE buzgó megyei tisztviselő egy egészen másnemű sáskát, mint a kártékonyt irtatott, mert valamivel nagyobb mértékben }elentkezett, a nélkül, hogy kárt okozott volna. Buzgóságában megzaklatta az egész vidéket, s kényszerítette, hogy irtsa. Minthogy az egyszer biológiailag áll, hogy a cserebogár, mely évenkint megjelenik kisebb számban, a nélkül, hogy kártékony volna, csak akkor kártékony, ha tömegesen jelenik meg: az irtási eljárás csak akkor van indokolva, mikor kár fenyeget. Kérem tehát a t. házat, hogy az 50. §-ban a »cserebogár« szó után tétessék; »tömeges megjelenésük alkalmával^ Ez ellen nem lehet kifogást tenni, s esetleg nagy zaklatásnak veheti elejét. (Helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólni? Ha nem: a vitát bezárom. A kérdés az, méltóztatik-e elfogadni a szöveget az ajánlott pótlással? (Igen!) E szerint kijelentem, hogy az 50. szakasz a Herman Ottó képviselő úr által beadott módosítással fogadtatik el. Következik az 51. § Schóber Ernő jegyző (olvassa as 51. §-t). Hentaller Lajos jegyző : Ivánka Oszkár! Ivánka Oszkár: Az 51. §. a következőt mondja : (OUassa.j »Minden birtokos köteles birtoka egész területén a szerb tövist virágzás előtt, az arankát pedig megjelenése után azonnal alkalmas módon irtani.« Ez ismét egy furcsa kifejezés, hogy »azonnal,« mert akkor a lüczernásokban ott kellene valakinek lesnie, hogy mikor jelenik meg az aranka. Indítványozom tehát, hogy e szakaszból ezen szó >azonnal«, hagyassák ki. Azonban a kihágásoknál gondoskodni kell arról, a mi szintén nincs meg a törvényben, hogy ha valaki 8 nap alatt az aranka irtására félszólittatván ennek eleget nem tesz, megbírságolandó. Erről a törvényben gondoskodva nincsen Különben majd a kihágási fejezetnél lesz szó a dologról; egyelőre csak azt ajánlom, hogy kihagyási indítványomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslések.) Ugron Gábor: T. képviselőház! Én az eredeti szövegezést fogadom el, mert ez az »azonnai« nem azt jelenti, hogy rögtön megjelenés után kell az irtáshoz fogni, hanem lehető gyorsan. A szerb tövisnél s különösen az arankánál áll az, hogy a kiírtásnak megvan a maga ideje, a mennyiben a virágzás előtt kell irtani, mert virágzás, vagy magzás után az irtás már nem elégséges, mert azon helyeken