Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-285
885. országos Blé« 1894 január 80 án, kedden. 515 az eredeti szöveget megtartani: igen, vagy nem? A mennyiben azt elfogadni méltóztatnak, az ecetben a Szalay Károly képviselő úr módosít ványa elesik. Ha pedig nem méltóztatnak ;izt elfogadni, akkor a Szalay Károly képviselő úr módosítványa következik szavazásra. Külön lesz még határozat hozandó az Ónody képviselő úr által pótlásként ajánlt részre nézve. Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik ezen második bekezdés második sorában az eredeti szöveget kívánják fentartani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége az eredeti szöveget fogadta el, és így Szalay Károly úr módosítása mellőztetett. Végre, t. ház, Önody Géza képviselő úr azt ajánlja, hogy a második bekezdés végére a következő pótlás tétessék: »mely díjazás azonban évi 30 forintnál kisebb nem lehet«. A kérdés tehát az, méltóztatik-e a második bekezdéshez javasolt ezen pótlást elfogadni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóz tassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége Onody Géza képviselő úr pótlását nem fogadja el. A harmadik bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Folytatjuk a tanácskozást. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 45. §-t, mely észrevétel nélkül ellogadtatik; olvassa a 46. §t.): Bessenyey Ferencz! Bessenyey Ferencz: T. ház! A mennyire helyeslem ezen szakasz első bekezdésének eleő diszpoziczióját, oly kevéssé elégít ki annak második része, jelesen az, a mely a selyemtenyésztés érdekében a szederfa tenyésztésére vonatkozik. Nem elégít ki pedig azért, mert nálunk a selyemtenyésztés még csak kezdetleges állapotban van és minden erővel oda kell törekednünk, hogy ez az ipar minél szélesebb kiterjedést nyerjen. Hiszen ha méltóztatnak visszaemlékezni, 14 év előtt a selvemgubó beváltásából még csak 2000 frt folyt be évenkint és már a múlt évben 1,300.000 írtnál tekintélyesebb öszszeget tett ki az, a melyet igazán oly egyének kaptak, a kiknek legnagyobb szükségük van a keresetre, és pedig olyan időben, a midőn más téren keresni egyáltalán nincs alkalom, és keresték ezt az összeget olyanok, a kik koráknál fogva vagy még, vagy már nem képesek megélhetésüket más úton biztosítani. Méltóztassanak figyelemmel kisérni, hogy a polgárosított katonai őrvidéken a legszebb lendületet vett a selyemtenyésztés, és miért? Nagyon csalódnék, a ki azt hinné, hogy azért, mert talán a községek szegények. Ellenkezőleg, a, községek igen vagyonosak, hanem igenis azért állott be e lendület, mert annak idején a katonai hatóságok a szederfa ültetésre és az utak befásítására végtelen nagy gondot fordítottak, úgy, hogy mostan, midőn ezen jövedelmi ág is megnyílt megtalálják a módot és alkalmat az emberek arra, hogy ezen kereseti ágból hasznot húzzanak. Ezért nem tartom én kielégítőnek ezen törvényjavaslatban, hogy csak ott fordíttassák ktílöuös goud a szederfa tenyésztésére, a hol a selyemtenyésztés űzetik, mert ez még nagyon csekély része hazánknak, vagy pedig ott, ahol az sikeresen volna űzhető, — a mint a törvényjavaslat mondja, — mert hol volna sikeresen űzhető másutt, mint a hol a szederfa yan ? így bátor vagyok ezen szakass első bekezdésének második része helyett, a helyett, hogy : »oly vidékeken pedig, a hol a selyemtenyésztés űzetik, vagy sikeresen volna űzhető, a szederfa tenyésztésére különös gond fordíttassák «, a következő módosított szöveget ajánlani: »és hogy mindenütt, a hol a szederfa-tenyésztésre úgy a talaj, mint az éghajlati viszonyok alkalmasak, a selyemtenyésztés érdekében a szederfa tenyésztésre különös gond fordíttassák.« Ajánlom módosítványomat elfogadásra. (Helyeslés.) Bernáth Dezső jegyző: Ivánka Oszkár! Ivánka Oszkár: T. ház! Talán szükséges volna abból a czélból, hogy több legyen a valószínűség arra, hogy a helyes módosítások nem minden esetben szavaztatnak le, a folyosón is előlegesen megkisérleni a kapaczitálást, mivel olyanok is bejönnek szavazni, a kik nem hallgatják azon érveléseket, a melyek a módosítások mellett elmondatnak, s akkor természetesen nincsenek tájékozva az iránt, hogy mire szavazzanak. Mivel azonban az én módosításom stiláris lesz, remélem, hogy a miniszter úr is hozzá fog ahhoz járulni. Azt mondja a 46. szakasz: (Oltassa.) »A községi faiskolákban tenyésztendő facsemeték minőségét a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg.« Nekem a »minőség« szó elíeD van kifogásom. A »minőség* nem a fajt jelzi, hanem azt, hogy erős, vagy gyenge, sugár, vagy törpe. Ez a kifejezés tehát itt ninca helyén. Általában a többi szöveg irálya sem jó. (Olvassa.) »A községi faiskolákban tenyésztendő facsemeték minőségét a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg, úgy azonban, hogy minden faiskolában a vidék befásítására alkalmas több fanem, s néhány kiválóan alkalmas gyümölcsfaj is tenyésztessék.« E helyett sokkal egyszerűbben s helyesebben hangzanék a következő szöveg: »A törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg, hogy a vidéken legjobban díszlo fa- és gyü-