Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-285

285. orsiágos filés 1894. .fannár 30-án, kedden. 511 és pedig- ei*edményesen. Ép azért szeretném e 43. §. fentartäsát. Még azt sem tudnám nagyon helyeselni, a mit Ivánka Oszkár t. barátom mond, hogy t. i. hagyjuk el a terület kijelölését; ebbe azonban még belenyugodnám. De a mi a többit illeti, tapasztalatból beszélhetek, mint oly megye lakosa, a hol az ügy már nagyobb arányokat öltött. Nálunk mír 20—25 évvel ezelőtt megkezdődött a fiiiskolák berendezése, mégpedig úgy, a hogy Makfalvay képviselő ár mondta. Már akkor nálunk sokkal jobb alapon, mint most kontempláltatik, minden községben létesült faiskola és pedig úgy, hogy a gazdasági egyesület tartott egy ambuláns felügyelőt. Mindamellett el kellett tekintenünk a sxétdarabolásoktól S a járási iskoláknak sem volt eredménye. Most pedig, minthogy a miniszter úr bölcseségéből ezt czentralizálták, mondhatom, hogy nagy eredményt tudnak felmutatni azon faiskolák, melyek direkte a minisztérium kezelése és felügyelete alatt állanak. Sőt mást is mondok; nem elég, hogy a faiskolák meglegyenek és a gyümölestenyésztest propagálják, de abban az irányban is kell gondoskodni, hogy anRak termékeit pénzzé lehessen tenni. Az idei tapasztalásból mondom, hogy abból, hogy ezen ügy centralizálva van és ambulatorius úton a czentrumból történik az intézkedés, reánk nézve igen nagy haszon háramlik, mert oly kereseti forrást nyitott nekünk a miniszter úr ez idén is oly dologból, a mely különben ott elromlott volna, hogy csak hálával tartozik neki az egész közönség, a mely most már ezen az alapon tovább mehet. Ennélfogva én azt késem, tessék szorosan ehhez ragaszkodni és az eredeti szöveget megtartani. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólani? B. Jeszenszky László: T. ház! Csupán Bernát Béla t. képviselőtársam módosításával akarok egy pár szóval foglalkozni. Sajnálom, hogy az itt felmerült ellenvélemények daczára, azt hiszem, ezt az indítványt el kell fogadni, és csakis itt kell elfogadni. Úgy a t. miniszter úr, mint Szalay Károly t. képviselőtársam és a többiek is a módosítvány érdemére nézve tévedésben vannak, mart mindig arról beszéltek, hogy a szőlőnek újjáalakítása, újjáteremtése miatt van ez a módosítás. Én azt hiszem, hogy nem. Ázt nem is kívánhatja a módosítvány benyújtója, hogy ezen községi faiskolákban termeljenek annyi szőlővesszőt, hogy a kiveszett szőlőket be lehessen velők ültetni, vagy talán el is adhassanak belőle. A czél szerintem az, hogy azt a gyermeket megtanítsák a szőlővel bánni. Az mindegy, hogy a ripáriába fog-e oltani, és chasclast fog-e beleoltani vagy mást; a fődolog az, hogy hozzászokjék az oltáshoz, a nyeséshez, az egyes mívelési ágakhoz és nem az adaptáezióhoz. Ha az illető ültetni nem tud, hiába választotta meg jól a vesszőt, az sohasem fog megeredni. Még egy ok van a mellett, bogy annak a gyermeknek ezt itt kell megtanulnia; mert ha nem tanulhatja a községi faiskolában, hanem mint ma is van, künn a szőlőhegyekben, az iskolás gyermekek oda ki nem mehetnek, azt a tanterv sem engedi, hogy ők oda kivitesse iek. Lesznek néhányan, a kik bemennek a központokba tanulni de az igazi munkáserő, a napszámos erő nem fogja tudni. Az drágítja ma is a szőlőmívelést és a szőlő újjáalakítását, hogy nincs hozzávaló értelmes és képzett munkaerő. B. Andreánszky Gábor t. képviselőtársam azt mondta, hogy oda szakközeg és értelem kell. Hát a gyümölcsfatenyésztéshez, a csemete-tenyésztéshez nem kel! szakképzettség, nem kell értelem? Azt mindenki tudja? B. Andreánszky Gábor: Nem én mondtam! B. Jeszenszky László: Én azt hiszem, a mint a §. is kimondja, hogy a tanító legyen ezzel megbízva, mert azon községekben, hol szőlők vannak, a tanító a szőlőt valószínűleg jobban fogja érteni, mint az egyéb facsemetéket. Ezért nem ugyan kötelezőleg, de olyan helyeken, hol a közbirtokossági tanács többsége erre hajlandó, elfogadható volna Bernát Béla t. képviselőtársam módosítványa, a melyet ez okból pártolok. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Szemere Huba: T. ház! E szakasznál csupán egy megjegyzést óhajtok koczkáztatni Bernát Béla t. képviselőtársam indítványára vonatkozólag. (Halljuk!) Megvallom, hogy indítványát magamévá nem tehetem, mert azzal, ha szőlőiskolát akarunk felállítani egyes községekben, mit akarunk elérni? Azt, hogy a szőlőszetet fejleszszük hogy különösen a fiatalságnak, az iskolás gyerekeknek a képzettségét fejleszszük. Nézetem szerint azonban sem a tanítók közt, sem egyáltalán a községekben olyan ember nincs, a ki a modern szőlőszeti elveket ismerné, a ki magát az ültetést tudná, sőt egyáltalában a legprimitívebb fogásokkal tisztában lenne. (Ellenmondások a szélső baloldalon.) De egyáltalában nem is lehet megkövetelni attól a tanítótól, bogy e téren tudjon ágy tanítani, a mint azt a mai modern tudomány megkívánja. Ezt, t. képviselőház, másként elérni nem lehet, csak úgy, ha a szakképzettséget arra hivatott egyének lehetőleg alaposan fogják tanítani. Meg vagyok győződve, hogy a miniszter úr a szakképzettség fejlesztésére mindent el fog