Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-285
285, omágos ülés 1894. Január SÖ-án, kedden. 507 Kosinczky Viktor úr, a tarczali vinczellér- I képezde igazgatója, érdekes előadást tartott, úgy, hogy a mit bátor vagyok most elmondani, nem is az én tudományom, hanem inkább az illető szakértő előadásának reprodukcziója. (Halljuk! Halljuk!) 0 azt mondta, hogy a kik azt hiszik, hogy a mostanában újonnan létesítendő szőlőket úgy lehet kezelni, mint a régieket, azok végtelenül csalódnak. A mostani szőlő kezelése intenzív szaktudományt igényel mindenki részéről, a ki azzal foglalkozik, (Heyeslés.) az utolsó vinezelíérnek ma úgy kell értenie hozzá, mint hajdanában talán igen kevés tanár értett. Ennélfogva egy indítványt és egy feliratot terjesztettünk e tárgyban a miniszter úr ő nagyméltósága elé, a melyben, mint a betelepítésnek sine qua non-ját, a szakértelem terjesztését kérjük, s egyszersmind néhány módot jelölünk meg, a melyek szerint e szakértelmet a népben fejleszteni lehet. Addig, míg az odavaló nép nem éri el azt a nivót, hogy kellőleg tudjon bánni az oltásokkal és a fa- illetőleg szőlő-iskolákkal, tökéletesen felesleges —nézetem szerint —- szőlőiskolákat, létesíteni, mert nem lesz abban egyéb, mint a mi most mindenütt a faiskolák helyén van, t. i. káposztásföldek stb. (Helyeslés.) Részemről t. képviselőtársam indítványát nem fogadhatom el. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki saólni, t. ház? Bernáth Dezső jegyző: Bernát Béla! Bernát Béla: Félreértett szavaim helyreigazítása czéljáből kérek szót. T. képviselő társam előadásával épen az én álláspontom helyességét bizonyította, mert én is azon nézetben vagyok, hogy igenis, a szakértelmet kell fejleszteni. Már pedig, ha mi községenkint szőlőiskolákat létesítünk, úgy annak a községnek lakossága közvetlenül megismerkedik a szőlőszettel. (Felkiáltások jobb felől: De kitől?) Ha felszólalásomat figyelemmel méltóztatott kísérni, úgy hallani méltóztatott, hogy a szőlőiskolák létesítése mellett egyik argumentumom épen az volt, hogy az iskolás gyermekeket már zsenge korukban megtanítja a szőlővel való liánásra a tanító, vagy vándortanító. (Egy hang a baloldalon: Az nem ért ho&zá.) Arról a kormánynak kötelessége gondoskodni. Épen e fejezet 45. §-a azt mondja, hogy a faiskola kezelője köteles a községi tanköteles gyermekeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr által a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg kiadandó utasítás és tanterv szerint a fatenyésztésben gyakorlólag oktatni. Ha mi a törvényben kifejezzük azt, hogy a község tartozik szőlőiskolát fentartani és a községi gyermekeket a szolőmívelésben gyakorlatilag oktatni: akkor szerény nézetem szerint épen a szakértelmet terjesztjük, mert lehetségessé teszszük, hogy azzal a kis iskolás gyermek is megismerkedjék és az e téren szükséges ismereteket elsajátítva, később mint hasznos szakértő munkás szolgálhassa ezen vidéket. Azt hiszem tehát, a t. előttem szóló nézete csak megerősíti az én álláspontomat, mert igenis tudom, hogy itt szakérielem szükséges. De vannak más fontos tényezők is. Szükséges a társadalmi tevékenységet ébreszteni, és odahatni, hogy ez így a haza javára mielőbb sikeresen megoldassák. Mert ha ily közvetlen intézkedésekkel a nép tevékenységéi, éberségét fel nem hívjuk, akkor pusztán szép szólamokkal szőlőinket regenerálni nem fogjuk. Ajánlom módosítványom elfogadását. (Élénk helyeslés bal felől.) Bernáth Dezső jegyző: Makfaivay Géza. Makfalvay Géza: T. ház! A 43. §. harmadik bekezdéséhez kívánok módosítványt beadni. Ezen harmadik bekezdés arról intézkedik, hogy azt, hogy valamely község faiskolát ne rendezzen be, vagy mily esetekben szövetkezzék más községekkel, a földmívelésügyi miniszter határozza meg. Nem tartom helyesnek, ha ily csekély érdekíí dolgokkal terheljük a központi közegéket. Nem tartom helyesnek először azért, mert ez először az adminisztráezió megdrágítására vezet; másodszor nem is tartom a földmívelési minisztériumot azon hatóságnak, a mely helyi érdekű dolgot, a melyről közvetlen tudomása ninc^, kellőleg elintézhessen. A javaslat ugyanis azt mondja, hogy a miniszter »a hatóság előterjesztésére-x; tehát vagy elfogadja a miniszter ezen hatóság informáczióját, és ezen esetben csakis a hatóság felterjesztése értelmében határoz, vagy nem fogadja el, s akkor olyasmi felett határoz, miről tudomása nincsen. Ha a hatóság előterjesztése az irányadó, akkot az intézkedhetik is, és én őszintén megvallva, a törvényhatósági bizottságot nem tartom azon közegnek, a mely ily csekély dolog felett helyesen intézkedhetik, mert a ki ismeri a közgyűlések természetét, tudni fogja, hogy ily esetben senkisem figyel oda, és az határoztatik el, a mit az előadó javasol. Legczélszerfíbb lenne, ha a közigazgatás berendezésének mai keretéhez alkalmazkodva ezt a közigazgatási bizottságra bíznók, ennek határozata ellen, ha valaki sértve érzi magát, f'elebbezésnek lenne helye a földmívelési minisztériumhoz. (Helyeslés bal felöl.) Azért a szakasz harmadik bekezdésében e szavak helyett: »azt a hatóság előterjesztésére a földmívelésügyi miniszter határozza meg« e szavakat indítványozom tenni : »e felett első fokban a közigazgatási bizottság, másodfokban a földmívelésügyi miniszter határoz«. (Helyeslés bal felöl.) Bernáth Dezső jegyző: Madarász József! (S4*
