Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-285
504 2 $»- ortKágoa ftléi ÍHM nak jogait is sértő igazságtalan és jogtalan visszaélések fordulnak elő az életben, melyek ezen fejezetben nincsenek felsorolva. Nézetem szerint a 36. §-ban ilyen bekezdésnek is kellene lennie: »A ki másnak földjén, vagy rétjén ösvényt, utat, csapást jogtalanul csinál, és ezen csapáson, ösvényen és úton gyalog, vagy kocsival jár, az megbüntetendő.* Természetes, liogy a büntetés kiszabásának azután azokban a szakaszokban van lielye, a melyekben meg van állapítva, hogy mi képez vétséget, és mi kihágást? Tegnap elkéstem azzal, hogy a Mak falvay Géza t. képviselőtársam indítványához általam most érintett értelemben almódosítványt nyújtsak be, és kérjem, hogy úgy az ő indítvány;!, mint az én indítványom szövegezés végett a a bizottsághoz útasíttassék, mert meglehet, hogy ez is helytelenül van szövegezve. Most tehát arra kérem a t. házat, méltóztassék meggondolni, hogy a Makfalvay Géza képviselő úr által beadott indítványt s az általam beterjesztett csekély módosítást tárgyalhatjuk, és elintézhetjük-e, vagy sem ma a nélkül, hogy az helyes szövegezés végett a bizottsághoz útasíttassék Ha elintézhetjük, akkor én részemről, midőn a t. ház határozni akarna, ezen pár sorból álló módosítványomat szintén beadom, és kérem a t. képviselőházat, hogy azt akár mint külön szakaszt, akár pedig a 39. § után, mint külön bekezdést méltóztassék elfogadni. Méltóztassék azonban meggondolni azt is, hogy misei ebben a fejezetben ezek iránt nincs rendelkezés, ez itt tétessék-e meg, vagy ha jobbnak látja a t. miniszter úr, a 4-2. §-nál vegyük elő? És a mig ezt megiennők, gondolják meg a t. képviselő urak jól, hogy nem kellene-e ezen törvényben más ilyen intézkedésnek is helyet foglalnia? Ez az, a mit a t. háznak tudomására kívántam hozni. (Helyeslések.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Ha nem, a vitát ezennel bezárom. Gr. Bethlen András földmivelésügyi miniszter: T. ház! Azt hiszem, legczélszerííbb módja volna < a kérdés elintézésének, ha a t. ház az eredeti szöveget el nem fogadná s ezen javaslatokat, esetleges tekintetbevétel végett, a bizottsághoz utasítaná. (Helyeslés.) Elnök: Megenged a miniszter úr, de jelez nem kell, hogy tévedésben van, mert itt nem eredeti szöveggel állunk szemben, hanem a 36. § után 37. íj-ként, Makfalvay Géza képviselő úr által ajánlott, és most Madarász József képviselő úr által javasolt szöveggel, esetleg új szakaszokkal. (Felkiáltások bal felöl: Ez egyre megy !) B. Andreánszky Gábor: Az iránt tessék megkérdezni a házat, hogy kívánja-e a javaslatokat a bizottsághoz utasítani, vagy nem? . január 80-án. kedden. f Ha nem, tessék megkérdezni, hogy elfogadja-e? Ha el nem fogadja azokat, akkor természetesen elesnek. Elnök : Fölösleges a figyelmeztetés. A vitát nekem he kellett zárnom s a vita bezárása után a miniszter úr szólhatott. A mennyiben pedig a miniszter úr kétségtelenül nem hallotta, a miről szó van, meg kellett mondanom tévedését. Most fog következni a kérdés feltevése, és pedig olyképen, hogy méltóztatik-e' hozzájárulni ahhoz, hogy úgy a Madarász József, mint Makfalvay Géza képviselő úr által a 36. §. után javasolt új szakaszok a bizottsághoz utasíttassanak: igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház úgy a Madarász József, mint Makfalvay Géza által beadott új szakaszokat a bizottsághoz kívánja utasítani. (H< lyeslés.) Következik az V". fejezet, Schóber Ernő jegyző (oh ássa az r. fejezet c imét, mely észrevétel nélkül eJfogadtatik. Olvassa a 37. §-t). Hentaller Lajos jegyző : Bernáth Dezső! Bernáth Dezső: T. ház! A 37. § utolsó alíneájában azt mondja, hogy: »Hol a tagosítás már megtörtént s nem minden birtokosnak van birtokához vezető útja, a még hiányzó útvonalakat a község az érdekelt birtokosok kérelmére létesíteni tartozik.« Ez helyesen van szerintem is, de a rákövetkező szakaszok tartalmából az az analógia vonható le, hogy az ilyen utak létesítése azok nak a költségére fog történni, a kiknek érdekében az út létesíttetni fog. Ezt a legnagyobb méltánytalanságnak és igazságtalanságnak tartom az illető birtokosokra nézve, mert igazságtalanság tortént rajtok akkor, midőn a tagosítás alatt az ő ottani birtokukból másoknak kiadatott az át, a nélkül, hogy nekik is kiadatott volna az. Már most tetézni ezt azzal az igazságtalansággal, hogy a létesítendő útvonalak kisajátítását az ő költségükre eszközöljék, azt hiszem, a törvényjavaslat nem is czélozza. Hogy az ilyen tévedéseknek eleje vétessék, bátor vagyok a 37. §. utolsó bekezdésében a következő módosítványt beadni: A 37. §. 3. bekezdésében e szavak után: ^érdekelt birtokos kérelmére« tétessék: »a,z illető község saját költségén*. (Ellenmondások jobb felöl.) Igenis a községére, és nem az érdekeltekére, mert az érdekelten már úgy is igazságtalanság történt, mikor a tagosítás alkalmával birtoka úgy adatott ki, hogy neki arra útja nincs. Ezt kívánom reparálni az által, hogy az út-kiadás ne az ő költaégén történjék, mert a maga költségén mindenki csinálhat magának utat. (Mozgás jobb felöl.) A kérdés csak az. hogy ez az igazságtalanság, a mely rajta megtörtént
