Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-284
488 28 *' a"" 881 *^* 81 és 1894. .faniiár Sfrén, hétffe. Elnök: A tanácskozás be lévén zárva, felteszem a kérdést. A 20. szakaszhoz Szalay Károly képviselő úr azon módosítást tette, hogy a »rendszerint« szó helyett tétessék: »ha a birtokosok közgyűlése máskép nem intézkedik*. A kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház a szakaszt eredeti szövegében: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Ha elfogadja, akkor Szalay képviselő űr módosítása elesett. Kérem tehát íizon képviselő urakat, a kik a szakaszt eredeti szövegében elfogadják, méltóztassanak fel állani. (Megtörténik. Egy hang: Ellenpróba!) Kérem azon képviselő urakat, a kik az eredeti szöveget nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a szakaszt elfogadta, és így Szalay Károly képviselő úr módosítványa elesett. Következik a 21. §. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 21. §-t). Bernáth Dezső jegyző: B. Jeszenszky László ! B. Jeszenszky László: T. képviselőház! A 21. §. hivatkozik az első fejezer 11. § ára. a mely vissza lett küldve a bizottsághoz, s mivel én már azon 11. §. rendelkezését nem találom helyesnek, azt hiszem, hogy a mely szakasz helytelenségből indul ki, az szintén helytelen. A 11. §-ban t. i. az mondatik, hogy a birtokossági közgyűlésnek jogában áll a 10. szakaszban említett teendőket a saját közegeire hízni s e czélból külön végrehajtó közeget választani. Azt hiszem, t. ház, hogy ebben a szakaszban a helytelenség csak az, hogy azt mondja ki, hogy »jogában áll«, nem pedig azt mondja, hogy »kötelessége«. Mert egy kis furcsaságot találok abban, hogy a közbirtokosság gyűlésezési joggal bír, némileg határozatot is hozhat a végből, hogy a legelők fel oszthatók-e, vagy nem, hogy a régi nyomásos vagy ugar-rendszert tartja-e fenn, de már a 10. §. szerint határozatait a községi elöljáróság hajtja végre s az állapítja meg az ugar, tarló, rét és legelő legeltetésének idejét, gondoskodik az apaállatok beszerzéséről s eltartásáról. Nem akarok abba belebocsátkozni, hogy mennyire van erre idejük az elöljáróság tagjainak, és mennyire hátrányos az, hogy még ily dolgokat bízunk a községi elöljáróságra, midőn azt maga a birtokossági közgyűlésnek szakközege sokkal jobban elvégezhetné, hanem csak tekintsünk egy példát A hol pl. az iparosság nagyobb számban van és nagyobb népszerűségnek örvend is, ott pl. egy népszerű susztert vagy szabómestert választanak meg bírónak, vagy esküdtnek, és ha a birtokossági közgyűlés kimondja, hogy apaménre, vagy bikára van szüksége, akkor el fog menni a vásárra az a suszter, vagy szabómester, és fog hozni olyan apaállatot, a melyért köszönetet fognának szavazni a kormánynak és a háznak, ha ezt a szakaszt így meghagyjuk, a hogy van. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbal felöl.) Azért kérem a t. házat, hogy ha ezen szakasz felett most akarnak határozni, méltóztassék elfogadni módosítványomat, melyet a szakaszhoz fogok benyújtani. Azt hiszem, az meg fog felelni a helyzetnek és czélnak, ha, mint hiszem, a bizottsághoz visszautasított 10. §-ban úgy a bizottság, mint majd utóbb a ház is kimondja azt a határozatot, hogy a közbirtokosságnak azt a jogát, mely szerint magának végrehajtó kö zeget választ, olykép állapítja meg, hogy erre köteles is. Módosítványom a 21. §-hoz így szól: A 21. §. első sorában e szavak: »a községi elöljáróság, illetve« hagyassanak ki, s akkor a szakasz első bekezdése így hangzanék: »A közös legeltetésre használt birtokokból, a birtokossági külön tanács (11. §.) megállapítja*, stb. A többi marad. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Bernáth Dezső jegyző: Ivánka Oszkár! Ivánka Oszkár: T. ház! Az első fejezet nem azért utasíttatott vissz;! a bizottsághoz, hogy annak minden szakasza módosíttassák, s különben is a 10. és 11. §-ok egyáltalán nincsenek semmi összefüggésben azzal az iránynyal, a mely irányban a t. ház a fejezet módosítását szükségesnek találta. B. Jeszenszky Lászlő: Akkor minek küldték a bizottsághoz ? Ivánka Oszkár: Mondom, nem azért utasíttatott a bizottsághoz a fejezet, hanem azért, hogy annak a nyomásos gazdálkodásra vonatkozó részét átdolgozza. Azok a rendelkezések pedig, melyek a 10. és 11 §-ban foglaltatnak, szerintem tökéletesen helyesek. Igen sok község van, sőt a községek legnagyobb része olyan, a hol mindenki közbirtokos és a közbirtokosságnak tagja a bíró és az egész községi elöljáróság, de a hol az intelligenczia oly alacsony fokon áll, hogy még ezenkívül egy külön bizottság megválasztása nagyon sok nehézségekkel járna. A hol az állapotok ilyenek, ott a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése teljesen megfelelő. A hol pedig az állapotok nem ilyenek, a hol a község nagyobb része, vagy nem is nagyobb rész.6, hanem egy része gazdaságilag nem érdekelt egyénekből áll, ott meg van adva a módja, hogy azok, a kik földbirtokkal bírnak, alakítsanak külön végrehajtó bizottságot. Ennélfogva ezen rendelkezést teljesen kielégítőnek és helyesnek tartom. Természetes tehát, hogy ezek után a b. Jeszenszky László képviselőtársam módosításához hozzá nem járulhatok.
