Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-284
284. ORSZÁGOS ÜLÉS 1894. évi január hó 29-én, hétfőn, Perczel Dezső elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Gr. Szapáry Gyula lemondása bizottsági tagságáról (Elnöki jelentés). Mezőgazdaság- és measőrendőrségről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, Hieronymi Károly, Lukács Béla, Josipovich Imre, gr. Bethlen András, b. Fejér váry Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök.' (Perczel Dezső alelnök elfoglalja as elnöki széket. Élénk éljenzés.) Méltóztassanak hely őket elfoglalni, az ülést megnyitom. A mai ölés jegyzőkönyvét Josipovich Géza jegyző úr fogja vezetni. A javaslatok mellett szólni kívánókat Sctaóber Ernő, az azok ellen jelentkezőket Hentaller Lajos jegyző urak fogják jegyezni. Olvastatik az utóbbi ülés jegyzőkönyve. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa az 1894. január hő 27-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Kérdem a t. házat, van-e megjegyzés a jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyv hitelesítve vau. Bemutatom gróf Szapáry Gyula országgyűlési képviselő levelét, mely szerint az államalapítás ezredik évfordulójának megünneplésére vonatkozó előterjesztés tárgyalására kiküldött bizottságban viselt tagsági állásáról lemond. Tudomásul vétetik. Az elnökségnek több előterjesztése nem lévén, következik a napirend: a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvényjavaslat (írom. 440, 451) részletes tárgyalásának folytatása, és pedig a % §. Ki következik? Hentaller Lajos jegyző: Szalay Károly, Szalay Károly: T. ház! Daczára annak, (Halljuk! Halljuk!) hogy ágy a t. miniszter urnak, mint a t. államtitkár úrnak tegnapelőtti nyilatkozatai (Halljuk! Halljuk!) aggályaimnak egy részét eloszlatták, és daczára annak, hogy helyeslem azon nézetet, hogy a törvényjavaslatnak első fejezete a bizottsághoz visszautasít tassék, mégis szükségesnek tartottam felszólalni, mert előttem szólt t. képviselőtársaim nyilatkozataiból azt tapasztaltam, hogy a tárgyalás alatt levő kérdés nincs határozottan és világosan preczizirozva. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! itt folyton a nyomásos gazdálkodásról hallottam beszélni, pedig nézetem szerint, magának a nyomásos gazdálkodásnak a kifejezése csakis arra szolgálhat, hogy a nézeteket félrevezesse, mert én úgy vagyok meggyőződve, hogy magának a nyomásos gazdálkodásnak rendezéséről e szakasz intézkedni nem is akar, valamint nem akar intézkedni arról a kormány, illetőleg a t. miniszter úr sem, mert ily intézkedés annyira belenyúlna a magánjogba, s anynyira sértené a tulajdonjogot, hogy meg vagyok róla győződve, minden ily igyekezet a képviselőház többségét szemben találná. Arról vagyok meggyőződve, hogy itt azon viszonyt kívánják rendezni, a mely előáll az úrbéri birtokoknál azért, mert bizonyos községekben, talán a községek legnagyobb részében, az úrbéri viszonyoknál fogva a szántóföldeken és réteken közös legeltetést szoktak gyakorolni. Az pedig, azt hiszem, annyira különböző dolog, mint ég ég.