Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-283

472 288. orsstftgus ttlés 1WML január 87-ó», sneomhftton. ezt a helyi értékek piacza mutatja, hol az ö inszolid befolyásuk idézte elő azokat az állapotokat, melyek már részben megérlelték a helyi értékeket a válságnak. Azok a föltételek, a melyek mellett e részvényeket piaezra szándékoznak bocsátani, olyanok, hogy az ö érdekük teljes megóvása mellett a vad ázsiotázs előmozdíttassék, és miután a legelső budapesti bankok már is kimondották, hogy ezeket a részvényeket sem depóba, sem kosztba el nem fogadják, az alapítók maguk vállalkoztak arra, hogy 5°/o mellett a névértéken kosztba veszik a répzvényeket, gondolván magukban, hogy maga a kibocsátási felpénz is biztosítja az ő befektetésüket, a többi úgyis tiszta haszon, a mit 5°/o kamaton künn hagyhatnak annál is inkább, mert ez a legjobb módja a részvények áremelkedését megcsinálni, és ők nagyon jól tudják, hogy a mértéktelenül magas árfolyamok csábítják leginkább a tudatlanokat a vásárlásra. És ezek a részvények azok, melyeket már pár nap múlva akarnak bevezetni a tőzsdén! Fájdalom, a mi tőzsde szabályzataink ajtót-ablakot tárnak mindennemű visszaélésnek, és a tőzsdetanács, 1 ár módjában volna, nem akadályozza meg a visszaéléseket, holott ily esetben köte lessége volna a kotirozást megtagadni, legalább addig, a mig egy évi mérleg nincs előtte.* Itt ismét a ezéggel foglalkozik, s azt mondja, hogy annak műveletei bizonyos válságnak-.vetik meg ágyát, melyekért első sorban a tőzsdetanács felelős, másodsorban a kormány, mely ezeket ungtűri. így uyilatkoznak más lapok is, melyekre azonban most nem reflektálok. Tény az, hogy másutt nemcsak a törvény szigora, hanem a tőzsde-szabályok szabatossága is útját állja annak, hogy a sajtóban kifejezésre jutott ilynemű tények helyt foglalhassanak. Hivatkozom e tekintetben a német tőzsdére, hol csak a l gutóbb is találkoztunk egy papir visszautasításával, csak azért, mert még egy évi mérlege sem volt kimutatva. így például visszaútasítoita a boroszlói villámod vasút papírjait, csak azért, mert, tudja azt, hogy a közönség a tőzsdei árfolyamot tekinti értékmérőnek, s azért meg nem engedhetönek tartotta, hogy ily papir jegyeztessék addig, míg legalább egy üzletév nincsen a háta mögött, s legalább egy mérleget nem tud felmutatni. De különben minden más tőzsde is, a budapestit kivéve, a bírálatot közvet lenül magának tartja fenn e tekintetben. A berlini tőzsdén, az úgynevezett »Ratk der Ahesten« bizonyos döntvényíéíében fektette ]e azon elveket, melyek mellett elfogadja a papírok kotirozását, a mely papírokra nézve visszaútasítási jogát mindig fentartotta. Ezeket elörebocsátva, a következő interpelláeziót intézem a kereskedelemügyi miniszter úrhoz; »lnterpelláczió a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a t. kereskedelemügyi miniszter úrnak 'arról, [hogy a budapesti árúés értéktőzsde tanácsa egyik legújabban alapított és a megalakulás után nyomban a tőzsdére bevezetett részvénytársaság részvényeinek kotirozása után a hó közepén szükségesnek látta egy öttagú bizottságot azzal az utasítással kiküldeti, tenne a bizottság javaslatot, hogy a tőzsdei szabályok miként volnának módosítandók oly irányban, hogy aggályokat keltő alapítások alkalmával jövőben a kotirozás megtagadható legyen ? 2. Tekintve, hogy a magyar kormányt a kereskedelemügyi miniszter útján közvetlen felügyeleti jog illeti meg a közintézményt képező tőzsdével szemben, és hogy e jogot a tőzsdén megjelenő miniszterbiztosok által különben is állandóan gyakorolja; tekintve, hogy e felügyeleti jognál fogva a kormányt befolyás illeti meg minden olyan rendszabályok és intézkedések megteremtése és életbeléptetése tekintetében, melyek a társadalom nagy rétrgeit és az egész közgazdaság életnyilvánúlásait érintik, és melyek hatással vannak a közgazdasági vállalkozás és a tőke-elhelyezés helyes vagy kártékony irányára és fejlődésére; tekintve, hogy a magyar kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságok alakítására és különösen az alapítók felelősségére és ezek nem készpénzbeli hozzájárulása és betéti értékének kípuliatolására vonatkozó intézkedései hiányosak és elégtelenek; tekintve, hogy tehát e törvény revíziójáig különös horderővel és fontossággal bírnak oly tőzsdei szabályok, melyek az értékpapírok és különösen a részvénytársaságok részvényeinek tőzsdei kotirozására vonatkozó feltételeket megállapítják és ellenőrzik, és melyek lehetőleg megakadályozzák, hogy a tőzsde, mint közintézmény, hivatalos közvetítőként szegődjék oly nem szolid és a nagyközönség jóhiszeműségét kiaknázó tőkevállalkozások mellé, melyeknél nem maga a vállalat, hanem kizárólag bizonyos fiktív értékeknek busás nyereséggel való piaezra dobása a czél: kérdem a t. kereskedelemügyi miniszter úrtól, hajlandó-e —* bár a tőzsde törvényes hatásköre szem előtt tartásával — de a magyar kormány felügyeleti jogának és az ebből folyó kötelességek teljes súlyával befolyását oly irányban érvényesíteni, hogy a kiküldött tőzsdei ötüs bizottság javaslata és az ennek folytán elkészítendő újabb kotirozási szabályzat a közforgalom érdekeinek és a pénzpiacz, különösen a részvénypiacz biztonságának egyaránt megfeleljen? 3. Hajlandó-e a miniszter úr az igazság-