Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-282

440 282. országros ölés; 1894. január 26-án, pénteken. dálkodást csakis mint kivételt engedi meg, (He lyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Egyéni meggyőződésem szerint azonban van egy korlátozás, a melyet tel •'ehetőnek tartok a törvényjavaslatba, mert azt nézetem szerint a magasabb állami és neruzetg-azdaaági érdekek is szükségessé teszik, mely azonban a törvény­javaslatban egyáltalán nincs me«\ Ertem az állam, törvényhatóságok, községek, egyházi testíretek, egyházi szemdyek, alapítványok, hitbizományok és közbirfokoFSágok mezei földbirtokainak keze­lését, a melyekre nézve én külön, a többiektől eltérő némely intézkedést tartanék szükségesnek a javaslatba felvenni. Nem új dolog ez törvényhozásunkban. Az 1879 : XXXI. tcz., az erdőtörvény, megállapítja mindenekelőtt azon általános feltételeket és sza­bályokat, a melyekhez az erdő használata kötve van, és a mely szabályok egyaránt kötelezők mindenkire nézve; megállapítja továbbá egy külön fejezetben, a mely ezen természeti kötött birtokokról szól, azon különös rendelkezéseket és intézkedéseket, a melyek az ily természetű erdők használatára és kezelésére nézve, a tör­vényben foglaltatnak. E javaslatban trről szó sincs. Fölveendő­nek tartom ezt törvényjavaslatunkba, mert, mint mondottam, szűkebb körben bírálva e javas­latot, az a földbirtok használatáról szól, tehát a földbirtok használatának minden korlátozása felveendő. Az erdőtörvény kívánja a tulajdonosoktól egy erdőüzemi terv elkészítését, annak jóvá­hagyását, az ahhoz való alkalmazkodást, és fen­tartja a gazdálkodás felett a. felügyeletet az erdő-felügyelőnek. A mezei földbirtokra nézve ilyetén korlátozást egyáltalán nem tartok szük­ségesnek, mert nézetem szerint teljesen lehetet­len a mezei földbirtokon ily gazdasági tervek megállapítása, azért ily korlátozásra nem is gondolok. Azonban az erdőtörvény egyúttal el­határozza, hogy a kezelésnek, a gazdasági terv­nek megfelelő biztosítása végett e birtokok tulajdonosai, illetőleg haszonélvezői, kötelesek kvalifikált erdészeti tiszteket alkalmazni. Ez az a korlátozás, a melyet én itt ia kimondatni kívánok, és pedig abból a szempontból, hogy a birtokokon a gazdasági kezelés, a gazdasági tudomány fejlődésének- megfeleli! magaslatán álljon. Röviden tehát annyiban kívánom korlá­tozását a kötött természetű földbirtok használatá­nak, hogy ugyanazon czímmel ellátott fejezetet óhajtok felvétetni, a mint az az erdőtörvényben foglaltatik, t. i. »különös határozatok az állam, a törvényhatóságok, községek, egyházi testűle­tek és személyek, alapítványok, hitbizományok stb. mezei földbirtokaira nézve*. Ezen második f-jezei í. §-áb in azután kimondatni kívánnám, hogy az ilyen mezei földbirtokok kezelésénél csakis qualifikáít, szakképzettséggel bíró gazda­tisztek alkalmazhatók. A második szakaszban ki mondani kíván­nám, hogy qualifikáít gazdatisztnek tekintetik az a magyar honpolgár, a ki valamely magyar királyi akadémia vagy felsőbb tanintézet tan­folyamát elvégezte s erről végérvényes bizo­nyitványnyal vagy okirattal bír. A harmadik szakaszban azt kívánnám kimondani, hogy mind­azoknak személyére nézve, a kik a törvény életbeléptetése alkalmával mint állandóan alkal­mazott gazdatisztek, ilyen birtokok kezelésénél alkalmazásban vannak, ezen minősítés a jö­vőre is fentartandó. Ez azon indítvány, a melyet most fogok előterjeszteni, és pedig azért, hogy a t. háznak a kérdés iránt érdeklődő tagjai azon helyzetben legyenek, hogy azzal megismerkedhessenek, s majd annak idején erre vonatkozó véleményei­ket előadhassák. Szükségesnek tartom ezen indítvány meg­tételét az állami és nemzetgazdasági érdekek szempontjából. Hiszen ezen birtokok nagyrész­ben közalapítványi birtokokat képeznek, azok jövedelmei közczélokra fordíttatnak, s így nem lehet közönyös az állam előtt, hogy ezen birto­kok miként kezeltetnek, mert hiszen ezek helyes kezelésétől függ jövedelmezőségük, jö vedelnie­zésüktől pedig függ az, hogy megfelel-e és mennyiben a birtok rendeltetésének, vagy sem. Szükségesnek tartom ezen indítványt az illető tulajdonosok vagy haszonélvezők érdeké­ben is, mert hiszen ezek igen gyakran testüle­tek, a melyeknek a birtok gazdasági kezelésé­ről fogalmuk sincs, vagy személvek, a kik éret­tebb korban lépnek a birtok haszonélvezetébe, a kik előtt a gazdasági kezelés terra incognita. Ézjeknek érdekében is szükségesnek tartom, mert nekik is megnyugvásukra fog szolgálni, ha a törvény által ilyen qualifikáít gazdatiszteket fog­nak alkalmazhatni, és ezzel felelősségüket a várraányosokkal szemben is kisebbíteni fogják. De leginkább szükségesnek tartom ezt azon művelt fiatalság érdekében, a mely a gazdasági pályára lépve, nagy küzdelmek, gyakran nagy áldozatok árán is megszerzi a qualifikácziót, s megszerezve ezen elméleti qualifikácziót, később abba a Sielyzetbe jut, hogy alkalmazást nem talál, mert hiszen a qualifikáezió nélküliek olcsó versenye lehetetlenné teszi neki a boldogulást. (Igás! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az által pedig, hogy kimondani kívánnám ezen tör­vényben, hogy mindazok, a kik jelenleg az ilyen birtokoknál mint gazdatisztek alkalmazva vannak, qualifikáeziójukat a jövőben is megtart­hatják, azt hiszem, nem követek el jogsérelmet

Next

/
Oldalképek
Tartalom