Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-262
262. országos ülés 1893. deezember 1-én, pénteken, 35 utasítást a képviselő úr, méltóztassék azt a házszabályok 204-ik szakaszára való tekintettel vita tárgyává nem tenni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Nekem kötelességem a házszabályok megtartása s a ház tanácskozásainak nyugalma érdekében azt a képviselő úrtól megkívánni. (Élénk helyeslés jobb felől.) A t. képviselő úr felszólalásának második része*vonatkozik a honvédelmi miniszter úrra. (Ealljuk! Halljuk!) Megint nem tudom, az én elnökletem alatt, vagy azt megelőzőleg történt-e a felhozott eset ? Én ezt, t. ház, nem hallottam, ez figyelmemet kikerülhette, s a gyorsíró jegyzetek e tekintetben utólagosan tájékoztatni fognak. Kérem különben a t. házat, ne méltóztassék e tárgynál tovább immorálni, mert az elnöki rendreútasítás vita tárgyává nem tétethetvén, ki van zárva, hogy e kérdésben tovább tárgyaljunk. (Élénk helyeslés jobb felöl. Mozgás balról.) Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, a házszabályok 204. §-a a következőket mondja: »Ha a ház valamely tagja a rendet zavarja, az eluök őt névszerint is rendreutasíthatja. Ezen utasítás ellen felszólalni, azt visszautasítani, vagy vita tárgyává tenni nem szabad«. Bocsánatot kérek, t. há*, én tegnap a rendet nem zavartam. (Ellenmondások a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) Ez az eset tehát a házszabályok 169. §-a értelmében bírálandó el, nem pedig a 204-ik §. értelmében. Igen óhajtanám, hogy a t. elnök urak, mielőtt az elnöki székbe ülnének, előbb a házszabályokat megtanulják. (Nagy zaj és mozgás jobb felöl. FelMállások jobb felől: Rendre !) Elnök: Ugron Gábor t. képviselő urat ezennel rendreutasítom. (Helyeslés jobb felöl. Nagy zaj.) A honvédelmi miniszter úr kíván szólani. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. képviselőház ! Minthogy Ugron Gábor t. képviselő úr annyira felháborodott a »hazugság« ízén, méltóztassék megengedni, hogy figyelmeztessem arra, hogy én Thaly Kálmán t. képviselő urnak meg is magyaráztam, hogy mire vonatkozott a »hazugság« szó. Itt van a Naplóban. (Olvassa): »Fejérváry Géza: Nem arról a jelentésről mondtam, hogy hazugság, hanem arról, a mit sokszor alap'alanúl híreszteltek.« (Felkiáltások jobb felől: No hát! Ez is sértés?/) Münnich Aurél: E?y szót kiragadni, s abból nagy kázust csinálni, ez rosszakarat! (Úgy van ! jobb felöl) Elnöki Napirenden van a pénzügyi bizottság jelentése (írom. 5 L 20.) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1891. évi költségvetése (írom. 488.) átmeneti kiadásainak Vili. fejezete. 15. ezíme tárgyában. Olvastatni fog a jelentés. Josipovich Géza jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését.) Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Szerb György, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Méltóztatik emlékezni, hogy Pulszky Ágost képviselő úr a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1894. évi költségvetésének az ág. ev. és az ev. ref. egyházak alapjainak gyarapítására szánt, a pénzügyi bizottság által 120.000 forintra felemelt tételét 150.000 forintra kérte felemeltetni. A ház ezen indítványt a pénzügyi bizottsághoz utasította, mely azt elfogadván, a képviselőháznak is elfogadásra ajánlja. (Helyeslés.) Elnök: Kíván szólani valaki? Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A kérdés az, méltóztatnak-e a pénzügyi bizottság javaslata értelmében a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1894. évi költségvetése átmeneti kiadásainak Vili. fejezete 15. czímén előirányzott 120.000 forintot' 150.000 forintra felemelni: igen vagy nem? (Ign!) Méltóztatnak hozzájárulni, hogy kimondjam a határozatot? (Helyeslés.) E szerint kimondom határozatképen, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1894. évi költségvetése átmeneti kiadásai VIII. czímén előirányzott 120.000 forint 150.000 forintra emeltetik, és ezzel a tárgyalás rendjén függőben hagyott azon tétel véglegesen 150.000 forintban állapíttatik meg. Elnök: Napirend szerint következik a honvédelmi minisztérium 1894. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalása (írom. 490.), még pedig a központi igazgatás 317.621 forintos tételénél a vita bezáratván, a zárszó joga illeti Nagy István képviselő urat. Nagy István: T. képviselőház! A midőn általam a tegnapi napon, most már másodszor benyújtott határozati javaslatra nézve a zárszó jogával kívánok élni, előre is kijelentem, hogy csak nagyon rövid néhány megjegyzésre kívánok szorítkozni. (Halljuk! Halljuk!) Az igen t. miniszterelnök úrnak tökéletesen igazat adok abban, hogy én ezen határozati javaslatomat, melyet már másodszor nyújtottam be, mert benyújtottam azt tavaly is, a múlt évben azért vontam vissza, mivel a t. miniszterelnök úr nekem határozottan kilátásba helyezte azt, hojjy az 1894. évi állami költségverésben fog arról gondoskodni, hogy a honvédtisztek leányai részére megfelelő számú alapítványi hdyek kreáltassanak a már létező polgári leánynevelő-intézetekben, a mint ezt akkor hangsúlyoztam; magát a tisztán a honvédség leányai részére és azok érdekében felállítandó intézet létesítését azonban, a melynek felállítását én úgy méltányossági, mint fontos politikai okokból 6*
