Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-281

•281. országos ülés 1894. január 28-án, kedden. 417 Simó Lojos, Sporton Ernő, Saj Ferdinánd, Seits Vincze, Sliepcsevics Péter, Sor ah Péter, Spevecz Ferencz, Stekovics János, Szabó László, Szacsvay Sándor, Szalay Imre, Szalay Ödön, gr. Szapáry Gyula, gr. Szápáry László, Szende Béla, gr. Széchenyi Tivadar, Szilágyi István, gr. Sztár ay István, Szunyogli Szabolcs, gr. Teleki Árpád, gr. Teleki Géza, gr. Teleki József, gr. Teleki Samu, Teleszky István, Inhaly Kálmán, gr. Thoroczkay Miklós, gr. Tisza István, gr. Tisza Lajos. Tompa Antal, Tódor József, Tóth Aladár, Tóth János, Ugron Ákos, Ugron Gábor, Ugron Zoltán, Uray Imre, Urányi Imre, Ürményi Bernát, Vajay István, Vállyi Árpád, Várady Károly, Veres József, Vermes Béla, Veszter Imre, Vécsey Fmdre, Vietoris Miklós, Vikár István. Vincz Gyula, Vörös János, gr. Zay Albert, gr. Zichy Hermán, Zmertych Iván, Zsámbokréthy Emil, Zsámbokréthy József, Zecs Milos, gr. Almássy Imre, b. Ambrózy Béla, Amon Ede, gr. Andrássy Tivadar, Antunovich József. Asbóth János, Ábrányi Kornél, Adamovics Béla, b. Baich Milos, Balogh János, Baranyi Ödön, Barcsay Domokos, Beles János, Beniczky Miksa, gr. Bethlen András, gr. Bethlen Bálint, gr. Bethlen Gábor, Bobula János, Boda Vilmos, Bogdán Virgil, Boncza Miklós, Bornemisza István, Bujanovics Sándor, Barisics Milán, Barlovics IstvAn, Chernél Gyula, gr. Csáky Kálmán, Csávolszky Lajos, Csigó Pál, Csincsek Flórián. Elnök: A szavazás be van fejezve; ki fogom hirdetni az eiedményt. (Halljuk! Halljuk!) 449 igazolt képviselő közül, — elnök nem szavazván, — »igen«-nel szavazott Í45, »nem«mel szavazott 108, távol volt 195 képviselő, és így a t. ház 145 szavazattal 108 ellenében, tehát 37 szavazattöbbséggel a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, és ezzel Agy a kisebb ségi vélemény, mint gr. Károlyi István indítványának második pontja elesett. Következik, t. ház, gr. Károlyi István beadott indítványának első ée harmadik pontja felett való határozás. Méltóztassék az első pontot meghallgatni. Bernáth Dezső jegyző (olvassa az első pontot): »A ház utasítja a mentelmi bizottságot, hogy a képviselők mentelmi jogára nézve, a jognak részletes körűlírásával és meghatározásával jelentést tegyen a képviselőháznak.* Elnök: A kérdés az, t. ház, méltóztatik-e gr. Károlyi István indítványának most olvasott első pontját elfogadni: igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta. Következik a szavazás a beadott indítvány harmadik pontja felett. Fel fog olvastatni, méltóztassék meghallgatni. KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XV, KÖTET. Bernáth Dezső jegyző (olvassa); »A menynyiben a sajtóügy rendezése szükségesnek látszanék, a sajtószabadság lényegének, szellemének minden sérelme nélkül kellene annak megtörténnie, — nehogy tehát, habár más törvényre való hivatkozással a bírói eljárás a sajtószabadság megkerülésére, vagy megsértésére vezethessen: a ház utasítja a kormányt, hogy: a sajtóeljárás szabályos körülírásával és ha szükségesnek mutatkozik, a sajtószabadság lényegével összhangban annak rendezésével törvényjavaslatot nyújtson be a képviselőháznak«. Elnök: A kérdés az, t. ház, méltóztatik-e az indítványt elfogadni: igen, vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik az imént felolvasott indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség, és így az indítvány mellőztetett. T. ház! Ezzel a kérdés tárgyalását befejeztük. Következik napirend szerint a képviselőház mentelmi bizottságának 549. sz. jelentése a bííntetőtörvénykönyv 414. §-ába ütköző csalárd bukás bűntettével vádolt gróf Zichy Hermán mentelmi jogának fölfüggesztése tárgyában. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a jelentés olvasottnak tekintessék? (Helyeslés.) A jelentés felolvasottnak tekintetvén az előadó úr kíván szólni. Krajtsik Ferencz, a mentelmi bizottság előadója: T. ház! A szombathelyi királyi törvényszék gr. Zichy Hermán képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, hogy • az előtte folyamatban levő s csalárd bukás bűntette miatt indított eljárást befejezhesse. A törvényszék megkeresésének alapjául szolgáló tényálladék a következő: gr. Zichy Hermán ellen még 1886-ban lett a esőd elrendelve. Ezen csőd elrendelése folytán a szombathelyi királyi törvényszék büntető osztálya annak megállapítása végett, hogy fordúlt-e elő csalárd bukás bűntette vagy pedig vétkes bukás vétsége, a bíínvizsgálatot elrendelte és a bűnvizsgálat annak rendje szerint foganatosítva is lett, és a királyi ügyész ennek folytán azt az indítványt tette, hogy gr. Zichy Hermán képviselő úr vád alá helyeztessék. Időközben gr. Zichy Hermán képviselővé választatván, a királyi ügyészség pótlólag azon indítványt tette a törvényszéknek, hogy mielőtt e kérdésben a törvényszék határozna, a szükséges lépéseket a mentelmi jog felfüggesztése végett tegye meg. A törvényszék azonban tekintettel arra, hogy időközben gr. Zichy Herman ellen a csőd beszüntetett és pedig azon okból, mert összes hitelezői kielégítést nyertek: az ügyész indítványának helyet nem adott, és az egész eljárást beszüntette. (Helyeslés a szélső bal felől.) E megszüntető határozat ellen az ügyészség a kir. táblához felebbezést adott be; a kir. tábla a 58