Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-280

280. országos ülés 1894. január 22-én, hétfíín. 393 Legyen szabad már most véleményemet rövi­den összegeznem. Nézetem szerint sem abban a körülményben nem foglaltatik az immunitás meg­sértése, hogy abban a szerkesztőségi szobában végeztetett házkutatás egy oly vizsgálatban, mely r nem Ábrányi Kornél cselekménye miatt, nem Ábrányi ellen van intézve, mert a képviselő lakásának immunitása nem fedi a képviselőnek a lakástól külöufekvő foglalkozási helyét, sem abban a körülményben, hogy ha a bíró ebben a helyiségben egyszer házkutatást végezhetett, hogy akkor az ellenszegülő ellen erőszakot is helyezett kilátásba, egyáltalán nincs immunitás megsértése. A mely pillanatban a vizsgálat azt a for­dulatot vette volna, hogy abban a bűncselek­ményben, a melyről a vizsgálat szól, a tettes egy képviselő, a ki ott jelen van, a vizsgálatot félbe kell hagyni ég a házhoz kell folyamodni, hogy ellene a vizsgálat folytatható legyen. Ter­mészetesen, fentartva mindig azt, a mire a birót a tettenkapás esete jogosítja. Ezért én azt hi­szem, hogy jelen esetben a mentelmi jog meg­sértése nem forog fenn. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Papp Elek jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos: T. ház! Nem akartam e kér­désnél felszólalni, csak majd a másodiknál; de mivel az igazságügyminiszter úr szíves volt felszólítani arra, hogy magyarázzam én meg a magam álláspontjából a törvényt, leszek olyan bátor az igazságügymitiiszter úr kívánságát tel­jesíteni. (Halljuk! Halljuk!) Tökéletesen igaza van az igazságügyi mi­niszter úrnak, hogy csak az a kérdés, törvé­nyesen rendeltetett-e el a vizsgálat, törvényesen járt-e el az a bíró? Én, mint joffász, elfogadom az ö álláspontját; ha a törvényeknek megfelelő­leg hozta meg a vizsgáló-bíró a határozatot, ha a törvények által előírt rendeletek értelmében történt a házkutatás, akkor a mentelmi jog csakugyan nem sértetett meg. De hát vizsgáljuk a kérdést. (Halljuk! Halljuk!) Úgy tudom, hogy a büntető eljárás ez eset­ben a hivatalos titok megsértése miatt ismeret­len tettes ellen a 479. §. alapján indíttatott meg. A t. miniszter úr nagyon jól tudja, — akarja csak, hogy tudja, •— hogy kétfélék a hi­vatali bűntettek, u. m. a tulajdonképeni hivatali bűntettek, -— Wiassics tanár úr lesz oly szives azt megmagyarázni, — és a rendes hivatali bűntettek. A különbség a kettő között az, hogy a tulajdonképeni hivatali bűntetteket csak köz­hivatalnok követheti el, (Igaz! Úgy van! a bal­és szélsőbalon.) a rendes hivatali bűntetteket pedig a hivatalnok mellett más is elkövetheti, és lehet bennök részes. A tulajdonképeni hiva­tali bűntetteknél ki van zárva a bűnpártolás, a KÉPTH. MÁPLÓ 189&— 97. XV. KÖTET. bűnsegéd, a felbujtó, szóval mindennemű har­madik személy közreműködése, ezekért egyedül a közhivatalnok vonható felelősségre. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélsőbalon.) Eaért mondja a 479. §., hogy egy évig terjedhető államfogház­zal büntetendő azon közhivatalnok, a ki hivatali állásában tudomására jött hivatalos tárgyalást stb. közöl. Tehát csak közhivatalnok juthat hi­vatalos titoknak hivatalos tudomására, tehát egyedül közhivatalnok ellen lehet elrendelni a vizsgálatot. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) De még tovább megy ez a paragrafus és azt mondja, hogy ez ellen a közhivatalnok ellen is csau abban az egyetlen esetben lehet a vizs­gálatot elrendelni, ha ő tudta, hogy az, a mi azon hivatalos iratokban foglaltatik, hivatalos titok, és magánosoknak, vagy az államnak ártal­mára van. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Ha még oly erős lenne is az a cséplőgép, mely az igazságügyminiszter úrban dolgozott, (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) azt a tiszta igazságot meg nem változtathatja, hogy tulajdon­képeni hivatali bűntettesként csak közhivatalnokot, lehet üldözni, és ezt is csak abban az egy esetben, ha a hivatalos titkot tudva és kárt okozva árulta el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ebből következik az egyedüli alapja an­nak, hogy a mentelmi jog ebben az esetben meg van sértve; mert, ha a vizsgáló-bíró jogo­san rendelte volna el a vizsgálatot, nem erő­szakosan, azért, hogy a kormánynak hízelegjen és kedvében járjon, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) akkor a mentelmi jog megsér­téséről szó se lehetne. De minthogy itt a vizs­gálóbíró a törvény világos rendelkezésével homlokegyenest ellenkező erőszakos vizsgálatot rendelt el, azért van a mentelmi jog megsértve, mert ha jogtalan volt az elővizsgálatot elrendelő végzés, annál jogtalanabb, veszedelmes erőszak volt a házkutatást elrendelő végzés. De tovább megyek, t. ház. Ha a vizsgálat helyesen lett volna is elrendelve, még azért is föltétlenül meg van sértve a mentelmi jog, mert hisz mi október 12-ikéről beszélünk, és nem október 13-ikárol. Különböztessük meg e két napot. Október 12-én nem a vizsgálóbíró volt a a »Pestí Napló« szerkesztőségében, október-13-án igen. Október 12 én a vizsgálóbíró személyét nem lehetett hivatalos közegnek, hanem csak a »PestiNapló« szerkesztőségébe behatoló erőszakos, tolakodó magánembernek tekinteni. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Ezzel szemközt Ábrányi Kor­nél képviselő úrnak joga volt retorzióval élni. T. ház! Nem akarok sokat beszélni, mert jövő beszédemre akkor kevesebb marad; (Derült­ség a szélsőbalon.) csak azt mondom még a t. miniszter urnak, —- nagyon jól tudja, ha akarja, £0

Next

/
Oldalképek
Tartalom