Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-277

277. országos ülés 1894. január 18-án, kedíen. S53 pít, már különben is több kedvezményben részesül, tehát nézetem szerint a bélyeg- és illetékmentes­séget a telepeseknek általában meg kell adni az egész országban. Nem irigylem, nem sajnálom, hogy azok a tőkepénzesek, a kik Budapesten palotákat épí­tenek, 20—25 évi állami adómentességben része­sülnek, de akkor ezt nem lehet megtagadnunk azon telepesektől sem, a kik karjaikkal, kapával, baltával odamennek,hogy maguknak hont alapít­sanak, annyival is inkább, mert a tőkepénzesek­nek befektetett tőkéje előbb-utóbb biztosan meg­hozza a kamatot, míg azoknak, a kik a telepítésre elszánják magukat, először nehéz életet kell élniök, munkát és szorgalmat kel! kifejtemiök, a kedvez­ményt tehát megérdemlik. De én nemcsak a bélyeg és illetékmentes­séget, hanem, mint mondám, az adómentességet is óhajtom rajok kiterjeszteni. Meglehet, hogy a t. ház nem lesz velem egy véleményben arra nézve, hogy ama kedvezményeket, melyeket az állam megad másoknak, megadja a telepeseknek is de én képviselői kötelességemnek tartom föl­hívni a t. ház figyelmét arra, hogy e kedvez­mény nekik kötelességszeríüeg megadandó. In­dítványozom tehát, hogy a 10. §. után új 11. §. gyanánt tétessék aj következő szerkezet: »A telepítéssel kapcsolatos beadványok, okiratok, telekkönyvi átiratok bélyeg- és illetékmentesek«. Második bekezdésül pedig tétessék: »A te­lepesek 15 évig állami adó fizetésétől men­tesek.« Az elsőt ajánlotta a közgazdasági bizott­ság, a másodikat kötelességünk nekünk kép­viselőknek ajánlani, s ezért [bátorkodom én e javaslatomat elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: A miniszter úr kíván szólni. Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter: T. ház! Azt hiszem, senki sem fog azzal vádolni, hogy a telepesek és a telepítés érdekét nem hordozom szivemen. Ha azt tarta­nám, hogy e hosszas adókedvezmény feltétlenül szükséges egyes telepek proszperálására, ma­gam is hozzájárulnék ahhoz. Azonban, mint bá­tor voltam kifejteni, a kedvezmény nem abban a formában adatik a telepeseknek; mert méltóz­tassék tekintetbe venni azt, hogy ama vidékek, melyekről e jóravaló, vagyonosabb és a mező­gazdasági kultúra magasabb fokán lévő telepe­sek átmennek újabb lakhelyekre, például Békés-, Csongrád-, Csanádmegyék, a honnét több köz­ség lakosai telepíttettek ki, ha ezek elhagyják földjeiket, azokat katasztrális holdanként 4—500 forinton adják el, és helyenként nem rosszabb talajminőségíí földeket kapnak, holdját 100— 150 forintjával, s ezt sem egyszerre fizetik ki, hanem részletekben, olcsó kamattal, s ha nin­EÉPVÍL NAPLÓ. 1892 — 97. XV. KÖTEf. csenek abban a helyzetben, hogy házat építse­nek, akkor fölépíti helyettök a telepítő, s azt is részletekben fizetik ki. Ezeken kivííl tárezám keretén belül, a mennyire csak lehet, igyekszem a telepeseknek kedvezményeket nyújtani, a nél­kül, hogy azok e javaslatban kifejezésre jutná­nak, például igyekszem őket a lehetőségig el­látni jó fajta állatokkal, gyümölcsfákkal, eszkö­zökkel, lehetőleg kedvező feltételek mellett. Arról tehát nincs szó, hogy egyes telepesek vad vidékekre és kedvezőtlen körülmények közé jutnak s mint Robinsonoknak, saját szorgalmukkal kell egy új hazát szerezniök. Különben az 1875: VII. tcz. gondoskodott arról, hogy a hol 50 család­nál' több települ, ott 6 évi adókedvezményben részesüljenek a telepesek. Nézetem szerint nem volna helyes az adó­reform küszöbén így inczidentaliter rést ütni a törvényen, s ezért, noha az előttem szólott kép­viselő úr intenczióit teljesen méltánylom, kérem a t. házat, hogy az indítványt mellőzni méltóz­tassék. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök : Kíván-e még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A kér­dés az, méltóztatik-e a tisztelt ház a 10. §. után 11. §-ul a Madarász József képviselő úr által javasolt szöveget elfogadni, a mely fel fog olvastatni ? Hentaller Lajos jegyző (olvassa Mada­rász József javaslatát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen iíj szakaszt, melyet Madarász képviselő úr a 10. §. után javasolt tétetni, elfogadni: igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a javaslatot mel­lőzi, s így következik a 12. §. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 12—15. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak. Olvassa a 16. §-t). Fejér Miklós! Fejér Miklós: T. ház! Az előbb elfoga­dott 11. §. 2. bekezdése így szól: »Atőkeálla­déka fogyasztható nem lévén, a telepeseknek adandó kedvezmények és a telepítési költségek a tőke után beszedendő legfeljebb 4°/o-os kamat­ból fedezendők«. Szerintem e két szakasz nincs egymással összhangzásban, mert a 12. §. felhatalmazza a minisztert arra, hogy kisebb százalékot is vehet a telepesektől. Ezeü ellentét mellőzése szem­pontjából kérem elfogadni azt a módosítványo­mat, hogy a 16. §-ban a 4°/o elejtessék, mi által a §. értelme megmarad, mert akkor így fog szólni a 2. bekezdés: »a ki nem fizetett vételár, ennek kamatai tábláztainak be«. Kérem niódositványom elfogadását. (He­lyeslés.) Elnök í Kíván-e még valaki szólni ? Ha 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom