Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-277

344 277. országos Blég 18Mjanuár 16-án, kedden egy oly összeg álljon a kormány rendelkezésére, a melyből alkalmas pontokon birtokokat vásárolhasson. Ez az, mire felhasználandó ezen három millió. Ennek csak nagyon csekély része, a kamatja az, a mi a telepítés megkönnyítésére, a telepeseknek nyújtandó könnyítésekre lesz fordítandó. És itt van az a pont, a hol a kontemplált rendszer különbözik a korábbi rendszerektől, a Mária Terézia és II. József idejében történt nagyszabású állami telepítésektől, midőn a föld ingyen adatott, mert volt, midőn a telepesek elláttattak vetőmaggal, eszközökkel, állatokkal, házak építtettek számukra, és a midőn az állam tisztán a külföldről behozott telepeseknek ingyen adott terűleteket, és őket megélhetési állapotba helyezte. A mai viszonyok ettől teljesen különböznek, a mennyiben ma az állam ilyen ingyen adható területekkel nem rendelkezik. Nem is volna méltányos, liogy a többi adófizetők filléreiből ezek a telepesek ilyen bőkezűen dotáltassanak, s azért szükséges arra a mértékre leszállani, a mely elégséges r arra, hogy egészséges telepeket létesítsünk. Es ha utalok a kincstári birtokokon jelenleg folyamatban levő telepítésekre, azt hiszem, hivatkozhatom arra, hogy ezen mérték el van találva akként, hogy az állam nem veszít, és a telepesek megélhetési állapotba jutnak. Példák erre azon létesülő telepek, a melyek Krassó-Szörény-, Temes- és Torontál-megyében most vannak folyamatban. Hogy ezen telepesekről az állam kellően gondoskodik, mutatja az, hogy 20.000nél több telepes adta, be folyamodványát, a kik hasonló föltételek mellett szintén óhajtanak letelepedni. A kedvezmény, melyet az állam itt nyújt és nyújtani fog, azon alacsony kamatban fekszik, a mely kiköttetik, és a mely valósággal — ha vidéki viszonyainkat tekintjük — talán a fele annak, a minő pénzhez azon telepesek más körülmények között juthatnak. Tehát az összes kedvezmények Össze vannak foglalva a kedvező törlesztési modalitásban és a kamatok alacsonyságában, melyet a telepesek élvezni fognak. Épen azért, midőn az egyes kedvezményeket megvizsgáljuk, ne feledjük el soha azt, hogy a mit az egyiknek adunk, azt a másiktól el nem vehetjük, és ha a mostani rendszeren túlmenő adókedvezményt nyújtunk az új telepeseknek, mindenesetre szóba kerül az, hogy az adóalapból ekként kivont terűletek földadóját ki.fizesse, hogy az állam jövedelmei jelentékeny csorbát ne szenvedjenek V T. ház! A telepítés kérdésével igen sok más kérdés kapcsolatos, midőn arról van szó, hogy egyes vidékeken, alkalmas pontokon életerős községeket létesítsünk; mert mindaz, a mi megszabja egy község életerős voltát, itt szóba kerülhet és a tárgyalás során mindenesetre lesz alkalmam felvilágosítást nyújtani arra nézve, hogy miért óhajtom én az egyik modalitást inkább, mint a másikat; miért elégedtem meg ezen mértékkel, és miért nem mentem ezen túl? Az általános vitát nyújtani nem akarom, s azért kérem, a t. házat, méltóztassék ezen javaslatomat lehetőleg a pénzügyi bizottság által tett módosításokkal elfogadni. (Általános helyeslés.) Papp Elek jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslatot nagyon szííkkörunek, az abban rendelkezésre bocsátott eszközöket igen csekélyeknek tartom. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) A telepítés kérdése Magyarországon, felfogásom szerint, a közéletnek egyik legnagyobb fontosságú kérdése. Magyarországon egy évezred ideje alatt folyt háborúk következtében az a népesedési helyzet állott elő, hogy a kitűnő, dúsan termő sík terekről a népek felüzettek és fölkergettettek a hegyekre, a melyek talaja t-okkal gyöngébb és kevésbbé termő. Áz emberek a hegyvidékeken oltalmat találván, mert nem voltak úgy kitéve a tatár török, és másdúiásoknak, mint a sík tereken lakók, ott meghúzták magukat és elszaporodtak. Ha ma Magyarország népességét tekintjük, azt tapasztaljuk, hogy míg az ország szélein köröskörül a népesség a területhez képest tűlnagyszámú és a terűlet sovány a népesség eltartására, addig az ország közepén a Kárpátoktól lépcsőzetesen a Tisza és Duna síkjáig mindinkább kevesbedik a népesség, a hol pedig a talaj sokkal termékenyebb. Míg Magyarország szélein a nép nem bir megélni, és ki kell hogy vándoroljon, mert nem talál elegendő foglalkozást azon a talajon, addig Magyarország közepén, a Nagy Alföldön és mondhatni a dunán-túli síkon is nem képes a nép a földet oly mértékben megművelni, a mily mértékben intenzív mívelés után az a földbirtok sokkal nagyobbszámű népességet volna képes eltartani. Századokon keresztül az ország közgazdasági hátrányára alakúit át a népességi viszony arányszáma, és a helyes politika az, hogy a népesedési mozgalmat igyekezzünk államilag vezetni és úgy irányozni, hogy a századok folyamán beállott helytelen viszonyokból kibontakozzunk és a lehető fejlődést elősegítsük. Az ilyen politika, mely a népesedési mozgalmat vezeti, igen sok feladatot oldhat meg. Megoldhatja először gazdasági kérdéseinknek jelentékeny részét. Mert inig az országnak egyik részében a legintenzívebb mezőgazdaság létezik, a másik rész nagy területe pedig az intenzív gazdasággal járó haladás alól ki van vonva, míg ez meg nem változik, és az ország minden részében egyaránt intenzív mezőgazdaság ki