Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-273

302 278- orsíágos ülés 1893. c zák meg a hazát. Még azok közé is sorakozom, a kik csekély részben az önkéntesek által alakítandó rendes mngyar hadseregnek hívei; de azt tartom, hogy a mai időben, 1868-tól, 1870-től kezdve máig leginkább — és minél tovább terjedt az idő, annál inkább — a katonásdieágra, vagyis a fegyveres békére törekedett minden nemzet kormánya és majdnem minden nemzet képviselőtestülete is a nemzet érdeke ellenére és polgárainak elviselhetetlen megterheltetésére. Azt állítom, hogy az ifjakat gyermekkoruktól kezdve iskoláikban, a mikor pedig ezeket elhagyták, saját községeikben, a téli hónapokban, — hogy senki a nagy munka idején el ne vonassék polgári foglalkozásától, — a haza gyermekeit a haza, de csakis hazájuk védelmére kiképezni az államnak feladata. De azt tartom, hogy mindenki polgárnak születik, és nem követelhető tőle, hogy '6 elvonassék polgári hivatásától, családjának alapításától s a családja fentartására szükséges vagyona gyarapításától. A ma divatba vett katonáskodás mindezek ellenére a polgárokat elvonja polgári foglalkozásuktól, elvonja családjuk tisztességes, becsületes alapításától és annak tisztességes neveltetésétől, fentartásától. Fölöttébb helytelennek tartom, hogy találkoznak fejedelmek, a kik a mai felvilágosodott korban azt mondják, hogy az általános védkötelezettség folytán felállított hadsereg tagjainek nem lehet saját akaratuk, azoknak nem lehet alkotmányos törvényük, és azt mondják, azoknak törvényük csakis az ő akaratuk, és akaratuk is csak az ő akaratuk legyen. No, t. ház, ezek a fejedelmek nem gondolják meg, hogy a fejedelmek ereje s a fejedelmek hatalma a népek értelmes, szorgalmas, vagyonos voltában és azoknak megelégedésében rejlik. És tudva azt, hogy évek bosszú során át alig történhetik más, mint a mit a kormánynyal együtt, vagy azonkívül megállapítanak, fájdalommal bár, hogy ismét hiába beszélek képviselőtársaimhoz, mégis kötelességemnek tartottam nemcsak saját választóim és nemcsak azon polgárok érdekében, a kik még nem választók saját választókerületemben, de önökhöz, képviselőkhöz ezt a kérdést intézni: hát azért küldenek ide minket képviseíőkűl, hogy újabb és újabb terheket rójunk és minél bosszantóbb, minél elkeserítőbb terheket és újabb szükségtelen kiadásokat rójjunk a polgárokra? És nem azért küldenek-e inkább, hogy azon terheken, a melyek eddig is igen súlyosan terhelik őket, könnyítsünk? A magam részéről azt hiszem, hogy azé) t küldtek választóim, és azért vagyok képviselőjük, hogy kinyilatkoztassam, hogy én Cíember 15-én, pénteken. igenis, a meghozott, — bár a törvény által meghozott — terheken is inkább segíteni akarok, mintsem azokat súlyosbítani. És kötelességem kinyilatkoztatni, hogy az az 1886-iki népfelkelésről pzóló törvény egy gonosz szellem által a nemzet fiaiuak megterhelésére, boszantására kigondolt és törvénybe iktatott mii. Hasonlítsák Össze önök az 1886-ik évi népfelkelési törvényt az 1368-ik évi XLII. tczikkel, a meíylyel akkor a népfelkelési törvényt megalkottuk. Az sem találkozott helyeslésemmel, mert az is bizonyos részben olyan terheket ró a lakosságra, a melyekkel őket boazantani nem kell, nem szükséges, mert ha veszélyben van a haza, ue tartsanak önök attól, hogy a magyar nemzet egytől-egyig fegyverbe nem kész állani, megvédelmezni a hazát és szabadságot még a német ellen is, ha az a német Ikotmányának és szabadságának eltörlésére tör. Tehát hasonlítsák össze az 1886. évi népfelkelési törvényt az 1868-ikivai, és lehetetlen önöknek meg nem látni ott a biborpalástba öltözött fekete-sárga kétfejű sas karmait. És ha egyéb nem volna azon 1886-iki törvényben, mint az, hogy a kik behívattak egészen addig, míg el nem bocsáttatnak, katonai büntető és fegyelmi szabályok szerint büntettetnek: akkor levonhatják önök a következtetést, hogy mire szolgáltatja ki a képviselőház a választó és nem választó polgárokat, mert csak nem találkozik önök között, a ki el merné tagadni, hogy azok a törvények a legkegyetlenebbek, a legember telenebbek, és a mai kor követelményeinek meg nem felelnek. Tehát minden képviselő, a ki kiszolgáltatja a választó és nem választó polgárokat ezeknek a törvényeknek, vét küldetése, vét hivatása és vét rendeltetése ellen. És mert én ez ellen véteni nem akarok, habár [tudom előre, hogy a t. képviselők által leszavaztatom, mégis, hogy nyoma legyen egykor ['.majd, midőn világosan fognak látni, egy kitörhető háború esetében, a melytől én most tartok, vagy később az utókor találjon a történelemben nyomot arra nézve, hogy voltak képviselők, a kik előrelátták azon szép és édes szavak alatt, hogy hiszen a polgárságnak nem jár megterheltetésével, romlásával, költségével, és ideje el nem raboltatik, mert hiszen úgy csináljuk meg ezt, a mint legjobban csak lehet, — mondom, hogy majd aztán meglássák, hogy voltak képviselők, kik átlátták e mézesmázas szavak mérgét: kötelességemnek tartom a t. házat a következő határozati javaslat elfogadására hívni fel. (Halljuk!Halljuk! Olvassa.) ^Határozati javaslat. A képviselőház a honvédelmi miniszternek a népfölkelők nyilvántartására nézve beadott és a bizottság által saját szövegezése szerint ajánlott javaslatot vissza