Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-272

27á. országos ülés 1898. decxember 14-én, csütörtökön. 2ü9 semmi nehézség nem forog fenn, és ha ennek folytán ezen adatok összeállításához hozzá is fogok látni, egyet még is ki kell jelentenem, s ez az, hogy mivel ezen adatok gyűjtése két­ségkívül hosszabb időt vesz igénybe, kivált abból a szempontból, hogy azok minden tekin­tetben megbízhatók is legyenek, az iránt, hogy mikor fogom ezen adatokat a képviselőháznak beterjeszteni, ez idő szerint semmi pozitív ígé­retet nem tehetek. Kérem a t. házat, hogy válaszomat ez ér­telemben tudomásul venni méltóztassék. (Helyes­lés a jobboldalon.) Elnök: Madarász József t. képviselő urat illeti a szó. Madarász József: T. képviselőház! Midőn e tárgyra vonatkozólag kérdést intéztein a t. miniszter úrhoz, tudtam, hogy neki sok aka­dálylyal kell megküzdenie, és hogy ez nem rövid idő munkája. Mindazonáltal kötelességem­nek tartottam ezt a kérdést előhozni két okból. Először óhajtottam tudni, hogy a t. miniszter úr hajlandó-e összeállítani ezen adatokat, és akkor lesz módomban a kérdéshez meggyőződésem sze­rint hozzászólani, ha ezen adatok be lesznek mutatva. Másodszor tettem e kérdést azért, mivel előttem az egységes magyar államnak, vagyis az önálló magyar hazában a magyar nemzeti fenségnek a megalkotása a legfőbb czél. Szükségesnek tartottam ezen adatok megszerzé­sét és vezetését másodszor még azon indokból is, hogy a miniszter úrhoz teszek ugyan kér­dést, de egyúttal értsék meg az egyházi fő­hatóságok és felekezetek, a melyekhez mellesleg szólok, s tartsák kötelességüknek ezen adatok összeírását és a miniszter úrral való közlését. Egyúttal figyelmeztetni óhajtom Őket, hugy az 1868-iki nemzetiségi és közoktatási törvény nagy rombolásokat tett ugyan az egységes magyar állameszmén az 1790-től kezdve lassanként, de 1832-től fokozatosabban létrejött megállapodások ellenére. Mert azok, a kik azt hiszik, hogy most kell a magyar nemzeti egységet megala­pítani, azok előtt ismeretlenek az 1832—36-tól, 1840—1848-ig keletkezett törvények, a melyek lassanként, mondhatnám, mérséklettel, odatöre­kedtek, sőt oly törvényes intézkedéseket hoztak létre, hogy ha időközben Magyarország békéje meg nem zavartatik, 1848 után, egy pár évtized alatt a magyar nemzeti egységes állam teljes virágzásban lett volna. Azt kívántam tehát, és azt kívánom, hogy azon felekezetek főhatóságai és lelkészei emlékezzenek arra, hogy az 1846. évi tcz. 8. §-a világosan elrendelte a király szen­tesítésével : »Mind magunk megtartjuk, mind másokkal megtartatjuk«, hogy valláskülönbség nélkül minden hitfelekezet leikészei, plébánosai, káplánjai és hitszónokai tudjanak magyarul. Jól tudom, hogy a közbejött események folytán, de még inkább a/, általam említett 68-iki törvények megalkotása óta nagy visszaesés tör­tént ez irányban hazánkban; nagy mulasztásai voltak e tekintetben az egymágután következő kormányoknak, a melyeknek pedig kötelességük lett volna az 1868-iki nemzetiségi és közokta­tási törvénynek semmiféle más törvény által le nem rontott és meg nem semmisített ama álta­lam idézett törvény végrehajtására működni. Jól tudom tehát most is, hogy a nagy visszaesés következtében a helyrehozásra bizonyos időre szükség van, de várom, hogy mind az egyházi főhatóságok, mind a felekezetek minden vallás­beli különbség nélkül, egyűttal várom, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr is el fog­nak követni minden tőlük telhetőt arra nézve, hogy az általam említett törvényeket és amaz eszmét, hogy a magyar egységes nemzeti álla­mot, a mint azt már 1790-tÖl, de leginkább 1836-tól 1848 ig az akkor működött férfiak megalakítani kívánták, mely időre azonban erre nézve visszaesés következett, ismét azon mederbe szíveskedjenek terelni, a mely mederben Ma­gyarországban 1848-ig békésen haladt. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) Bezárom beszédemet. (Helyeslés a jobbolda­Ion.) A mint a költségvetés általános tárgyalása alkalmával azt nyilatkoztattam ki, hogy a t. mi­niszter úr az állam és egyház közti bizonyos kérdésekben, elismerem, szabad szellemben ha­ladt előre, úgy óhajtom megérni mielőbb azt az időt, hogy hazánk nemzeti egységének és nem­zeti fenségének megalkotásában is ép oly nem­zeti szelleműnek találjam működését, a mint azt amarra nézve szabad szelleműnek találtam. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: A képviselő úr a választ tudo­másul veszi 1 Madarász József: Természetesen! Elnök: A képviselő úr a választ tudomá­sul vévén, gondolom, kijelenthetem, hogy azt a t. ház is tudomásul veszi. (Általános helyeslés.) A holnapi ülés ideje és napirendje meg lévén állapítva, az ülést ezennel bezárom. (Áss ülés végződik d. u. 1 óra 50 perczhor.) & K

Next

/
Oldalképek
Tartalom