Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-272

294 272.orsz%os ülés 1898. deezember 14-én, csütörtökön. törvényezikk ezen tanfolyamot eltörölte, ma a csendőrtiszti állomány kiegészítésére a fenti tanfolyamban képzett altiszt többé nem áll ren­delkezésre, hanem a tisztikar kiegészítése kizá rólag azon altisztekből történik, kik önképzés útján csendőrtiszti vizsgára jelentkeznek, és ott a tiszti rangot elnyerik. Ezen körülmény folytán a csendőrtiszti lét számban hézag támadt, melyet föltétlenül pó­tolni kell. Hogy ez megtörténhessék, a honvé­delmi miniszter úr e törvényjavaslatban azt ajánlja, hogy az 1889: VI. törvényezikk 52. szakaszában, valamint az 1891 : XXXV. és XXXVI. törvényezikkekben foglalt iutézkedések a csendőrségre is kiterjesztessenek, azaz, hogy az önként jelentkező közös hadseregbeli és hon­védségi tartalékos tisztek, valamint az önként jelentkező közös hadseregbeli és honvédségi tényleges és tartalékos hadapródok azon eset­ben, ha hat havi próbaszolgálat után a szakvizs­gát sikeresen leteszik, a csendőrség tiszti állo­mányába felvétetnek, mégpedig oly módon, hogy hátralevő hadkötelezettségüknek a csend­őrségnél tegyenek eleget, továbbá semmiféle fegyvergyakorlatra be ne hívassanak, és moz­gósítás esetén is a csendőrségnél hagyassanak alkalmazásban. Minthogy ezen az alapon remélhető, hogy a csendőrtisztikar megfelelő kiegészítést fog nyerni qualifikált és nagyon jól kiképzett tisz­tekből; minthogy továbbá ezen törvényjavaslat tal nem a csendőrtiszti létszám szaporítása, hanem csak annak megfelelő kiegészítése terveztetik, a véderőbizottság nevében elfogadásra ajánlom a törvényjavaslatot. (Helyeslés a jobboldalon) Elnök: Kíván valaki a tárgyhoz szólni ? Ha senki sem kíván szólni, felteszem a kérdést, méltóztatik-e a 1 ház a törvényjavaslatot álta lánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadni : igen, vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, kik elfogadják, méltóz­tassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvény javaslat czímét, az 1—4. szakaszokat, melyek észre­vétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a csendőrtiszti állomány ki­egészítéséről szóló törvényjavaslat részleteiben is le lévén tárgyalva, harmadszori olvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend szerint a véderő­bizottság 533. számú jelentése a népfelkelés né­mely csoportjainak jelentkezési kötelezettségéről szóló tryjavaslat (írom. 518.) tárgyában. Méltóz­tatnak a jelentést felolvasottnak tekinteni? (Igen!) E szerint az olvasottnak tekintetik. Az első szó az előadó urat illeti. Münnich Aurél, a véderőbizottság elő­adója: T. ház! Halljuk ' Halljuk!) E tyjavaslat­nak tulajdonképem czélja nem egyéb, mint az 1886 : XX. tvezikk 10. szakaszának végrehajtása. Mint méltóztatnak tudni, e törvényezikk a népfelkelést szervezi, és annak 10-ik szakasza kimondja v hogy a népfelkelés-kötelezettek nyilvántartandók. Ámde, minthogy törvényes intézkedés arra nézve, hogy ezeknek a háború esetére igen fontos csapatoknak nyilvántartása mikép eszközöltessék, eddig nem volt, és az eddigi nyilvántartás nemcsak nagyon lanyha, hanem egyszerűen mg nem felelő volt, ennek következése könnyen az lehetne, hogy háború esetén a népfölkelés sikeres működése kétségessé válhatik. A ki egy kicsit katonai ügyek­kel foglalkozik, és a népfelkelés hivatását mér­legeli, lehetetlen, hogy be ne ismerje, hogy béke idején legalább a népfelkelés-kötelezettek a tör­vényjavaslatban említett részének kellő nyilván­tartása keresztűlviendő. (Zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások: Zaklatás!) Ezt czélozza e törvény­javaslat, és mivel a véderő-bizottságban fel­merült aggályok folytán a honvédelmi miniszter úr maga oly szövegezést ajánl elfogadásra, a melynek alapján a népfelkelésre kötelezettek nem katonai jelentkezésre, hanem polgári hatóság >k előtti jelentkezésre lesznek kötelezve, és a nyil­vántartás ily formán leendő keresztülvitele által a legminimálisabb módon történik a népfelkelés­kötelezettek igénybevétele, és zaklatásról szó sem lehet, (Zaj és ellenmondások a szélsőbalon.) mivel továbbá ezen jelentkezésnél egy honvéd­tiszt fog közreműködni, és ezen jelentkezés nem­járások székhelyén, hanem a járásokon beltíl négy vagy öt helyen mégpedig írásban is történhetik, s ez által lényegesen megkönnyít­tetik, van szerencsém a vederő-bizottság nevé­ben az e törvényjavaslatban foglalt intézkedé­seket, mint szükségeseket elfogadásra ajánlani. (Helyeslés jobb felöl.) Hentaller Lajos jegyző: Bolgár Ferencz! Bolgár Ferencz: T. ház ! (Halljuk! Hall­juk!) Méltóztatnak emlékezni, hogy az 1894-ik évi honvédelmi költségvetésbe egy kisebb összeg, ha nem csalódom 14.500 forint volt beállítva azon czélra, hogy ebből annak a jövőben elfoga­dandó törvényjavaslatnak, mely most van tár­gyalás alatt, költségei fedeztessenek. Én akkor ama t. párt nevében, a melyhez tartozni szeren­csém van, kijelentettem, hogy ezt a tételt nem fogadjuk el, mert nem akarnánk úgy feltűnni, mintha mi a most tárgyalás alatt lévő törvény­javaslatot illetőleg már a priori egyetértő állást foglalnánk el. (Helyeslés a baloldalon.) Most, mi­kor a törvényjavaslat előttünk fekszik, látom, hogy igazam volt akkor, hogy úgy cselekedtem;

Next

/
Oldalképek
Tartalom